Parlaghy Kálmán — Kártyajátékok könyve (1888)

KÁRTYAJÁTÉKOK KÖNYVE.

A LEGELTERJEDTEBB

HAZAI ÉS KÜLFÖLDI KÁRTYAJÁTÉKOK LEIRÁSA,

A HAMIS JÁTÉK, A ROULETTE, HAZÁRDJÁTÉKOK S JÁTÉKBARLANGOK LEIRÁSÁVAL, A KÁRTYABÜVÉSZKEDÉSSEL, A KÁRTYAJÁTÉKOK TÖR- TÉNETÉVEL ÉS KÁRTYAMŰSZAVAK SZÓTÁRÁVAL BÖVITVE.

SZERKESZTETTE

PARLAGHY KÁLMÁN.

ELŐSZÓVAL ELLÁTTA

Nömös Bugaczi és Dombozögi Mokany Berczy

→ SZÁMOS KÉPPEL

BUDAPEST.

LAMPEL ROBERT (WODIANER F. ÉS FIAI)

KÖNYVKIADÁSA.

§§

Budapest. Nyomatott Wodianer F. és Fiainál.

§§

Elöljáró sörczenet.

Mondok

Én tüllem fujthatják bötübe mind a bátorságos malasztot, a kit attul a görhes görög Szó- lontul kezdve a vín Werbőczyn körösztül Csemegi Károlyig nyögött világgá a hány kódeks csinyálló csak vót: annyiba .se veszem mint egy pállott makkhetest.

Mert az se nem tudomány, se nem mívészet, hanem csupán ricskes muszaj.

Egyikünk a másiktul fétti az irháját, portáját, könyerit: hát § párzó kukaczaival sánczolja környül olvasztékos magát, meg aztat a csöpp alatta lévőt, a kit még ki nem államosított alúlla jaz kaórrmány vágnám hozzá a döntvénytárt!

Dikhecz a törvénynek, de abrines a bibliának is!

62-1889. Kártyakönyv.

§§

Möte Évanyánk rápoczázott a nagy paradicsom pö- cséttel az emberi boldogság fehér abroczára: nem nyal- hatta aztat le tisztára a mi élhetetlen ösatyusunk Ádám, se fő nem nyalhattuk mink többiek, a kik az ő fügefáján termettünk siralömvögyi adófüzető hazafiakúl vóna meg szóló forcé-nak a blattjai árnyékában!

maradt

Mivé is töpörödött vóna bennünk a halhatatlan szusz, akit az öreg Mindenható szuflát belénk, ha jaz hajdanvaló szivárvány zsidónak, Nojénak a bárkája, mömmög a bet- lehemi csárda fölött kigyúllott égi jelöknél különben ra- gyogó mögváltó csellag a Stüsszi vadász nem ragyogott vóna fölöttünk azon a vedlett mennyei bóthajtáson.

Mert minden bibliáknál előbb való jaz 32 levelü testá- mentom; minden tudományoknál előbb való ja kártyo- gráfia; minden mivészetek ostorhegyesse a színmívészet.

És lethatalmasabb ország Kalábria! Letdicsőbb váras Makaó! Nem hitványabb ennél Boston! Letdallossabb ma- dár a Biribi! A Plátó filozofiájánál is tündöklőbb árnyík a L'hombre! Lettartósabb matéria a Piké! Letnagyobb vitéz a Landsknecht! Letszaporább a Mariage! Letdiadalmasabb csata a Färbelini! Letzajosabb a Csöndes! - és tudomány- ban, mívíszetben, politikában, világok elejitül mindvéges végig: tök a tromf!

Azért atyai örömmel is fogadtam a fölkérést, a kivel e tudományos munka szerzője megtisztöli magát: köppin- tenék elejibe e'kkis utravalót.

Nem sajnállom a támogatást ettül a nömös vállalko- zástul, jól tudván, hogy az én országos firmám és uri párt- fogásom nagyot lök rajta.

Csak aztat az edgyet gyöngéllem benne, hogy akadémi- kus tudálékosságval osztogassa benne jaz utmutatásajit, nem pedig azzal a magossabb, magvassabb szakösméretvel, a kinek én osztom a meleg áldást, parázs kártyát nagy e meghasalt honyhazában.

§§

Példának okájér ien formának gondútam vóna, ve- gyük-tegyük, a kalábert:

Kalábrologyia.

Diktáta MoкÁNY BERCZI, jedzette SANYARÓ VENDEL.

Bevezetés.

A kalábriászt pedig a'mmagyar Vilnerféle kártyá- val jádzadd negyed magadval. A szöröncsét fővátval osszák benne. Ha jaz, a ki oszt, hozomra dógozik: ugy illegesse magát, hogy még ü legyen a na'llelkü; ha pejig füzet jaj a születésinek! Ugy mögsajnájják, hogy háromlábú ku- tyának is sok vóna.
A ki dögös, oszt rángatja az idegje madzagját a drukk vizet düntsön magába. Mihelest az első káka szál kihajt a gégáján, tulesött a nervozitáson.
A kaláber a játíkok netovábbja ha veszitesz. Mer ienkor aszondod: ne tovább!» és fére czihelődsz.
Nincs játék, a ki mellett annyi gibicz füttyentgetne bele a más tudományába, mint ebbe. Ha jazt hiszed, hogy tol rajtad ha kitolod: bátran kilódíhatod. Akár a kártyát is a fejihöl vághadd. Egy pakli nem a világ.

Regula.

Ha fössö kirára bevág disznó tizes:

Kvart kirá bélád van, s nem te vagy a fizess.

Egy fössö két ásszal vajmi genge pára!

Kerüget a bukás az ily disznó párra.

sat.

Ez az én methodusom. Igy szerkesztem én a kathe-

kizmust.

De mán ha ide jis bejutott a ziszthema: ott vesse föl a puskaporon hizott német alaposság-tartom és hagyom helybe.

§§

4―

Itt az irás, forgassátok

Ha me'bbuktok, tik lássátok!

Most pedétig ha' sszólljék országgá a paragráncsokra fejtett egyetemes Csöndes!

Diktátam Dombszögön ebben a disznótul elrugacz- kodott, macskanyavalyás 1888-ki mocsok esztendő októ- berjinek 10-ik naptyán.

Nömös Bugaczi is Dombszögi Mokany Berezij

§§

Az első magyar kártyakönyv.

Mért nem irták meg eddig a magyar kártya-codexet?

viszonyok. A kártya hazája. Kártya-párbajok.

Irodalmi

Vitatkozások a kártya fölött.

A » Kártyajátékok könyvé«-nek czélja és feladata. Könyvünk terjedelme és beosztása.

Az első magyar kártyakönyvet e sorokkal veszi az olvasó

kezeihez!

Magyarország, a kártya igazi hazája, nem birt eddig egyet- len magyar könyvet sem, mely a kártyázásról szólott volna.

Valóban csodálatra méltó dolog ez s egyetlen magyarázatát kétségkívül abban kell keresnünk, hogy Magyarországon a köny- veknek egyáltalán nincsen nagy keletjök s ezért nem bátorko- dott eddig senki sem könyvet irni a kártyázásról.

Pedig hogy milyen nagy szükség lett volna már régen ilyen könyvre, azt be fogják látni mindazok, a kik valaha valamely kártyajátékot el akartak volna sajátítani s nem volt rá alkal- muk, vagy a kik tudnak ugyan kártyázni, de a kártyázással együttjáró nagy vitatkozásokban valósággal epebajt kaptak, mert nem volt eddig egyetlen könyv sem, mely a magyar kártyaszabá- lyokat magában foglalta volna s igy a meddö vitatkozásoknak elejét vette volna.

«A hány ház, annyi szokás»; ezt a régi ismert közmondást

§§

-6--

ekként lehetne itt alkalmazni : kártyázás !>

<a hány kávéház, annyi féle

Ilyen körülmények között aztán nagy szükség van arra, hogy a kártyázásnak bizonyos általános igazságai, bizonyos axiomái irásba foglaltassanak, hogy a minden alkalommal való csürés-csavarásnak eleje vétessék.

A kártyázásból az elszegényedésen kivül igen sok más baj is származott már s ezek között első helyen kell megemlítenünk azt a gyűlölködést, czivalkodást, ellenségeskedést, söt komolyabb következményü összekoczczanásokat és párbajokat, a melyek mindattól származtak, hogy játék közben vagy a játék után a kártyázás külömböző szokásai és szabályai fölött gyakran igen jó barátok is komolyan összevesztek.

Ezeknek a bajoknak elejét venni csak egyetlen mód van: megirni a kártyázás szabályait.

Ezt a módot követtük mi s ezt a szolgálatot tettük mi meg a kártyázás barátainak.

Hanem a mint most meg fog szünni ezen Magyar kártya- codex megjelenésével a kártyázók egymás közötti veszekedése,

jól tudjuk előre is hogy ezentul a kártya fölött vitatko- zók igen sokszor együttesen fogják mosogatni a mi fejünket, a kik elég vakmerően könyvet irtunk a kártyázásról.

Mert a világon mindenféle könyvvel ki lehet elégíteni a legellentétesebb érdekeket is, lehet romanticus regényt ugy irni, hogy megnyerje a classicisták tetszését is, talán lehet adófeleme- lést is ugy csinálni, hogy ne zúgolódjanak az adófizetők sem, de kártya-codexet szerkeszteni, hogy a kártyázók mindegyike meg legyen vele elégedve teljesen lehetetlen.

Minden vidéken ugyanis gyakran igen jelentékeny eltéréssel játszák az egyes kártyajátékokat s minden játszónak megvannak még ezen kivül a maga számára fölállított saját külön szabályai, melyek eltérők a mások szokásaitól; igy tehát kétségtelen, hogy ez a mi könyvünk mindenkinek igényeit nem elégítheti ki; -de az egyes kártyajátékoknak általános és irányadó föelveit mindenki meg fogja könyvünkben találni.

§§

Minden kártyajátékot nem irhatunk itt le, mert erre oly nagy terjedelmü könyvet kellett volna készitenünk, a minőnek kiadása a mi irodalmi viszonyaink között igen tetemes anyagi veszteséggel járt volna a kiadóra nézve; de erre szükség nincsen is, mert könyvünk jóval terjedelmesebb az e fajta legtöbb kül- földi munkánál s könyvünkből nem hiányzik egyetlen egy elter- jedtebb honi és külföldi kártyajáték sem.

Könyvünk könnyü használhatását előmozditandó, a lehető legegyszerűbb beosztást adtuk neki.

A játékok különféle sajátságai szerint a legcomplicáltabb rendszerbe lehetne szétosztani és összefoglalni a kártyajátékok könyvét, de mi csak a következő megkülömböztetéseket tettük: Első rész: Oly kártyajátékok, melyek magányosan játsz-

hatók.

Második rész: Oly kártyajátékok, melyekhez legalább két vagy ennél több személy kell.

Harmadik rész: A roulette és a tiltott játékok. Negyedik rész: A hamis játék.

Ötödik rész: Kártyabüvészkedés.

Hatodik rész: Kártyamüszavak szótára.

S mindenik részben akként csoportositjuk a játékokat, a mint magyar, franczia vagy tarok kártyával kell azokat játszani.

A kártyajátékok története.

Mint a legtöbb ősrégi játéknak, ép ugy a kártyajátéknak története is homályba vész. Hogy mikor s ki fedezte föl a kár- tyát, azt teljes lehetetlenség volna kikutatni. Mindössze is any- nyit tudhatni meg régi forrásokból, hogy minden valószinüség szerint a saracénok hozták be Európába a kártyát, de hogy ezek- hez mikor és hogyan jutott, az teljesen homályban van.

§§

Tudjuk ugyan, hogy a chinaiak, a kiknek culturája a leg- régibb, még a mi igazi kártyáink előtt játszottak oly elefánt- csont- és fa-lapocskákkal, melyekre külömböző figurák voltak festve, de a históriai lánczolatot e táblácskák és a mi kártyáink között nem lehetett fölfödözni.

Annyi bizonyos, hogy Európában már a 13-ik században használták a kártyát s ez által önként elesik az a föltevés, a mit pedig sokan vitattak, hogy a kártyát a 15-ik században föltünedezö czigányok hozták Európába.

A kártya története okmányszerüleg tulajdonképen csak ott kezdödik, a hol az annak eltiltására vonatkozó rendeletek kez- dödnek. Igy 1240-ben a worchesteri synodus eltiltotta a kártyá- zást s hasonlóképen 1254-ben büntetést szabott Szent Lajos a kártyázókra.

Van egy 1299-ben irt olasz kézirat, mely emlitést tesz a kártyajátékokról. 1300-ban a kártya már ismeretes volt Német- országban 1331-ben Spanyolországban a calatravai rend sza- bályai eltiltották a kártyázást s I. János Kastilia királya 1387-ben hasonló rendeletet adott ki.

Egy franczia jezsuita, Menestrier, a kártya fölfedezési ide- jét az 1320-1392 évek közötti időszakra teszi. S szerinte a kártyát Francziaországban találták föl oly czélból, hogy az örültté lett VI. Henriket szórakoztassák vele.

Midön 1423-ban föltalálták a fametszést, a kártya csak ezután nyert igazi elterjedést egész Európában, mert addig a kártyák készítése ugyan drágává tette e kedvelt játékszert.

A kártyák leirása.

Magyarországon háromféle kártyát használnak, s ezek: I. magyar kártya,

II. franczia kártya (nevezik whist- vagy piquet-kártyát nak is),

§§

-9-

III. tarok-kártya.

A magyar kártya 32 lapból áll, a franczia 52 lapból s a

tarok 42 lapból.

Az egyes kártyák a következők:

I. Magyar kártya. (32 lap.)

vörös

disznó

király

felső

alsó

fizes

kilenczes

nyolczas

hetes

tök

WIFE GOOD

MID

CMOLD

disznó

király

felső

alsó

tizes

kilenczes

nyolczas

hetes

zöld

disznó

király

felső

alsó

tizes

kilenczes

nyolczas

hetes

makk

disznó

király

felsö

also

tizes

kilenczes

nyolczas

hetes

§§

Coeur

-10

II Franczia kártya.

(52 lap.)

Ász

király

Dame

Bube

tiz

kilencz

nyolez

hét

hat

öt

négy

három

kettö

Carreau

Ász

király

Dame

Bube

tiz

kilencz

nyolez

hét

hat

öt

négy

három

kettö

§§

Pique

11 -

Ász

király

Dame

Bube

tiz

kilencz

nyolcz

Treff

hét

hat

öt

négy

három

kettő

Á sz

király

Dame

Bube

tiz

kilencz

nyolcz

hét

hat

öt

négy

három

kettő

§§

-12-

III. Tarok-kártya.

(42 lap.)

Tarok

XXI

XIX

XVIII

XVII

IXX

Skiz

huszonegy

husz

XVI

XIV

XIX

tizenkilencz tizennyolcz tizenhét

JAX

AIX

tizenhat

tizenöt

tizennégy tizenhárom

tizenkettő

tizenegy

ΠΑ

ΠΑ

tiz

kilencz

nyolcz

hét

hat

öt

négy

három

kettő

Pagát

§§

Coenr

király

Dame

Lovas

Bube

egyes

Carreau

király

Dame

Lovas

Bube

egyes

Pique

király

Dame

Lovas

Bube

tizes

Treff

király

Dame

Lovas

Bube

tizes

§§

[Error processing: ]

§§

I. RÉSZ.

MAGÁNOS KÁRTYAJÁTÉKOK.

§§

[Error processing: ]

§§

Magános játékok magyar kártyával.

Páros-páratlan.

gy teljes magyar kártyát használ az ember e játékhoz, de használhat akár két játszmát is, a játék ugyanaz marad. Az igazi mulatság a játékban tulajdonképen nem hozzá gondol.

maga a játék, hanem az, a mit a játszó

E játéknál ugyanis a magános játszó mielőtt a kártyázáshoz fogna, gondol valamit, a minek beteljesedését a kártyától teszi függövé: ha a kártya kimegy?> akkor a mit gondolt, az igaz, vagy beteljesedik, ha pedig nem megy ki, akkor nem igaz, a mit gondolt.

A játszmát jól összekevervén, a játszó egymás után ki- rakja az asztalra a kártyákat, még pedig ugy, hogy párosan kerülnek egymás alá a kártyák ezen minta szerint:

s igy tovább lefelé.

62-1889. Kártyakönyv.

§§

Ha különböző szinben két egyforma rangu kártya kerül egymás mellé, mint például király és király, vagy hetes és hetes, akkor mind a két kártyát félredobja a játszó s helyökbe ujat rak. Igy mindaddig dobálja ki a páros kártyákat, míg minden kirakott kártyát félre nem dobhat.

De csakis az egymás mellett vagy közvetlenül egymás alatt, szóval az egymással érintkező kártyákat lehet csak egy- mással párosítani s félredobni. S csak háromszor egymásután szabad a kirakást eszközölni, mindig jól összekevervén a kár- tyákat.

Gazdás.

Szintén egy játszma magyar kártya kell e játékhoz, mely- nek nevét nagyon nehéz lenne ethimologice vagy historice meg- magyarázni. Lényegében ugyan hasonlit az elöbbi játékhoz, a mennyiben itt is párosával dobálja ki az ember a kártyákat, disznót disznóval, királyt királylyal, filkót filkóval s igy tovább s a játék akkor ér véget, mikor minden kártya igy ; csak a kirakás megy más formában.

A 32 kártyát ugyanis nyolcz felé osztva, nyolcz csoportban szinükre fektetve helyezzük el az asztalon a következő alakzatban:

Mikor igy kiraktuk az összes kártyákat, akkor minden csoportnak legfelső lapját szinére forditjuk s ekkor egyszerre látjuk nyolcz kártya szinét. Ezen nyolcz kártya közül a párosa- kat kidobjuk s a mely csoportokból igy elvettük a legfelső szi-

§§

nére forditott kártyát, ott ismét felforditjuk a legfelsöt s ujra nézzük, hogy nincs-e páros a legfelső lapok között. Ha a kártyák kidobálása megakad, mert mind a nyolcz felső lap más-más rangu kártya s nincs többé köztük páros, akkor a játék abban marad s a mit gondolt a játszó, az nem igaz; mig ha igy az összes kártyákat sikerült kidobálni, akkor a játszó gondolata beteljesedik legalább a kártya-babona szerint.

Magános játékok franczia kártyával.

PATIENCE.

Az amazonok.

játékot azzal kezdik, hogy a játszmából kiveszik a négy királyt, a melyeknek a patienceban nem szabad előfordulniok, és mint holt kártyák félretétetnek. A kevert és leemelt kártyákból négyet egymás mellé az asztalra tesznek; ezek a fenti képnek alsó sorát képezik; ha a négy kártya között egy disznó is van, akkor azt az első, balról fekvö kártyára teszik és folytatják az alsó sor négy kártyájára a játszma többi kártyáit tenni; a többi disznót ugy mint az ábra mutatja, az első mellé teszik, és az ábra felsö sorát képezi. A disznókra teszik a heteseket, a nyolczasokat, kilenczeseket, tize- seket, felsöket (Buben és dámákat, ugy a hogy megjelennek;

§§

de a megegyező kártyákat csak akkor lehet a disznóval kez- dödö törzsre helyezni, ha az illető kártya ahoz a csomaghoz tartozik, mely függöleges vonalban fekszik azon törzs alatt, amelyre családjánál és értékénél fogva felhasználandó. A pa- tience czélja a kártyákból négy sort képezni, mindegyiket egy családból, mely disznóval kezdődik és dámával végződik.

Ha az összes kártyák az alsó sor négy csomagján el vannak osztva, felveszik azokat oly módon, hogy az első balról fekvő csomagra teszik a többit, és megtartják azt a rendet, a melyben a kártyák vannak. Ujból kiosztják a kártyákat a négy törzs alá, és ez folytatódik addig, amig az összes kártyák tör- zseikre jutottak.

Az osztásnál ügyelni kell arra, hogy, a mikor egy kártya a törzséhez jutott, a játszó megjegyezze magának azt a helyet, a melyre annak a kártyának, ha fel nem lehetett volna használni, jutnia kellett volna; ez fedetlen marad, és a következő kártyát a következő csomagra kell tenni.

Ha az egyik sor egy dámával befejezést nyert, azt félre- teszik, és a patiencet most már csak három sorba folytatják, a mig az kiment, a mi akkor áll be, ha az összes törzsek, melyek disznóval kezdödnek, a dámával záratnak be.

Ha azonban kétszer egymásután osztattak a kártyák, a nélkül, hogy egyetlenegy is csatolható lett volna a hierarchiához, akkor a patience el van hibázva.

§§

21 -

Az aratás.

(Egy játszma piquet-kártya, 32 lap.)

hét

nyolcz

kilencz

tiz

Bube

Dame

király

Asz

++ ++

off

hét

nyolcz

kilencz

tiz

Bube

Dame

király

Asz

Miután a kártyák keverve és leemelve vannak, azokat mint

a fenti ábra mutatja, sorokba állitják fel, mely sorok mind- egyike nyolcz kártyából áll, és következőkép lesznek leszámítva:

Az első kártyára számitanak hetet, a másodikra nyolezat. a harmadikra kilenczet, és igy tovább; a disznó után ismét héttel kezdődik a számítás.

A midőn a nevezett kártya egyenlő értékü azzal a kár- tyával, a melyre számittatik, akkor az utóbbit felveszik és félre teszik.

§§

A következő kártyánál ismét héttel kezdődik a számitás és ez addig tart, a mig az összes kártyák felvétettek, és igy a patience felment; ha a nevezett kártya nem talál hasonlóra, és ha többször történik leszámitás a nélkül, hogy egy kártya félretétetett volna, a patience el van hibázva.

+++

A quadrille (négyes).

(Egy játszma whist-kártya).

XX *

Talon

A kártyák kevertetnek, leemeltetnek, és a játszó maga elé rakja egy csomóra addig, a mig dáma jelenik meg, a melyet a fentí ábra szerint helyeznek el; ha minden dáma elfoglalta helyét, akkor a kijött hatosokat és ötösöket szintén elöirt he-

§§

lyökre teszik. A hatosokra aztán, a mint azok megjelennek, emelkedő sorrendben és ugyanazon szinben a hetesek tétetnek igy egész a felsökig; az ötösökre jönnek lefelé menő sorrend- ben és hasonlóképen ugyanazon szinben, a négyesek stb., a mig a disznót és királyt letették.

A patience sikerült, ha a királyok és felsök a disznókat környezik; ha ezen czél, miután a talon háromszor vettetett, el nem volt érhető, a patience nem sikerült.

A bujósdi.

(Egy játszma whist-kártya.)

Bube

Dame

királyok

A kártyák kevertetnek, és a leemelés után abból két sor, melynek mindegyike hat kártyából áll, felfedetik; és a mellett egytöl hatig számitanak az első sorban, héttől a dámáig számí- tanak a második sorban, a tizenharmadik lapot megfordítva félre teszik; azután a tizenkét kártya mindegyikére egy uj kártya jön, a félretett 13-ikra ismét egy elfedett, és ezt addig

§§

ismétlik, a mig minden csomagon négy kártya van, és eszerint a talon szét van osztva.

Az első csomagból leveszik most a legfelső kártyát és azon csomag alá teszik, a melyhez értékénél fogva tartozik; így pld. egy hatost a hatodik csomag alá, egy disznót az első, a dámát a 12-dik csomag alá és így tovább; az elrejtett kártya képezi a csomag legalsó kártyáját.

Most azon csomagból, a mely alá kártyát tett játszó, a legfelső kártyát le kell venni és azon csomag alá tenni, a mely- hez értékénél fogva tartozik; és igy tovább. Ha egy király a huzott kártya, akkor azt, mint a fenti ábra mutatja, a két sor alá kell tenni, és a király helyett az elfedett csomagból kell venni egy kártyát, és azon csomag alá tenni, a melyhez érté- kénél fogva tartozik.

Ha a patience sikerült, akkor a disznónak a dámáig egy sort kell képeznie és mindegyiknek négy egyenlő kártyából kell állania, mig a királyoknak a lent fekvő 13-dik csomagot kell képezniök.

A házasság.

(Egy játszma whist-kártya.)

A játszmából eltávolítandó a coeur dáma és coeur király, a hátramaradt kártyák kevertetnek, és miután a leemelés is megtörtént, a coeur királyt veszik a talon utolsó kártyájává. A coeur dáma az asztalra tétetik és a többi kártyát egyenként a dáma mellé teszik; ha a harmadik kártya szintén dáma vagy egy coeurrel jelzett kártya, akkor a második kártya vétetik ki; más szinben is eltávolittatnak két egyenlő értékü vagy ugyan- azon szinű kártya között fekvő lapok; ennek azonban csak akkor szabad megtörténnie, ha egy lap vagy két lap fekszik az ugyanazon kártya között; ha azonban három vagy négy lap fekszik közötte, akkor azokat nem szabad kivenni.

Ha e módon sikerül az összes lapokat eltávolítani és az utolsó lapot coeur királyt, az első lappal, - a coeur dámával összehozni, akkor a patience kiment; fennakadt azon- ban, ha a dáma és király között kártyák maradtak fenn.

§§

25-

Az óra.

(Egy játszma whist-kártya.)

Talon

A keverés és leemelés után meg lesz határoza egy szin, a mely az első kört képezze; a kép ehhez carreaut mutat. A ta- lonról a játszó egyenként veszi le a kártyákat, és mindegyik carreau-lapot a részére kijelölt helyre teszi; ha egy más szin- ből olyan kártya jelenik meg, melylyel egyenlő értékü már helyén van, akkor az erre lesz helyezve: azonban ennél meg kell figyelni azt, hogy mindég egy fekete kártya egy pirosra, egy piros egy feketére rendeztetik; pld. carreau hatosra jön pique vagy treff hatos; egy pique vagy treff hatosra egy coeur hatos.

Utoljára minden helyen négy egyenlő értékű kártyának kell lennie, melyek váltakozva piros és fekete szinüek. Ha ez. beáll, a patience sikerült.

A talont kétszer lehet kiosztani.

E patiencet két játszma whist-kártyával is lehet játszani; a kártyákat ugyanolyan sorrendben kell felállitani, azonban a váltakozó szinekben minden helyre nyolcz-nyolez lap jön, és a talon háromszor kiosztható.

§§

26-

Az óra.

II.

(Két játszma whist-kártya.)

хи

IIIA

IIA

141

Az egyik játszmából kivétetik carreau disznó, 5, 9, treff 2, 6, 10, coeur 3, 7, felsö, pique 4, 8 és dáma, és e tizenkét kártyát elhelyezik, a mint a fenti ábra mutatja.

E patience feladata a kitett kártyákra ugyanazon szinben, növekvő értékkel oly kártyákat tenni, melyeknek értéke a letett kártya értékét a föléje tett számmal kiegyenlíti.

A talon mint rendesen kiosztatik és az illő kártyák fel- .használtatnak; meg kell azonban figyelni, hogy a sorozatból a király ki van zárva és ha a játék közben előfordul, az ábrán jelzett üres helyekre az órán belül tétetik. Igy tehát a dáma után azonnal a disznó következik.

A talont háromszor lehet kiosztani.

§§

27-

A légy.

(Két játszma whist-kártya)

A légy

Talon

A nyolcz disznó kivétetik a két játszmából, és azokból horizontális vonal képeztetik az asztalon; ezek arra vannak szánva, hogy törzseit képezzék ép annyi hierarchiának, nö- vekvő vonalban a szinnek tekintetbe vétele nélkül.

Ezután a kevert kártyákból tizenhármat egy csomagba kell leszámitani, melyeket aztán felfedve félre tesznek. Ez a légy. Erre elosztják a kártyákat; a helyett azonban mint a patiencek legtöbbjénél, hogy azt egy talonba csoportositnák, öt talonba oszt- ják és a kártyákat, a mint az a legelönyösebb, erre vagy arra a talonra teszik. Könnyen érthető az a körülmény, hogy lehetőleg el kell kerülni egy nagy kártyának egy alacsonyra való fektetését, és rendesen egy külön, a királyok részére szolgáló talont kell képezni, mert ezek mint a legnagyobb kártyák legkésőbb használtatnak fel. A játszmának az öt talonban való elosztásá- nál szorgosan meg kell figyelni a légy legfelső kártyáját. és azt, mihelyt arra alkalom kinálkozik, a hierarchiákra felhasználni; ép így kell tenni a talon legfelsöbb lapjaival, de a légy felsö lapjait kell elönyben részesiteni.

Ha a játszma keresztül van vive és a mellett a légynek és az öt talonnak nem minden kártyája lett a disznóval kez- dödő és királylyal végzödö hierarchiákba felhasználva, a fel- adat nem sikerült.

§§

(Ket jatszma whist-kártya.)

+++

小

+++

A kastély urnöje.

*** +

174

+++

❤

§§

Miután a disznók ki vannak véve a játszmából és az asz- tal alsó szélén két sorban felállitva, a játszmákat jól összeke- verik, azokból négy csomagot 12-12 kártyával képeznek és azokat egy sorban a disznók felsö sora fölé teszik. A fennma- radt többi kártyát tizenkét csomagban félkörben helyezik el; az első csomagban balról kezdve benne kell lennie a játszmák összes ketteseinek, a másodikban az összes hármasainak, a kö- vetkezőben az összes négyeseinek, és így tovább. A tizenkette- dikben, a mely jobbról az utolsó, benne kell lennie az összes királyoknak, a melyek a még fennmaradt kártyákban foglal- tatnak.

A patience czélja, a nyolcz disznóra növekvő sorozatban nyolez hierarchiát képezni, melyek a disznóból kiindulva, disz- nóval végzödnek; e nyolcz hierarchiát a különböző szinekböl állítják össze.

Erre először is azokat a kártyákat használják fel, melyek a nyolcz disznó felett vannak; e csomagokból mindég a legfelsö kártyát kell leemelni, mi által az alanta fekvő szabaddá lesz. Csak miután e csomagok nem mutatnak a törzsekre alkalmas kártyát, lehet a félkörben felállított csomagokból emelni, mert előnyös elöbb a négy nagy csomagból emelni; szükségtelen továbbá hierarchiát egymás mögött elkészíteni; jobb ezzel kés- lekedni, a mig arra alkalmas kártyák a négy nagy csomagból

mutatkoznak.

Ha a négy csomagnak és a félkör tizenkét csomagjának összes kártyái fel vannak használva a törzsekre, és a nyolcz disznóval kezdődő és királylyal végzödö hierarchia be van fe- jezve, a játszma sikerült.

§§

A királyság.

(Két játszma whist-kártya.)

Talon

Mindakét játszmából egy disznót kell kivenni, ezután ke- verni, majd leemelni a kártyákat, és nyolczat egy horizontalis vonalban rendezni az asztalra; a játszmából kivett disznót, a mint azt az ábra mutatja, a balról fekvő első kártya alá kell tenni, a többi disznót a következő kártyák alá, oly módon, a mint azt az ábrán az üres lapok mutatják. Mind a nyolcz disznó törzséül szolgál egy növekvő, a királylyal végződő sorozatnak, a melynél azonban a szin nem jön tekintetbe; egy coeur disznóra egy pique vagy carreau kettest lehet fektetni és igy tovább. Ha ebből az első nyolcz kártyából a disznókat és azokat a kártyá- kat, a melyek növekvő értékben illenek reájok, kivette és fel- használta a játszó, akkor az ezáltal a sorozatban keletkező hé- zagokat kitöltik, és a többi kézben levő kártyából talont képez- nek. Mindég, a mikor disznó jelenik meg, a jelzett helyre lesz téve; ha oly kártya jelenik meg, melynek értéke a törzsek vala- melyikére illik, akkor azt oda kell tenni, vagy arra kell felhasz- nálni, hogy általa a segédkártyák sorozata kitöltessék, mihelyt a hierarchiához ebböl kártyák használtattak fel. Mihelyt ily módon a kitett talonból egy kártya felhasználtatott, az alatta fekvö szabaddá lesz, a melyet lehetőleg még korán fel is kell hasz- nálni, nehogy ez által a talon felnövekedjék.

Ha a játszmák fel vannak osztva és a nyolcz disznóval kezdődő hierarchia királylyal be van zárva, a patience sikerült; emellett azonban a talont nem szabad még egyszer keresztül osztani.

§§

II. RÉSZ.

TÁRSAS KÁRTYAJÁTÉKOK.

§§

[Error processing: ]

§§

صلی علی ولی ملی و ملی والی ولی مالی

الی عالی عالی والی ولی مالی

Társas játékok magyar kártyával.

Ferbli vagy Csöndes.

játékot a közönségesen magyar kártyának nevezett 32 lapos kártyával játszák. Az osztás balról jobbra történik. Játszhatja kettő, három, négy, öt, hat, hét; az osztás a balról ülő által történt emelés után ugy történik, hogy minden játékos kap két-két kártyát, s ha a játékban tény- leg részt akar venni, ennek kijelentése után kapnak az illetök ismét két-két kártyát.

A játék pénzbeli része kezdődik azzal, hogy az első, mi- elött kártyáját megnézte, betesz egy bizonyos összeget az asztal közepére, ez képezi a «vizi-t, mely az elöre meghatározott mennyiségig mehet, a töle jobbra ülő első játékos saját kártyáját megnézve, nyilatkozik, hogy játszik-e vagy nem, illetőleg vagy beteszi a vizit, vagy maga elött keresztbe teszi a két kártyát, mely a nem játszást jelzi, aztán következik a harmadik s igy tovább; ha hárman vagy négyen játszanak, ugy van játék, ha ket- ten teszik is be a vizit; ha öten vagy többen játszanak, ugy csak ha legalább hárman fizetik be a vizit, kell kiosztani a második két kártyát.

Ha nincsenek elegen, a kártyák ujra kevertetnek és a sor- ban következő oszt ujra, de a régi vizit ekkor valamennyinek be kell tenni, s az ujonnan elsö lett tesz még azonkivül uj vizit is; az ugynevezett «Zukassa» ily módon is jön létre.

A zukassánál sok helyen ugy játszanak, hogy az utolsó proponál vizi-megadást vagy eldobást, s ebbeli ohajának el- vagy el nem fogadása iránt az osztótól balról ülő szól először s igy megy tovább, ha csak egy is betenni szándékozik a vizit, ötösben is van játék, a vizi-betevés sora ily proponálás

62-1889. Kártyakönyv.

§§

esetében ismét az elsötöl jobbra ülőtöl kezdödve balra tör-

ténik.

Rendes kasszára a megkivántató játékosok a vizit betevén, mielőtt a második két-két kártyát osztó beadná, megkérdi az elsötöl, mehet mire ö vagy igenlöleg felel, vagy azt mondja «Besser», vagyis hogy a betett vizit megjavitja az elöre meg- határozott mennyiséggel, mely az ugynevezett korlátolt ferblinél legfelebb két vagy háromszorosa lehet a vizinek, s ez összeget rögtön beteszi ugy ö, mint a játékban tényleg részt- venni óhajtók; ki a vizit betette, nem köteles a Bessert is meg- adni, jogában áll kártyáját eldobni, mely esetben azonban még ötös- vagy hatosban is van kettő közt játék rendes kassánál is; ha a Bessert senki sem adja meg, az első a kassát elviheti; megadatván a Besser, játszák ugy is néhol, hogy az utolsónak is van joga a vízit megjavitani, a midön azt mondja, hogy <Re- besser a már emlitett módon meghatározott összeggel, ez azon- ban nagyon ritka helyen van divatban; Besser után az utol- sónak jogában van «kóstáltatni» vagyis a második két kártyát az elsőnek leadva, bizonyos összegért dijazni, az első megad- hatja ezt Blindre», azaz csak a két első kártyát látva, vagy látva mind a négyet; az utána következök ezt, ha tovább akar- nak játszani, szintén meg kell hogy adják; az osztó ha akarja, daczára annak, hogy a kóstát már megadta az első, tovább <vezetheti« az utána következök kártyáit, és ez összeget az előzöknek is be kell tenni, ha játszani akarnak tovább. Az osz- tótól balról levő legutolsónak a két utóbbi kártyáiból egyet ad le s azt kóstáltatja, kinek csak ezt szabad látnia, mielött a kóstát befizeti; megadva azt, ha az osztó az utolsó kártyát is megfizetteti, jogában áll az osztónak jutandó két kártyát külön- külön megfizettetni, a miböl ha mind a négy kártyát akarja látni az osztó, az első kártya kóstáját okvetlen be kell tennie; s ha a játékban részt akar továbbra venni, a második kártya kóstáját is. Ennél többféle befizetés a négy-négy kártya szét- osztása előtt nem lehet; de viszont nem köteles sem az első <besserelni», esetleg az utolsó rebesserelni vagy <kóstáltatni> mehet a játszma enélkül is, tisztán a vizi fizettetvén be; az ily- kép kiosztott kártyák kézben levén, az első hiv egy összeget, a tőle jobbra ülő megadja azt vagy kártyáit eldobja s aztán nyi- latkozik az ettől jobbra ülö, az utolsó, ki a hivott összeget megadta, jogositva van visszahivni, melynek megadási sorrendje

§§

a szokásos módon jobbra történik, az ezen visszahívást meg- adott ismét hivhat még vissza bizonyos összeget vagy a hivȧ- sokat bezárja s felkéri a kártyákat. Az első, hivás helyett, mondhatja akár látva mind a négy kártyáját, akár «Blind>-re, csak két kártyát nézve, hogy «Vorpass», melyre ha az utána következő szintén nem akar hivni, mondja «Zupass», s ha a játszók mindegyike elpasszolja ily módon a játékot, uj osztás lesz, s ha az előbbi játszmában valaki részt nem vett, köteles a netán befizetett besszereket, kóstákat is befizetni a régi vizi- vel együtt s kezdödik az uj játszma az elöbbi mód szerint.

Az elsőnek joga van Blindelni» is, vagyis az utóbb leadott két kártyájának megtekintése elött egy összeget <vakon hivni», utána következö ezt hasonlólag látatlanban megnixel- heti», avagy minden kártyáját megnézi és úgy megadja; vagy kártyáját eldobja; megnixelheti az első vakonhívását vala- mennyi utána következő is; ha az utána következök egyike

is látva adja meg a hivást és visszahiv, az elsőnek avagy a második Blind hívónak joga nincs többé vakon hivni, hanem a visszahivott összeget csak megadni s legfelebb látva vissza- bivni ismét. A vakon hivásnak azon értelme van, hogy az utána következök azt, ha tovább akarnak játszani, nemcsak megadni kötelesek, hanem vissza is kell bizonyos összeget hivni. Ha csak ketten avagy többen blindelnek, és látva visszahivó nincs köztük, jogában áll elsönek még tovább blindelni, ren- desen háromszor, a mint a játék elején elhatározzák; játszák ugy is, hogy nemcsak az elsőnek, hanem mindannak joga van háromszor, vagy a mint megállapittatott vakon hivni, kin a sor rajta van és ebben látva történt hivás által akadályozva nincs; játszható azonban ugy is, hogy vakon hivni szabad akkor is, ha valaki már mind a négy kártyát látva hivott.

Mindennemü befizetés, mely a vizi után kivántatik, vala- mennyi tényleges játszó által azonnal befizetendő, a mely az ugynevezett korlátolt ferblinél a legutóbb adott vizinek legfel- jebb két vagy háromszorosa lehet, a további ujabbi befizetés, legyen az kósta vagy Blind, az ugyanazon osztásban kivánt legnagyobb befizetés két- vagy háromszorosa lehet, és ez igy mehet egész végig.

A nem korlátolt ferblinél tetszés szerinti mennyiség

hivható.

Van még a vizitételnek egy másik módja is a szokásoson,

§§

vagyis azon kivül, hogy az első nyiltan beteszi a vízi összegét és ezt tudva nyilatkoznak a játékosok valjon megadják-e vagy nem ; és ez az ugynevezett «májzli» vagyis senki által nem látott összeget vesz zárt kezébe s a játszók kártyájukat megnézve, nyilatkoznak a megadás iránt a fentebb leirt sorrendben. Elsö kártyáját nem látva, kinyitja kezeit s teszi be az elöre elkészi- tett vizit, mely rendesen nagyobbnak kell hogy legyen, mint a szokásos vizi, ha csak az ellenkezője nincs kizárva. Néhol ját- szák ugy is, hogy a kézbe vett «majzlit» az első a bement játé- kosok számától függövé téve megcsonkithatja és nem teszi be az egész összeget, melyet előre kezébe vett.

Ferblijátéknál legalább egy kártyát kell emelni, reá ütés- nek nincs helye.

A legszokottabb s kevésbbé hazard szinezetet ad e játék- nak az a szabály, hogy a négy kiosztott kártyából kettöt-kettöt fel kell mutatni mindenkinek, ki besszerel vagy kóstáltat, az vagy a két első izben kapott, vagy a két utolsó kártyát tarto- zik felmutatni, ezekből egyet-egyet összekeresni legalább is ritka helyen szokásos, sőt gyakran megjegyezni kell azt is, vajjon a ment vagy jött kártyát mutatja-e fel; a többi közbül eső játékos már tetszés szerint mutathat.

A csomó kártya legalsóját a vizimegadás elött bárki meg- nézheti, ugyszintén szokásban van a két legfelsö «lemaradt> kártyát is felvágni, mely mind a négy-négy kártya kiosztása után a csomón marad, sokan megnézik azon kártyákat is, melyek részükre jutottak volna, ha a játékból kimaradt szomszédai játékba mentek volna, ez azonban határozottan szabályellenes. Igen szép játékot lehet csinálni ugy, ha a legalsó kártyán kivül egy- általán semmit sem vágnak fel, s mindenki, ellenfelei kártyái- nak egyikét sem látva, hiv.

Most áttérünk a játék bövebb meghatározására.

A ferbli, mint neve után is érthető, a szinek játéka, egy és ugyanazon szinböl összejött kártyák birnak összeadható ké- pességgel. Minden szin nyolcz lapja a következő értékkel bir, disznó 11, király 10, felsö 10, alsó 10, kilenczes 9, nyolczas 8, hetes 7; e szerint ha az első két leosztott kártya, - mondjuk,

makk disznó

és makk 8.

ekkor a játékosnak van 19-e, a szinekből tehát a két első kártyával legtöbb lehet 21, s legkevesebb 15, a négy kártyával leg- több 41 s legkevesebb 34, ha mind a négy

§§

lap egy szinböl van; értékkel birnak még az ugynevezett hár- mas és négyes figurák mind a nyolcz lapban; a figurák erősebb értékkel birnak a ferbliknél, de csak a hármas figura a három egyszinü kártyánál, igy három hetes erösebb mint a veres, vagy bármely szinböl disznóval, királylyal, felsövel, vagy máskép al- kotott 31-nél, de a hármas figura gyengéb mint négy egy forma szin. Ezekből látható, hogy legerősebb kártya a négy disznó:

aztán négy király:

樂

négy felső:

és igy lefelé a négy hetesig:

aztán jönnek az ugynevezett Banda, vagy másként Duna, vagyis mind a négy lapnak egy és ugyanazon szinböl lett össze- tétele, s ebből is először a 41, 40, 39, 38, 37, 36, 35, 34, azután jönnek a fentebbi módon alkotott hármas figurák az irt sor- rendben és utána a három egyforma szinnel való ferblik 31-töl

§§

le 24-ig, azután jön a kettős figura, melyből azonban csak a disznók ketteje bir értékkel, egyéb kettes nem számit semmit, például:

zöld

veres

makk

tök

és király

király vagy

és hetes

hetes

mit sem érnek, söt vannak vidékek, hol még a két disznó sem bir értékkel; ezután a ferbli 21-től 14-ig, s végül az egyes szin lapok fent jelölt értéke 11-től 7-ig.

Még könnyebb megérthetés végett ide rajzolok egy pár csoportositást:

zöld 9.

zöld 10. =ez 19-es ferbli.

vörös disznó

vörös 9.

= 20.

tök disznó

zöld 7.

= 11.

vörös király

vörös felsö

= 20.

makk disznó

makk 8.

makk10.

tök 10.

§§

makk

felső

makk király

makk 8.

vörös 8.

zöld disznó

zöld király

zöld felsö

zöld alsó

= 41.

täkk

tökk

tök 8.

tök 9.

felsö

király

és igy tovább.

Van a fentebb meghatározott érték-előnyök mellett még elsőségi előny is, a nagyon gyakran egyforma mennyiségü fer- bliben az bir kasszaviteli előnynyel, ki elöbb ül az osztótól jobbra igy ki van annak lehetősége zárva, hogy egyforma kár- tyával eldöntetlen legyen a kassza elviteli jog feletti kérdés, s nem kell sem azon megosztozni, sem pedig egy uj osztással azt ujra vitássá tenni.

Bár az igaz, hogy a nagyobb értékű kártya jobb a gyen- gébbnél, de miután nem nyilt kártyával történik a játék, ebből is látható, hogy a tulajdonképeni játék a hívások, kóstáltatások besszerek, blindek, visszahívások ügyes alkalmazásától is függövé van téve, sokszor megesik, hogy egy erősebb kártyával biró. megfut egy nagyobb visszavágástól azon hitben, hogy ellenfelé- nek előnye van fölötte; sok függ az ugynevezett szerencsés kár- tyajárás kellő kihasználásától is, ugy egyes játékosok időleges malheurjének megfigyelése is ajánlatos, ha a játékos szerencsés- nek gondolhatja magát, kevésbbé jó kártyát is megfizettethet, mint rendesen, egyrészt mert valószinü, hogy vesz hozzá jobbat, másrészt meg a malheurös játékos talán jobb kártyát is eldob, nem merve fölvenni a küzdelmet az ö szerencséjével; viszont ha tapasztalja a játékos, hogy kártyái nem járnak, vagy ha jönnek is, de ellenfeleié felette jobbak, ajánlatos ilyenkor az elő- vigyázatos, conservativ, tartózkodó játék, vagyis ne igen menjen be gyengébb kártyákra, ne hivjon sokat, s ne igen vagdalódzék

§§

A kártyajárás nem mindig egyforma, nem megy ugyan szabály- szerü változással sem, de mégis lehet kisebb idöközöket fel- használni.

Igen fontos dolog még a ferblijátéknál a legnagyobb hidegvérűség, értjük alatta azt, hogy ne hagyja a játékos ész- revétetni sem arczváltozásán, sem mozdulatán vagy szóval, jó vagy rosz kártya jövetelét, különösen a második két kártya eredményét. Egy ügyes játékosnak fögondja legyen mindig ellen- felei arczát, s mindenét a legnagyobb figyelemmel kisérni, nagy elöny egy jó arczismerö ily megfigyelése; ebből kifolyólag so- kan a gyengébbek kijátszására sokszor ép ellenkező hatást mu- tatnak, mint a minöt kártyájuk értéke igazán előidézett.

Egy érdekes csata a ferblijáték, pénzzel, kártyával, söt merem mondani emberismerettel is.

Mielőtt a sántákkal való játékra áttérnék, még egy kevésbé szokásos figurát kell felemliteni, mely nemcsak a valamennyi alkotható figuráknál erősebb, de feltétlenül kasszavivő hatalom- mal bir. Ez a girigare! A girigare különböző kártyákból össze- válogatható négyes figura; de ott is a hol játszák a girigarét csak két csoportositását ismerik el, ez a kis és nagy girigare, a kis girigare:

makk 7.

zöld 8.

tök 9.

vörös 10.

a nagy girigare:

makk alsó

zöld felsö

tök

király

vörös disznó

A kis girigare feltétlenül mindig nagyobb értékkel bir a nagynál is, ha ez játékban van, más szinekkel való csoportosí- tását a girigareknak nem igen szokták megengedni rendes já- tékoknál.

E rendes ferbli játékosainak adandó megjegyzéseket az alábbi játéknemek után adom, minthogy mindegyikre egyformán reáillik ez s nem kell ismétlésekbe bocsátkoznom.

§§

A ferbli történetét ez alkalommal nem adom, mert ez idö szerint még azt megirni lehetetlen; de hiszem, hogy lesz még alkalom egy második kiadást csinálnom a munkából, a mi- dőn e munka hiányait pótolni lehet és kell is, mert hisz, melyik elsö munka lehet teljesen hibátlan.

A viritós vagy nyilt ferbli".

Igen gyakran használt ugynevezett elütés vagy » eleme- lés -mód a viritós. Játszhatja 8 is. Mindegyik kap 4-4 kártyát kettesével kiosztva. A kártyák értéke, csoportosítása és össze- számlálhatósága az elöbbi játékban előadott szabályok szerint történik.

Minden játékos betesz egyenlöen bizonyos összeget, és nyeri az, kinek a ferbli szabályai szerint legtöbbje van.

Elsőség nincs, két vagy több egyenlő mennyiség esetén a kasszán nem osztoznak, hanem a kevesebbel birók fél vagy egész elöbbi téttel »kaufol -nak és az uj osztás dönti el a sorsot, vagy ismét >kaufol -nak. Az osztás sorba megy.

Szokásban van a játék mint ilyen is, de használják ezt a tarok, vagy klabriasznál eshetőleg meglevö ultimo-kassza, vagy steklinek ki részére való eldöntésére, midön azokat már nem akarják kijátszani, sem pedig elosztani.

Ferbli egy sántával.

E szép hazardjátéknak fokozására a leleményes kártyások kitalálták a ferblinek, a szinjátéknak, a csöndesnek, s többeféle néven ismert játéknak egy alább előadandó nemét.

Az elöbbi fejezetben előadott egyes kártyák értéke közül a négy sántával való játéknál kivétetik az eddigi sorrendből a

makk felső

és ez képezi a sántát.

A sántának értéke valamennyi kártyáéval egyenlővé tehető, tehetem a sántát azzá, a mivé akarom, lehet az bármely figura,

§§

disznó, király, alsó, tizes, kilenczes, nyolczas, hetes, vagy lehet az bármely szinből a legerősebb vagyis a disznó.

A sántával való játék pénzbeli része teljesen ugyanaz, mint a közönséges ferblié, azaz kis eltérés volna talán, csak megjegy- zendő, hogy sántával való játéknál rendszerint háromszoros ösz- szeggel játszanak s ez képezi a maximumot, nem pedig kétszeressel, mint a közönséges ferblinél; értem azalatt a háromszoros összeg alatt a besszerek, kósták, hivások és visszahívások maximalisát. El nem képzelhető mily óriási változást ad e kártyának esetleges játékban léte.

A mint mondtam a sánta a négy kártya között bármivé alakitható, igy természetesen legszivesebben hármas vagy négyes figurává alakitom át kártyáimat, ha valamelyikből, tegyük föl disznóból 2 vagy 3 van kezemben a makk felsövel, vagy ha ke- zemben nincs két egyforma figura, sem hetes, sem egyéb más

fel egész a disznóig, hanem van pl. egy szinböl 21-em, a makk felsővel hozzászámitva van 32, mivel a sánta az egy szinből levő legnagyobb értéket képviselheti. E szerint ha nekem mint elsönek kezemben van:

vörös disznó

vörös

zöld

és

király

felső

tizes

az ellenfelemnek, ki utánam ül, kezében van:

zöld

és disznó

zöld király

makk

tök tizes

és

felső

vagyis a sánta, én miután hármas figurát nem csinálhatok sán- támmal, csinálok vele a zöld disznóval egyenlő 11 értékű kár- tyát és igy mint második játszó a vörös 31-et legyözöm s a kasszát én viszem.

Elsőnek a két első kártya között van a

makk felsö

és mondjuk

tök király

§§

e kártyával mint elsö a legnagyobb biztonsággal besszerezek, s türök minden kóstáltatást vakon, a másik kártyát nem is nézve meg, mert e két kártyával van, ha akarom tök 21-em, mely jobb a tök disznó és bármely tizet számláló tökkel képezett tök 21-nél, de lehet két királyom is; ha a másik két kártyával kapok:

zöld király

és

zöld tizest

csinálhatok zöldböl 31-et, de csinálhatok három királyt is, és igy mint erősebbet okvetlen ezen kártyáimat fogom a játékban érvényesiteni.

Az esetben ha kártyáimban egy

zöld király

és

zöld alsó

vörös nyolezas

makk

és

felsö

van, a legjobb esetben van 31 zöldem, ezen 31 zöldnek azonban nincs előnye bármely szinnek a rendes módon összeállitott 31-e felett; hanem azon 31 viszi a kasszát, mely azon osztás szerint sorelönyben van; tehát nem ugy mint fentebb mondám, midön a sántával van ugynevezett 32-es ferblim, mely eo ipso erösebb

a 31-nél.

Az egy sántával való játéknál a szin-összeköttetések már igen erejöket vesztették, ezt nem ugy értem, mintha a közönséges játéknál is nem volna erösebb egy bármely kicsi hármas figura, mint egy hármas legnagyobb szinösszeköttetés is, hanem értem ez alatt azt, hogy a mig a közönséges ferblinél összesen csak minden egyes figurából 4-féle combinátió jöhet ki, tehát a 8 figurának összesen 32 combinátiója van, addig a sántával fe- lette sokkal több eshetőség van figurák kiképzésére.

Mielőtt azonban tovább haladnék, egy kis mathematikai feladványnyal kimutatom hamarosan, mikép van az első pilla- natra oly nagy számnak feltünö 128 külömböző hármas figura előállhatása. Erre felveszem a négy szin heteseit.

§§

-44

Lehet három hetes figurám

és végül

makk, zöld és tök hetessel
makk, tök és vörös
makk, zöld és vörös
zöld, tök és vörös

e szerint van minden figurának 4 hármas figurája, van pedig 8 figura, tehát öszszesen 4X8 = 32.

A sántánál pedig lehet mint az elöbb láttuk a heteseket véve fel alapul hármas figura.

makk 7, zöld 7, sánta (makk felsö)

7, tök 7,

7, vörös 7,

zöld 7, tök 7.

7, vörös 7,

tök 7, vörös 7,

és hozzáadva a sánta nélkül elöbb feljegyzett négy alakzatot

vagyis:

makk, zöld, tök hetes
makk, tök, vörös »
makk, zöld, vörös »
zöld, tök, vörös

Lehet tehát minden egyes figurából 10-féle hármas figurát. alkotni, kivéve a felsőket, melyből csak 4-et lehet, lesz tehát összesen hét figurából à

felsökböl

Összesen

10 = 70.

74 hármas figura alkotható,

tehát több mint dupplája sántával mint anélkül.

Négyes figura pedig alábbiak szerint sántával lehet négy:

makk 7, zöld 7, tök 7, sánta (makk felsö)
makk 7, zöld 7, vörös 7,
makk 7, tök 7, vörös 7,
zöld 7, tök 7, vörös 7,

és a rendes négy figura

makk 7, zöld 7, tök 7, vörös 7;

e szerint 7 figurának à 5 = 35,

a felsöknek figurája

összesen

A fenti számadási példából látva, hogy a közönséges ferblinėl mennyivel kisebb valószinüség szerint jöhet ki a figurális kártya a sántával való játékkal szemben, tisztán szemünkbe

§§

ötlik a fentebb tett állításom igazsága, hogy a szin-összekötte- tések bár szintén szaporodtak, de szaporodván az erősebb nemü, ezek értékükböl kell, hogy veszitsenek.

Az egy sántával való játék legfőbb elve lehetőleg nem mu- tatni a sántát az ellenfeleknek, ha a kártya kimutatása kiván- tatik, ez által egy ismeretlen erövel állunk szemben, kerülni kell továbbá az egynemü (figurák) kivágását is.

Különben e játéknem végén kis utmutatást is megpróbálok adni az ugynevezett tisztességes tévutra vezetésétől az ellen- félnek. Ezerféle fogás, ezerféle mozdulat, arczjáték, söt beszéd- del is félre lehet vezetni ellenségeinket a kártyánk valódi érté- kéről magában alkotott véleményétől.

A sántával való játéknak már e neménél is kiszokták mondani, hogy kettő között is van játék, ha öten vagy többen játszanak is.

A négy és öt sántával való ferbli.

Ha jogosult a hazardjátékok elleni felszólalás, söt a tör- vény szigoru intézkedése, ugy e fejezet alatt álló játékokra bátran rámondhatjuk az igent.

Nem hiszem, hogy a ferbli gyanus név alatt meghonosuló játékot ne valami duhaj, mulatni szerető magyar uri társaság vitte volna odáig, hol már nem elég a szinek és figurák roppant sok variátiója, hanem a tömkeleg még zűrzavarosabbá tételére fel- találta még a sántákat is; hogy czélját a feltaláló hihetőleg saját kárára, vagyona árán elérte, azt elhisszük, mert nincs a kár- tyajátékok egész halmazában egy sem oly hazard és oly alka- lomszerü egy kiosztás tételeit megsokszorozni, mondhatni nem egyszer, de többször megszázszorozni, mint a sántákkal való ferbli játék.

Szép e játék kétségtelenül s ha van valami megkapó az oly sok regényben világhirü irók által megirt kártyajátékok drámai jeleneteiben, ugy kétségtelenül elsőséget adok valamennyi játék között a sántákkal való játéknak.

De a mig rendes ferbliben, sőt az egy sántával való játék- ban is megállhatja egy középszerű játékos közepes szerencsével helyét s nagyobb differentia koczkáztatása nélkül leülhet játszani

§§

46-

addig a czímben megnevezett és alább leirt játéknál feltétlenül csak a legügyesebb ferblijátszók vegyenek részt.

Négy sántával csak kettes, hármas, vagy négyesben játszák rendszerint a ferblit, némely vidéken akkor is csak négy sánta marad, ha ennél többen játszák.

A négy sántát a négy féle szin tizese képezi, ezek azok a nagy hatalmak, melyek mindegyike külön-külön mind azon át- változtató tulajdonokkal fel vannak ruházva, mint az elöbbi fe- jezetben megnevezett egy sánta: a makk felsö bir.

Nehogy ismétlésekbe kelljen bocsátkoznom, mindjárt fel- veszem itt az öt sántával való játék megmagyarázását; az ötö- dik sántát csak ha legalább is öten játszanak, vonják rendszerint a játékba és ez ötödik nagy hatalom a makk felső.

Ez öt sántának egymás felett sem érték, sem elsőségi elő- nye nines, az általuk egyenlően képezett négyes, vagy hármas figurák vagy szinbeli összefüggések csak az osztás által megha- tározott elsőséggel birnak.

A mit az egy sántával való játéknál mondtam, hogy t. i. az összefüggések nagyon csekély értékkel birnak, ezt itt már oda lehet módositani, hogy egy kettes ferbli bemenetnek oly gyenge, hogy csak nagyobb szerencsével biró vállalkozzék azt felhasz- nálni: itt a hármas figurák a kisebb kártyák közé sorozhatók; hogy hány hármas képezhető, ezt hagyom a mathematikusokra, elég csak annyit megjegyeznem, hogy négy disznó egyszerre lehet két embernél is, a figurák közt ez esetben az elsőség dönt. Például az egyiknek van egy disznója és három sántája, a másiknak két vagy három disznója, s két vagy egy sántája, ép így lehet min- den figurából, tehát egy osztás alatt kettö-kettö.

A háromszoros rendes megfizetés mellett van még az is, hogy az utolsóelötti, az ugynevezett »ostor-hegyes ha a har- madik kártyát kóstáltatták, jogositva van megadás után azon összeget, melyért neki adták a harmadik kártyát, háromszoros összeggel megjavíttatni, és az összeget betéve, mindazoknak meg kell adni, kik a játék további folyamában részt vesznek.

Az utolsóelötti 4-dik kártyájának kóstáltatása itt is fel- jogositja a kóstáltatottat a visszakóstáltatásra, természetesen há- romszoros maximummal.

E játéknál szintén szokásos a kötetlen ferbli, vagyis mi- dón semmiféle befizetés határolva nincs. Ezt játszák még Ma- gyarországon több helyen, de helyesnek nem tartható, mivel itt

§§

már a pénz játszik, nem pedig a kártya vagy az ember; kinek több van, vagy ki könnyebben szórja azt, a legjobb játékost is leverheti e neme a játéknak nem volna helyén társas köreink- ben, casinóinkban; maradjon az csak pár jókedvü embernek

ritkább szórakozása közt.

Különben egyáltalában a sántával való ferblit nem is igen játszák, csak kevés helyen, és ott sem rendesen. Elég hazard a közönséges csöndes is; e mellett is van elég nagy differentia.

Ennyit elmondva az egyes játék nemeiről, még pár szót te- hetni a ferbli játszmák kiviteléhez.

Kétségtelenül szerencsejáték ez, hol a jobb kártya erősebb volta határoz a kassza sorsa felett. Tekintetbe véve azonban azt a végtelen sok változatait a kártyáknak, melyeket a kézben levő négy lap alkothat, a melyről ha két kártyát fel is mutatunk, még mindig homályban vagyunk, sejdithetünk a két felvágott kártyához a legjobbakat, feltételezhetünk megint legrosszabbakat; be kell látni, hogy egy merész kóstáltatás sokszor a legroszabb kártyával birónál is jót sejtett, s be kell látni azt is, hogy a pénzzel való játék teszi igazivá a ferblit, nem pedig csak a kártyajárás.

Mint már előbb is emlitém, a ferblijátékhoz nyugodtság ok- vetlen szükséges, hogy holmi kis cselfogások ügyesen kivive szin- tén igen előnyösök, azt hiszem alábbi pár példával nem lesz nehéz bebizonyítani.

Mindjárt a vizi megadásánál a sorrendben felhivott, ha jó kártyája 'van is, ne igyekezzék nagyon mohón megadni, sőt mintegy gondolkozva tegye be azt; így azon hitet keltheti a többi játszókban, hogy gyenge kártyája van s csak épen ugy- nevezett »andung -ra megy be; viszont rosz kártyáját el ne árulja habozó játékával. Kétségtelenül legjobb a csöndes egyforma hidegvérűség, s ha egy ilyen játékos próbál ritkán egy-egy nagyobb kasszánál valami cselfogást, ennek inkább sikerül.

Nem épen rosz csel az ellenfelek félrevezetésére, ha egy hivást megad valaki, s ennek nem a maximumát, hanem egy ennél sokkal kisebbet hiv vissza, a midőn pedig szép kártya van kezében, ellenfelünk talán félrevezettetve egy nagyobb visz- szavágással felel, melyre aztán a cselvetö, ha kártyájának erös- ségében bizik, teljes összeggel feleljen, azt rendesen megadja az, ki már annyira bent van a kasszában.

Egyike a legszebb játéknak a kellő időben való megfutás,

§§

mert ép a ferbli az, melynél nem minden kártyára, s nem minden hivást vagy visszahivást kell megadni. Hogy mikor kell és lehet egy visszavágást meg nem adni, erre példát felhozni nagyon ne- héz, sok függ az ellenfélnek játék-modorától, szokott-e az nagy visszavágásokat tenni kisebb kártyákra is, vagy csak rendesen igen erös kártyákat játszik meg, szerencsével játszik-e általában s különösen ép ez idöközben mindenkivel szemben, vagy csak velem van neki szerencséje, viszont hogy jár a kártya hozzám, jól-roszul, mik a kivágott kártyák, lehet-e többje az én kártyám- nál, s valószinü-e ez? ezeket mind meg kell figyelni, még pedig gyorsan, nehogy habozásommal eshetőleg ijesztésre törekvö visszahívásomat elértve, engem legyözzön. Ritka esetben ajánl- ható az elfutás, de ki ezt körültekintve helyesen tudja tenni, mindenesetre sok pénzt megtakarít.

Az ijesztés egyike a leggyakoribb s legszebb játéknak, mint általában az egész ferblinél a pénznek túlságos becset tu- lajdonítani legalább is nem tanácsos, ugy ez az elv legfőkép áll az ijesztésnél. Mindazon körülményeket figyelembe véve, melye- ket fentebb a megfutásnál mondtunk, lehet, és igen hasznos igénybe venni specziális szerencsés kártyajárásunkat és egy malheurös játszóval szemben érvényesiteni. Az ijesztés alatt ért- jük azt, hogy a játék folyamán hivás, vagy visszahívás alkal- mával egy teljes összegü réposttal felelünk ellenfelünk provo- kálására, söt ha erre visszajönnének, lehet azt még egyszer is- mételni, lehet igy a legszebb kártyák eldobására kényszeriteni ellenfeleinket; de többször mint kétszer legalább is nem taná- csos, mert valószinü már, hogy a mi kártyánkkal, melyet kimu- tattunk, nem leszünk képesek elfutamitani öt.

A pénz becséről elöbb mondott elvet nem kell ugy érteni, hogy minden kártyára mindent meg kell adni, nem áll az a szokásos mondás, hogy »ferbliben nincs rosz kártya« s végtelen sok pénzt megtakaritunk, ha csak a jó kártyát játszuk meg; hanem ép e kártya megjátszásánál kell a pénznek csak annyi becset tulaj- donítani, mint a mennyit kártyánk megkövetel. Ha már besszer vagy általában megfizettetni való kártya van kézben, tegye azt játszó a > voller Kraft teljes erövel, minden esetre sok valószi- nüség harczol a mellett, hogy nyerünk erös kártyával kezünk- ben. Ne azt nézze a játszó, mekkora a hivott összeg, sok-e vagy kevés de azt figyelje meg a kártyákból s annak járásából, és ellenfelünk szerencséjéből, hogy van-e valószinüség a nyerésre

és ez vigye elhatározásra, hogy megadja-e, visszavágjon-e vagy hogy elfusson.

Különböző játékosok vannak, mint a hogy az emberi ter- mészet is különböző, de eltekintve attól, hogy valamennyi kell hogy teljesen tisztába legyen a ferbli elemi fogalmaival, s ne hagyja magát a legközönségesebb játékos által is magát megve- retni; három osztályba lehet sorozni a ferblijátszókat, a könyelmű, a tartózkodó és a jó játékosok osztályára.

A könyelmű játékos alatt itt természetesen nem azt kell érteni, ki oly összeggel játszik, melynek elvesztése neki, vagy hozzátartozóinak bajt, kellemetlenséget, nyomort, becstelenséget vagy mit tudom én, mit nem okoz; mert ugy a ferblinek, mint minden, legyen az bár a legkisebb alapu, társasjátéknak is csak ugy van társadalmi viszonyaink között tisztességes létjoga, ha a ját- szók kivétel nélkül oly pénzzel játszanak, mely elvesztés esetén nem idézi elő a fenti dolgok bármelyikét sem. Értem tehát a könny- elmű játékos nevezete alatt azt, ki pénzével akar játszani, legyen kártyája a legrosszabb, besserel, vakol, kóstoltat azon hi- szemben, hogy majd jön még hozzá jobb kártya is, de továbbá megad mindent, bessert, kóstát, hivást; lehet ugyan ily kártyás- nak nagy ritkán nyerni is, s ha nyer, bizonyára nagy szerencsé- jének kell lenni, és az ily játékos okvetlen a legtöbbet képes nyerni, de a legnagyobb összeget is elveszíteni.

A tartózkodó játékos fogalmát ép az elöbb jellemzett fo- galmából lehet kivenni. Semmi esetre sem oly hiba ez, mint az elöbbi, bizonyára középszerű kártyajárással nyerni fog valamit, de egy kissé malheuros kártyajárással már okvetlen veszítenie kell. A tartózkodó játékos mindig csak kártyájával játszik, nem hasz- nálja fel a kártyájának szerencsés járását, s ha a két első kártya nem felel meg legalább is a közép jó kártyáknak, bizonyára el- dobja azt, nem ad meg oly könnyen hivásokat; igen könnyü az ily játékost elijeszteni. Besserei, kóstái, hivásai csak ritkán érik el a maximalis összeget, tartva a netaláni visszavágás nagysá- gától, sőt legyen csak egy-két eset is, melyben ellenfelének jobb kártyája lehet, s legyen 6-8 eset, midön rosszabbnak kell lenni. még sem hiv vissza, hanem felkéri a kártyákat.

Jó játékosnak magában kell birnia mindkét elébb megha- tározott tulajdonokat, legyen könnyelmü, adjon meg minden le- hetséges kártyára mindent, közepes kártyákat fizettessen meg, hivjon, és visszahivjon mindenre, ijeszszen, ijesztés előtt ne fusson

62-1889. Kártyakönyv.

§§

meg, de csak akkor, ha határozott szerencsés kártyajárása van, és különösen az ellen, kinek ellenkezőleg nagy malheurje van; de éber figyelemmel kisérje a kártyákat folyton s a kártya fordulá- sával huzódjék vissza merész játékától. Kisértse meg még pár- szor kisebb mérvben jó kártyáit s ha ez nem sikerül, maradjon passiv, fizesse azt be, mit kell, dobja el közepes kártyáit, ne hagyja magát egy kaszszába bezavarni azért, mert már ebbe többet befizetett, ne menjen pénze után. Különösen ne forcirozza a szerencsét. A kártyajárásnak változni kell, ha ma nem, majd másnap, ily játékkal lehet nyerni, a hosszabb ideig tartó ma- lheuros kártyajárás mellett is, ha csak egy rövid időre is, jön a kártya s van szerencse.

Klabriász.

A játék neve » zsidó-német eredetre utal. Az ethymologis- ták ugyanis claberjasst ezen 3 szó összevonásából képzelik ke- letkezettnek: kol (zsidó szó: mindenki), ober (német: felső), jasz (lengyel előkelő, hatalmas), tehát összevonva »minden felsö elő- kelö, hatalmas. Lehet, hogy ez igaz az etymologia szerint, de nem érvényes az egész játékra, ugyanis ebben nem minden felső, hanem csak a tromffelsö a leghatalmasabb.

A középkorban és főkép a keresztes háboruk alatt sokat szenvedett német zsidók kivándoroltak az akkoriban igen ven- dégszerető és vidám Lengyelországba is; a német nyelven kivül a német kártyajátékot is magukkal vitték. A német nemzeti kártyajáték akkor valószinüleg a »Schaf-kopf volt (egy elmés vonatkozás a német Michelre). Igy tehát a zsidók a német >Schaf-kopfot<< vitték magukkal, hogy az elhagyott hazájukra emlékeztesse öket. Uj hazájukba érve valószinüleg emlékeztek arra, hogy ámbár minden lehetö gúnynevekkel elhalmoztattak, » bárányfejeknek azonban sohasem tartattak. Ezért tehát nem is akartak továbbra is egy játékot, mely nekik Mózes törvényei szerint eltiltott lárok és penátok helyett drága ereklyévé lett, >Schafkopf -nak nevezni. Tehát átváltoztatták a Kol-ober-Jasz< (minden-felsö-hatalmas) névre, ezzel nemcsak a Schafkopf-já- téknak jellemzetességét melyben t. i. valamennyi felsö«< ha- kiemelvén, hanem saját háromszoros nemzetiségöket is kifejezvén. Késöbb, midőn a lengyelek ezen közmondást ki-

talmas

§§

találták: pökoj swiat swiece nie bendzie polak zniemce brace, hazafias érzésből a német játékot egészen elhanyagolták és he- lyébe a szép névvel ujat komponáltak.

Eddig tart gyenge igyekezetünk a >Klaberjasz -játéknak fontos ethymologiai jelentését megfejteni. Tény, hogy majdnem valamennyien a zsidók klaberjaszt játszanak, azonban már más vallásunak is sikerült ezen játéknak titkaiba benyomulni.

A.)

Klabriászt a közönséges 32 kártyával játszák u. m.: hét, nyolez, kilencz, tiz, alsó, felsö, király, disznó.

A kártyáknak ütési erejök mellett számértékük is van.

a) A tromfszinben:

hetes és nyolczas semmit sem számitanak;

a kilenczes (Menel-Manille)

a tizes.

az alsó (Jasz, Wenzel)

a felsö.

a király

a disznó

b) a többi szinben:

számit 14 pointot

a hetes, nyolczas és kilenczes semmit sem számítanak.

a tizes.

az alsó

a felső

a király

a disznó

A játék tehát számértékben tartalmaz:

4 disznó á 11

4 király á 4

4 felső á 3

3 alsó á 2

4 tizes á 10

a jasz (tromfalsó)

a menel (manille) (tromfkilenczes)

és az utolsó ütés

számit 10 pointot

44 pointot

»)

összesen: 162 pointot.

A kártya számértéke annak stichelö (ütö) erejét is meghatá- rozza; stichelnek következőkép fölülről lefelé: jasz (tromfalsó), menel (tromfkilenczes), disznó, tizes, király, felsö, alsó (ha nem

§§

tromf), kilenczes (ha nem tromf) nyolczas, hetes. Továbbá meg- jegyzendő, hogy a legkisebb tromf minden tetszés szerinti kár- tyát más szinből talál, ha ez a 3. szabály szerint helybenhagy- ható, az összeszámolásnál azonban csak annyiban lesz véve, mint fentebb megjegyeztetett.

A tromfhetes az asztalon fekvő tromf helyébe kicserél- hető, ennek azonban a kijátszásnál vagy ráadásnál az első ütés elött kell történnie.
A szinnek ismeretessé kell lennie. Ha a kivánt szin nincs kézben, akkor tromfolni kell. Ha sem a kivánt szin, sem tromf nincs, egy tetszés szerinti kártya adatik rá. A ki »hamisat rá ad« (t. i. vagy nem ad szint, vagy nem tromfol) bêtet (l. 7. szabály) fizet.

I. Megjegyzés. Ha egy mellékszin már tromfoltatott, akkor a következő játszónak szinte tromfolni kell, ha nincs a kivánt szin kártyái között, azonban néha érvényes ezen esetben ama szabály, hogy ha tromffal felebb ütni (a már kijátszott tromfo- kat elütni) nem bir, tetszés szerinti kártyát dobhat rá. Ezen utolsó követelményt a játék kezdése előtt kell megbeszélni, mert különben ama szabály áll, hogy tromfolni kell, nem tekintve arra, hogy feljebb ütünk-e, vagy nem.

II. Megjegyzés. Ha tromf hivatik, akkor néha érvényes ama szabály, hogy feljebb kell ütni (hacsak lehetséges). Ez iránt azon- ban elöbb meg kell egyezni vagy az azon helyen uralkodó szo- káshoz kell alkalmazkodni.

Az 1. szabályban megemlitett számértékeken kivül még a következők lehetségesek:

a) Terz

b) Quart.

c) Quint.

ér 20 pointot

100

» 20

d) Belle (Bella) (magyarosan kiejtve: Béla.) ad a) Terz (közönségesen Darde, annyit jelent, mint Tierce Dreiblatt). Három egymás után következő kártya egy szinből, alu kezdve feljebb: hét, nyolcz, kilencz, nyolcz, kilencz, tiz, kilencz, tiz, alsó, tiz, alsó, felső, alsó, felsö, király, felső, király, disznó. Egy játszótársnak magasabb terze üti a töb- bieknek alantabbjait; egyenlő magasságnál az tartja meg a terzet, a ki elöbb kijátszik; egy terz a tromfban azonban üti mind a többi egyenlő magasságukat.

A ki egy terzet megtart (bevégzett játék után számithat),

§§

annak más tetszés szerinti magasságu terzeket is azzal együtt felmondani (és bevégzett játék után természetesen hozzászám- lálni) szabad. Egy terzet annak megítélése után elhallgatni is szabad.

ad b) Quart (négy lap vagy ötven). Négy egymásra követ- kező kártya és pedig alulról felfelé: hét, nyolcz, kilencz, tiz. - nyolcz, kilencz, tiz, alsó, - kilencz, tiz, alsó, felsö, tiz, alsó. felsö, király, - alsó, felsö, király, disznó. A legkisebb quart el- üti a legmagasabb terzet; különben ugyanazon szabályok érvé- nyesek, mint a terznél.

A megtartott quart mellett még egy más quart vagy terz is kimondható.

ad c) Quint (>Fuss<; száz; centner). Öt egymásra követ- kező kártya egy szinböl, (viz,) alulról felfelé: hét, nyolcz, kilencz, tiz, alsó, nyolcz, kilencz, tiz, alsó, felső, kilencz, tiz, alsó, felsö, király, tiz, alsó, felsö, király, disznó. A legalsóbb quint üti a legmagasabb quartot és terzet; különösen mint ad b.

ad d) Belle (a szép, viz: Mariage). Tromffelsö és tromfkirály egy kézben minden körülmények között 20 pointot érnek.

I. Megjegyzés. Terz, quart és quint csak akkor érvényesek (azaz bevégzett játék után csak akkor számlálnak együtt), ha a kijátszás előtt vagy a kijátszásnál, azaz az első ütés hozzáadá- sával kimondatnak. Az első behuzott ütés után elhatároztatik, hogy ki tartsa meg a kimondottat. A bellát ellenben nem kell kimondani és minden körülmények között számit; azonban közös megegyezés szerint a bellát az alkotó két kártya egyiké- nek kijátszása vagy ráadásánál is ki kell mondani.

II. Megjegyzés. A ki hamisan mond ki, bête lesz.

III. Megjegyzés. Némely klaberjaszjátszók a quintet igno- rálják, a miért csak mint quart léphet fel; más klaberjaszját- szóknál ellenben a betétet kiveszi, a nélkül, hogy a játszma végig játszatnék, és csak egy még magasabb quint elött tér ki. Egyik vagy másik a játék kezdeténél döntendő el. Ha semmi sem határoztatott el, akkor a quint a játékban számit ugyan- azon kikötések alatt, mint a quart vagy a terz.

Bevégzett játszma után az ütések megszámoltatnak, és pedig mindegyik a játszótársak közül megszámitja azon pointo- kat, melyeket az általa csinált ütések tartalmaznak, terzeit, quartjait stb. is hozzászámitva. A kinek legtöbb pointja van, az nyeri a játékot.

§§

Minden tournál e betétért játszanak, mely tetszés sze- rint állapittatik meg. Ha az, a ki nyer, kiveszi a betétet, ekkor ujra befizettetik a következő játszmára. Ha mind passolnak, a betéthez hozzáfizettetik, a következő játszma duplára játszatik, és igy tovább. Mértékletes játszók azonban csak egyszer vagy

kétszer tesznek hozzá.

Jegyzet. Néha a Satz Menel<-ért vagy a bellá<-ért vagy mindkettőért játszanak, azaz a ki a bellát vagy a jaszt és menelt vagy mindkettőt kézben birja, a többi játszótársaktól egy össze- get kap, mely szabály szerint az egész tétnek a fele. A belláért vagy jasz menelért egyszerit, a belláért és jasz menelért duplát fizetnek. Ez akkor is fizettetik, ha mind passolnak. Ama szeren- csés kimondja ezen esetben ezt, a kártyák összekeverése elött azon kártyákat - a bellát, jasz menelt az asztalra tevén. Ha azonban erre csak akkor emlékszik, midön a kártyák már összekevertettek (a passzolásnál), vagy az uj betét után (ha ját- szatott), akkor semmit sem követelhet, mert a klaberjaszban is érvényes emez elv: elhibázás annyi, mint eljátszás.

Bête. A ki egy felvett játszmát nem nyer, (vagy a ki hamisan ad rá, vagy mond ki) bête-nek - bárányfej, bolond- fejnek neveztetik. A gúny mellett a kár sem marad el, a mennyiben a jelenlevő betétnek teljes összegét (tehát legalább 3 tétet) kell neki a következő játszmára adni, Ehhez járul még a régi megmaradt (vagy az uj. III. jegyzet) betét. A ki tehát az uj játszmát nyeri, mindkét tétet megkapja, ellenben ha veszti az uj játszmát, ugy dupla bête lesz, és igy megy ez tovább egy- másra következő bêteknél egy tetemes magasságig; azonban itt is (mint a hozzátevésnél a passzolás után, 6. szabály) mérték- letes játszók határt szabnak.

I. Megjegyzés. Némely tájakon a bête azonnal kifizettetik, azaz a bête-té lett játszó (a játszmának felvállalója) a nyerő el- lenfélnek egy, az összes téttel egyenlő összeget fizet, mig ellen- ben a tét megmarad, és az uj játszma megegyezés szerint hoz- zátéttel vagy a nélkül kezdődik. A kifizetett és bennhagyott bête közötti lényeges különbség abban áll, hogy mig a kifizetett bête- nél a nyerőfél egy a teljes téttel egyenlő összeget huz be, addig a bennhagyott bêtenél semmit sem kap kifizetve. A kifizetett bêtenél ez, még egymásra következő bêteknél sem érheti el a ki nem fizetett bétek magasságát.

II. Jegyzet. Ha egy fél (vagy mindegyik az ellenfelek közül)

§§

ugyanannyit számit, mint a játszó, akkor a játszma áll. A játszó minden körülmények között bête. A bennhagyott bêtenél az ál- lásnak hatása a vesztéssel egyenlő. Ellenben a kifizetett bêtenél a bête betétetik (a helyett, hogy kifizettetnék), ha ugyanis a játék áll, és a régi téttel együtt játszatik, ezért a következö játszmánál (hozzátét nélkül vagy hozzátéttel), söt néha: legkö- zelebb az állva maradt játszmáért játszatik és a bête a követ- kező játszmára tartatik vissza.

III. Megjegyzés. A ki hamisan ráad vagy kimond (1. 3. és 4. szabály, II. megjegyzés) bête-é lesz. Ha ez a játszó, akkor minden további dolog nélkül elfogadtatik, hogy a játszmát el vesztette (bête lett); ha ellenben az egy ellenfél, akkor bêtet kell betennie, ép ugy, mintha a játékot felvállalta és elveszitette volna, mig ellenben a játszó a tétet, mintegy nyerve feltétel

nélkül kiveszi.

Klaberjaszt közönségesen hárman játszák, lehet azonban négynek is játszani. A három játszók helyüket elfoglalván elébb megbeszélik:

a) a tétet (6. szabály);

b) vajjon bellával és jász menellel-e (6. szabály, jegyz.); c) hogy bête kifizettetik-e (7. szabály, I. megj.);

d) hogy felültromfoltatik-e, vagy hogy ledobni szabad-e (3. szabály, I. jegyzet);

e) hogy a tromfot felebb kell-e ütni, ha kivántatik, (3. szabály, II. jegyzet);

f) vajjon kell-e a bellát felmondani és mikor (4 sza- bály, ad d) I. jegyzet);

g) vajjon van-e a quintnek érvényessége és hogy miké-

pen (ugyanott III. jegyzet).

Ezek után egy tányérkába, mely az asztal közepén áll, be- tétetik a tét. (Szabály szerint a tányérkán játszanak, mert ez megkönnyebbiti az ütések elvételét). Most sorsolva lesz. A ki a legkisebb kártyát huzza, oszt először. A többi játszmáknál min- dig az utolsó játszmának nyerője (legtöbbet számitó) oszt; az állva maradt játéknál a két egyenlő pointot számitók huznak az osztásért; a »passzolásnál az osztás tovább megy sor sze- rint. A kártyák háromszor osztatnak ki, mindenkinek 3-3, ugy hogy a játszótársak mindegyike 9 kártyát kap, a 28-ik kártya. tromfnak lesz feltakarva; azonban az emelőnek is joga van le- emelés helyett az első kártyát tromfnak szánni, vagy pedig le

§§

is emelni. A másodkéz (négynél a harmadik kéz<) leemel. Igy tehát a tallonban 4 kártya marad, melyek közül azonban csak a legalsót szabad megnézni. Ha a 3 tallonkártya véletlenül láthatóvá lesz, ujra kell osztani. A kártyaosztó közönségesen bevégzett osztás és tromftevés után a talont megforditja ugy, hogy csak a legalsó kártya látható és a tromfot keresztben rá- teszi. A kijátszó passe-al nyilatkozik, vagy ha a játszmát fel- vállalni akarja, azonnal kijátszik, egyszersmind terzeit, quintjeit stb. felmondván, mivel u. i. a kijátszónál az azonnali kijátszás a játéknak felvállalását jelenti. Ha a kiadó passzol követke- zik a második, - a harmadik és ha mind passzolnak, akkor a kártyák összedobatnak. A kiadó mindig kijátszik és amaz előnye van, hogy a játszmát tetszés szerint igazgathatja, mert az első kijátszás igen gyakran az egész játék felett dönt a klaberjasz- nál. A Hinterhand egy könnyebb játékot felvállalhat, mivel az előtte kijátszók a passzolás által gyöngeségüket kimutatták; nemkülönben az, a ki utoljára kiad, az első ütést jobban pari- rozhatja. Legrosszabb annak, ki a másodkezet birja, mivel már az első ütésnél két ellenfél közé szorittatik. Ezért nem tanácsos > másodkéz<<-ben egy könnyü játékot felvállalni.

A kijátszásnál az, a ki a kiadó, a terzet vagy quartot stb. kimondja (hacsak el nem akarja hallgatni); »másodkéz<< és > harmadkéz ugyanazt teszik a ráadásnál. A tromfhetes kicse- rélésével ugyanazon módon kell eljárni. Miután az első ütés megtétetett, megállapíttatik, hogy melyik terz stb. érvényes, a mennyiben egyik a másikat ezen szóval nem jó felülhaladja (tromf) és a terzet, quartot stb. megtartja. A ki egy kimondott terzet stb. nem bir ütni, azt mondja, hogy az jó vagy hallgat. A ki terzet, quintet stb. véglegesen megtart, annak a szint is ki kell jelentenie, és ha még valami mást is akar kinyilatkoz- tatni, ez most történik. Ezután tovább játszanak; a ki az utolsó ütést csinálja, 10 pointot jegyez, és a kinek legtöbb ütése van, nyer (5. szabály).

Ha valaki egy játszmát felvállalt, a többi kettő azon igyek- szik, hogy öt bête-té tegye. Ez egyesült erővel jobban megy, mint külön, mivel azonban a klaberjasznál a játszótársak mindegyike az általa csinált pointok-at külön számitja, igy az ellenfelek leggyöngébbje is ugy igyekszik majd játszani, hogy minden point, mely játékában van, a vele együtt játszónak javára essék Ep ugy el fogja hallgatni terzét, mely talán magasabb, mint a

§§

melyet játszófele felmondott, söt quartját is, csakhogy játszófe- lének terzét stb. ne üsse el. Néha azért is elhallgattatik, nehogy a kártyák elárultassanak. Mindenki saját kezének erejéből vagy gyöngeségéből megitéli, vajjon a játszóval az ütközetet fel- vegye-e, vagy inkább játszófelének átengedje; azonban megtörté- nik, hogy a játszótársak mindegyike magát az erős ellenfélnek tartja és magára játszik (legtöbb pointot igyekszik csinálni), a mi különben a játékot könnyebbé teszi.

Négy játszónál ugyanezen szabályok érvényesek, azonban mindegyik csak 8 kártyát kap; a tromfhetest nem lehet becserélni a legalsóbb kártya (a leemelés után), mely az osztónál megma- rad, a tromf, és az első kijátszásig az asztalon láthatóan ma- rad; az osztás elött nem lehet tromfot csinálni, talon nincs és a kártyaosztás sor szerint megy (nem pedig a játék nyerőjére). En quarte nehezebb egy játszmát felvállalni, mivel tallon nincs jelen és hárman játszanak egy ellen. Az en quartre klaberjasznak másik neme abban áll, hogy mindig három játszó tényleg részt vesz a játék ban, a negyedik azonban pausál. A következő játszmánál a negyedik játszó beáll és az első szünetel és igy tovább a sor szerint.

A szünetelő játszó szinte befizet, igy tehát a játéknál min- pig pénzbelileg részt vesz. A bellát és jaszmenelt is fizeti, (ha arra játszanak (6. szabály, jegyzet). Ha azonban ezek a tallon- ban fekszenek és passzoltatik, ugy ezek az ő részére esnek, azaz a 3 játszótársnak ezeket neki kell fizetni. Jól teszi tehát, ha a tallont átnézi, ha szünetelésében passzoltatik. Némely társasá- gokban a tallon minden esetre a negyediké (a szünetelő játszóé), akár passzolnak, akár játszanak, azonban csak a játék bevég- zése után szabad neki a talont megnézni.

I. Megjegyzés. Az en trois klaberjasznál 4 résztvevővel a kártyaosztás sor szerint megy és nem mint az egyszerü klaber- jasznál a játék nyerője szerint.

II. Megjegyzés. A szünetelés szabályszerüen köröz, tekintet nélkül arra, vajjon játszanak vagy passzolnak-e.

A klaberjasznak egy variánsa a Därdechen (petit tierce, kis klaberjasz) kettösben. Először 6 kártyát osztanak és tromfot csinálnak. Ezután a »Vorhand« és Hinterhand egymásután kijelentik, vajjon a játékot felvállalni vagy passzolni akarnak-e. Első esetben még mindegyik 3 kártyát kap, utóbbi esetben ke- vertetik és ujra osztatik. A tallonban a tromfkártyán kivül még 31 kártya marad, ha a játék felvállaltatik.

§§

B.)

Az elöbb említett játékszokások mellett összefoglalom és leirom most a kétségtelenül legelterjedtebb klaberjasz játék- mód szabályait; ezt játszák majd minden körben, cassinóban. A 32 lapos kártyák ütöértéke a tromfszinben felsö, kilenczes, disznó, tizes, király, alsó, nyolczas, hetes. Számértékük, a tromf- felsö 20, tromfkilenczes 14, disznó 11, tizes 10, király 4, alsó 2; a többi szinekben disznó 11, tizes 10, király 4, felsö 3, alsó 2, és igy az összes kártyák értéke:

4 disznó á 11

4 tizes á 10

4 király á

3 felsö á 3

4 alsó á 2

tromffelső.

tromf kilenczes

utolsó ütés

44,

40,

16,

20,

14,

10,

összesen 161.

Az összefüggések, terz, quart, 20 és 50-et számítanak, a quint. sext és tovább nem számitanak az olvasásnál, velük játék nincs, mint a négyes figura fizetendö; a tromffelsö és király Bellá<-t csi- nál, s a számolásnál mint fentebb is látható 20-at tesz ki. Az osztás balról jobbra történik.

Játszák: ketten, hárman, négyen. Az osztást az kezdi, ki legkisebbet emel ki a csomagból.

Kettes játéknál az osztó emelés után ad az ellenfelének hármat, magának hármat, ismét ellenfelének hármat és magának három kártyát, a következő 13-ik kártyát lapjára boritja, ez lesz a tromf, a kezében levő csomó kártya legalsóját szintén felboritja, akkor ö nyilatkozik, valjon a tromfnak felvágott szinre a játékot felveszi-e, ha nem, passzol, az ellenfelének jogában áll vagy az eredeti szinre, vagy másra is felvenni a játékot, el- lenkező esetben az osztónak van joga a másik három szin közül valamelyikre bemenni. Kinyilatkoztatás után ujabb három-három kártyát kap mindenki. Ha az eredeti szinre történik a játék, a felvágott tromfot ugyanazon szin hetesért ki lehet cserélni, de csak a reá következő kártyakihivás, illetőleg a legelső kártya ráadás elött; ugyancsak ekkor kell kimondani a netáni össze- függéseket is (terz, quart). Szinre szint kell játszani, ha nincs, tromffal ütni, ha ez sincs, tetszés szerinti kártyát. Feljebb ütni

§§

a leadott kártyát nem kell. A Bella meglétét nem kell jelezni a játék folyamán, csak az összeszámolásnál. Nyeri a játszmát az, kinek összesen a netáni összefüggésekkel és Bellával együtt többje van; az esetben, ha a játékos épp annyit csinál csak mint ellenfele, veszti a játékot s rendesen fizeti az egész meghatá- rozott bukási összeget, (némely helyen ennek kétharmadát) a Bella és az összefüggések diját ebböl levonja, illetőleg hozzá fizeti. A »stekli szintén mind a kétféle módon fizetendő. Az eredeti szinre kitett összeget, némely helyen csak a játékot felvevőnél levő Bellával nyert játszma viszi ki, és csakis a Bel- lával vesztett játszma után fizeti be; ez esetben az igy megdup- lázott ugynevezett stekli egyszerre vitetik ki, ugyancsak Bel- lás-játszmával, elbukás esetén a kettözött tét fizetendő be, a szerint már megnégyszeresedett stekli fizetendő be bukás esetén ; játszák azonban ugy, hogy az eredeti szin nyert játszmája (Bella nélkül is) huzza be a tétet, vagy fizeti bukás esetén; ez utóbbi esetben a tétek megkettözése után is csak egyszerü tét huzható ki a következő eredeti szinü nyert játszmával, s ugyancsak annyi fizetendő be bukás esetén.

A hármas klaberjasz osztása a fentihez hasonlóan történik, a felvágott tromf szinre való játszás iránt legelőbb az osztótól balra ülő nyilatkozik, aztán az osztó, s végre az első (Vorhand), ki a kártyát kapta, ez azonban már a másik szinre nézve is nyilatkozik, aztán jön a második s végre a harmadik vagyis az osztó. Bármely szinre vette is fel valaki a játékot, a kihívási sorrend az osztási sorrendtől, illetőleg az ez által meghatáro- zott első, második avagy harmadik voltától el nem térit, ki a játékot felvette, a másik kettö ellen küzd, de a két ellenfél által ütöttek és mondottak nem számittatnak a játszó ellenében egy- máshoz, hanem külön; veszíti azonban a játékot a felvevő az esetben is, ha ellenfelei egyike csinál annyit vagy többet, mint ö. A többieknél a kettős játék szabályai itt is érvényesek.

Négyen kétfélekép játszák. Az egyik, a szokásosabb, midön az osztó kártyát nem kap, de a játékban sem activ, sem passiv nem vesz részt, csak az eredeti szinre betett összege van érde- kelve, s ezt kell ujra pótolni neki is, ha valaki nyerésével el- vitte azt, de meg van az az előnye, hogy az osztás után skartban maradt kártyák összefüggéseit (terz, quart, quint) a meghatá- rozott összeggel dijjaztatja magának (az összefüggések itt nem kell, hogy egy és ugyanazon szinböl legyenek, csak a sor-

§§

rend meg legyen köztük (7, 8, 9, 10, alsó, felsö, király, disznó), ugyszintén kilencztől felfelé a négyes figuráért is kap pénzt.

Mind ez utóbb emlitett játékokat contrával, vagy a nélkül játszák, a contrát az ellenfél, illetőleg az ellenfelek egyike a kihivás előtt kell hogy mondja, a recontra, rerecontra szintén az előtt történik, az első kihivó megkérdi, hogy mehet-e ? s ha az ellenfelek azt mondják, hogy »mehet, hiv ki, ha azonban az ellenfelek egyike contrá-t mond, jogában áll a játékosnak recontrát mondani, s erre az ellenfelek bármelyikének a rere- contrát. A játékos, ha hivó is, contra esetén ha ö recontrát nem mondott, és neki quint vagy nagyobb összefüggése, vagy kilencz- töl felfelé négyes figurája van, nem köteles a megcontrázott já- tékot kijátszani, hanem kártyáit felmutatja s az igy megsemmi- sitett játéknál kölcsönös leszámolás van az összefüggések, figurák és bella értéke után, négyes figura nagyobb mint bármelyik összefüggés, legnagyobb a felsö, kilenczes, disznó, király, felső, alsó, tizes figurája: figurák esetén az összefüggés legnagyobbika is csak mint quart számit. Ha azonban recontrázott, neki nincs jogá- ban, ugy szintén a contrázónak sem a felmutatást provocálni, csak a harmadiknak, ha esetleg ö nem mondott rerecontrát. Ha, te- gyük fel, játékos a hivó, neki van négyes figurája, de ezt nem mondja ki, hanem kihív, az utána következők egyike négyes figurát, vagy játékot szüntető összefüggést vág fel, legyen esetleg figurája s talán nagyobb is mint ellenfelének, az már a pénz- leszámolásnál tekintetbe nem jö; ha összefüggése van és az el- lenfél figurával szüntet játékot, ebböl quart jön leszámolásba, ez áll különben az ellenfelekre is.

A játéknál általában mindenféle kinyilatkoztatás a legszi- gorubb rendben kell hogy történjék, mert egy elöbb kiejtett jelzés, (pl. terz, quart, bella) végtelen nagy befolyással van a játék menetére, vagy egy elöbb ledobott kártya az elözönek nagy elő- nyére lehet; az ily szabálytalanságok mikénti megbüntetése a játék kezdete elött mindig meghatározandók; ugyszintén az ugy- nevezett renonce vagyis rosz szinadás következményei is elöre meghatározandó.

C.)

A klaberjasz egy másik szintén nagyon elterjedt neme az, midön a Bellát nem a felső, király, hanem a tizes és király képezi, vagyis az összefüggési sorrend igy lesz: disznó, király tizes, felső, alsó, kilenczes, nyolczas, hetes, az ütöőképességi sor-

§§

rend marad ép ugy mint a B) jel alatti játéknemnél, ugyszin- tén a számítási érték is. E játékot felette érdekessé teszi azon felforditott helyzet, melybe a tizes által a nagyobb ütőképesség- gel biró felsö kerül. Az összefüggések is eszerint változnak, pl. a tromfszinböl a terz-as (disznó) Bellát, a disznó, király és tizes képezi, és igy tovább; ezen játszmánál a játékot szüntető össze- függések megsemmisitik a négyes figurákat, mig az elöbbi játéknál a figurák voltak erősebbek. A két utóbb leirt játék fizetési módja teljesen egyforma, hogy példával mutassuk meg minö arányban szokásos játszani, vegyünk egy alapot fel.

Játékos, ha egyszerű játszmát bukik, fizet összesen 18-at, ezen osztoznak az ellenfelek egyenlően, ha neki terze, quartja, vagy bellája van, ez a fizetésből levonandó; terz mindeniktöl 2-2, quart 4-4, Bella 4-4, négyes figura, vagy quinttöl felfelé ösz- szefüggés 12-12, ha a játékos játszmát nyer, ellenfelei mind- egyikétől kap 6-6-ot és az elöbbi felszámitott mondások közösen kiegyenlitendök.

Minden összefüggés kimondását addig lehet tenni, mig az illető kártyája az asztalt nem éri.

Egyszer már letakart ütések közül mindenkinek csak a ma- gáét lehet ismét megtekinteni, még a játékos ellen együtt ját- szó partnereknek sem szabad egymáséit megnézni.

Preferánsz.

Ez egyike a legkedélyesebb s a legkönnyebb társas játékok- nak, mely Magyarországon a legjobban el van terjedve, különösen kedvelik a magán családi körökben, nemcsak azért, mert a legsoli- dabb alappal játszva is érdekkel bir, hanem leginkább azért, mivel e játék megtanulása a lehető legkönnyebb; s nök, kik egyáltalában nincsenek hajlammal a kártyajátékok iránt, ezt könnyen elsajá- titva csendes téli estéken az öregeknek legkedvesebb szórakozta- tást nyujthatnak annak megtanulása által.

E játék a magyar 32 lapos kártyával játszatik, három játékos által. Az osztás balról jobbra történik, emeltetni kell osztónak a töle balra ülő által; s aztán oszt öt-öt kártyát mindegyiküknek; ekkor két kártyát az asztalra tesz talonnak, s ujra kiosztja a még meglevő kártyát ötösével. A kártyák ütösorrendje: disznó, király,

§§

felsö, alsó, tizes, kilenczes, nyolczas, hetes. A négy szin egymás feletti elsőségeinek sorrendje: vörös, tökk, zöld, makk. A játék czélja, hogy az, ki valamely szint akar játszani, a lehető legtöbb ütést csinálja. Hogy ki játszék, ez liczitálással döntetik el.

A szinre való játék is kétféle, kézből, vagyis talon megnézé- se és felvevése nélkül, vagy talon felvevésével.

A liczitálást az első kezdi meg, ha kézből van játékja, azt mondja kézből 1. Itt megjegyzem, hogy a leggyengébb szintöl, vagyis a makktól kezdve megy felfelé a liczitálás és rövidség okáért a szineket számokkal jelzik, a makk 1, a zöld 2, a tök 3, a vörös 4. Tehát ha azt mondja, hogy kézböl egy, a második, ha az egyes szinnél jobb kézböli játékja van, mondja »kettö<, a harma- dik mondhatja hogy három ha a kettesnél jobb kézböli játékja van. Az elözök megtartási joggal birnak, s ha tegyük fel a hármast az első játékos megtartja, játszhatik tököt, vagy vöröset, ha nem akarja megtartani, azt mondja, hogy engedem vagy >pass<, kor az illetőnek van jogában játszani, hármast vagy négyest.

ek-

Legyen a játék akármilyen szinböl, a czél mindig egy és ugyanaz a játékot megnyerni ütések által, a legrendesebb játék- mód a preferánsznál az, midőn a játékosnak legalább hat ütést kell csinálni, két ellenfelének pedig legalább hármat, hogy ne bukja- nak, vagy néhol ugy is játszák, hogy a két ellenfél ütéssel vagy ütés nélkül is csak ugyanazon összeget fizeti; ha a játékot felvevő a kellő ütést meg tudja csinálni.

A játék a felvett szinnek tromffá való minösitése után, a kár- tya ütöerejének sorrendje szerinti ütésekből áll, szinre szint kell adni, s csak ha az nincs, szabad adout <-tal ütni a kihivott idegen szinű kártyát.

A kihivás sorrendje a szinre való játéknál nem a játékot fel- vevőnél kezdődik, hanem mindig az osztás által meghatározott elsőnél.

Ha »kézből« játék nincs az elsőnél, ez azt mondja > kézböl pass, egy, mert rendes szokás szerint elsönek legalább makkra fel kel venni a talont; ha második vagy harmadiknak van kézből játékja mondja > kézből 1 a mint már fentebb láttuk, történik a liczitá- lás a két utolsó közt; vagy veszi fel a kinek csak egyedül van kéz- böl való játék kártyája. Ha mindhárom passol a kézbőli játékra, liczitálnak most egész addig, mig kártyájuk megengedi, az elöbbi mód szerint s az, a kin rajta hagyják a játékot, felveszi a talont, még pedig úgy, hogy azt két ellenfele is megláthassa, azt a kártyái közé

§§

teszi, s ha jók a talon kártyái, helyettük a kezei közt levő tiz kártyából le tesz kettőt tetszése szerint, a mit belátásánál fogva legrosszabbnak vél, e két kicserélt kártyát vagy legyen az bár a felvett elöbbi is, úgy teszi maga elé, hogy azt ellenfelei nem lát- hatják meg.

A kihivás sorrendje a talonnal való játéknál is az osztás ál- tal határoztatik meg.

Hogy mik vétetnek oly kártyáknak, melyekre a játékot felve- heti valaki, ezt részletesen megmagyarázni, s példákkal illustrálni nagyon sok időbe kerülne s feleslegesnek is tartom; csak röviden pár példával akarom mégis érthetőbbé tenni a játékot.

Mondjuk, az elsőnek van a kiosztás után kezében makk disz- nó és király, zöld felsö és király, tökk disznó, király és felsö, vörös 7, 8 és kilencz; ezzel a kártyával biztosnak mondható kézből tök játékja van, mivel makkból két ütése, zöldből egy ütése, és tökböl három ütése van, liczitálhat tehát kézböl 3-ig lehetséges azon- ban e kártyával is elbukni; ha valamelyik ellenfelénél zöld vagy makk ütését tromffal ütik el, mindazonáltal ilyen kártyára fel kell venni a kézbőli játékot: s hogy a játék megnyeréséhez reménye legyen, kezdje tromf disznóval s ha mindkettőtől esik rá tromf, utánna a királylyal, ekkor a zöld királylyal, és ha a zöld disznóval ezt leütik, már a zöld felső biztos ütésnek mondható, mely a har- madik, sa másik hármat képezi a tromf felsö, makk disznó és király.

Természetesen legbiztosabb kártya, ha a kinyilvánitott tromf- ból van meg a hat elüthetlen lap, s ezzel el nem bukhat, csak sorba le kell hivni a legnagyobbtól kezdve lefelé.

A szinre való játék tehát lehet 8-féle, vagyis lehet makk kéz- böl vagy talonnal; zöl kézből vagy talonnal, tök kézből vagy ta- lonnal, vörös kézből vagy talonnal.

Mielött a preferansznak más nemű játszására áttérnék, már itt helyén valónak tartom, az értéket, melyben játszani szokás, és a számitási módot leirni.

Legközönségesebb módja a fizetés és számitásnak, midőn a játékostól csak hat ütés kivántatik és ennek megléte esetében nyer. A játékot megelőzőleg be kell tenni mindenkinek mondjuk 50-et számláló pénzt, legyen az krajczár, tizkrajczár, vagy forint, a mily alappal akarják játszani, az igy összesen 150-ből álló közös kasz- szából elégitik ki magukat a nyertesek, vagy ide fizetik be, ha vesz- tenek; ha ez a kassza elfogyna, ujjolag tesznek be, vagy ha a játé- kot abba akarják hagyni, azt egyenlően feloszthatják.

§§

A szinek és azok kétféle játszmája, tariffája ez: makk kéz- böl nyerve 20, vesztve 60, (ezt némely helyen vesztve is csak eny- nyinek veszik, de legtöbb helyen a nagyobb árral birságolják, hogy ne rontsa a kis szinnel eshetőleg másnak jobb játszmáját); zöld kézből 30, talonnal 20, tök kézből 40, talonnal 30, vörös kézből 50, talonnal 40, ez összegeket azonban csak akkor viszi ki teljesen, ha mind a tiz ütése meg van, különben csak annyi 2, 3, 4, 5 kraj- czárokat, hatosokat, vagy forintosokat, a hány ütése van a 2, 3, 4, vagy 5-ös játéknál; ha azonban csak öt vagy kevesebb ütése van befizeti teljesen a tariffaszerü árt, anélkül, hogy az ütéseire esö részt ebből levonhatná; ha hat ütést csinál, akkor a szin tariffája szerinti hányszorosát veszi ki, például vörös kézből 5-el számit- va hat ütésért kivesz 30-at, tök talonnali játéknál 3-al szorozva ütéseit 18-at, azért mivel a kézben levő tiz ütés a tariffát elosztja, tizfelé, és az igy kijött alap szerint adandó össze az ütések ára; ha játékos 7, 8, vagy kilencz ütést csinál 7, 8, vagy 9-el kell szo- rozni, a szin tariffájának 1/10-ed részét, például tök kézből játék ára 40, van játékosnak 8 ütése, a tariffa 1/10-ed része 4, ezt szorozva az ütéssel 8-al nyer 32-öt.

Sok helyen úgy játszák, hogy nyert játszmánál csak a játé- kos huz ki a fentebbi alap szerint a kasszá ból, máshol azonban úgy is játszák, hogy az ellenfelek is kiveszik a tariffaszerü dijat, mely 2 vagy több ütése után van, ha egy ütése van az egyiknek, nem vesz ki semmit az esetben, ha partnerjénak két ütése van, de ha három, ekkor igen; játszák úgyis, hogy ha játékos 8 vagy több ütést csinál, az ellenfelek mindegyikének ütése külön vétetik s ha csak egy-egy ütésök vagy semmi sem lenne, akkor ezek is fizetnek bu- kást, még pedig a tariffaszerü dijazásnak megfelelő összeget szo- rozva a megkivántató bukástól mentő kettőnél kevesebb ütéssel; például játékosnak talonnal való vörös (4) játéknál van 8 ütése, ellenfelei egyike üt kettöt, ez sem bukott, tehát vagy vesz ki a kasz- szából, vagy nem, a mint elöre meghatároztatik, de be nem fizet, partnerjének nem lévén egy ütése sem, fizet kétszer 4-et vagyis 8-at; ha az ellenfelek egy egy ütést csinálnak, mindegyik fizet be a hiányzó egy ütés után 4-4-et. Ha a játékos ugyan e játéknál 9 ütést csinál, ellenfelei közül az, ki egyet ütött, fizet a kasszába 4-et, a másik, kinek ütése nem volt, 8-at.

A makkból, talonnal való játék legnagyobbrészt ki van zárva, a kézből játéknál, ha nyert a játékos, az ütései után csak 20-nak megfelelő hányadát nyeri a kasszából; úgy az ellenfelek is ez ala-

§§

pon számitott ütések után nyernek. A vesztés, ha el van fogadva a 60 büntetés, csak a játékosra bir kötelező erővel, ellenfelei a 20- nak megfelelő arányban.

Ha játékos a felvett játékot elbukva befizeti a meghatározott 20, 30, 40, 50, esetleg 60 összeget, ellenfelei az általuk tényleg tett ütések után a szabályszerü összeget kiveszik, ha az ugy volt elöre megállapitva.

Ezen fentebb részletezett fizetési módnál van egy szerényebb is, mely leginkább családtagok közt divik, kasszát nem csinálnak, csak a játékos annyi összeget kap, amennyi a játék szinének érté- ke, melyet megnyert mindkét ellenfelétől, például kézből vöröstől 5-5-öt, zöld talon játék után 2-2-öt, viszont, ha elbukik, fizet mindenik ellenfelének 5-5-öt, vagy 2-2-öt a fenti játékok után.

A fizetési módnak kávéházakban, körökben a legrendesebb módja, a midön nem fizetnek ki semmit sem játék közben, hanem felirnak mindent és csak a játék végével egyenlitik ki a számlákat. A felirásra való játéknál mindig ütésre megy a számítás, vagyis hogy a játékos letörli a szinre kiszabott 20-30, vagy a többi tariffa- dijt egészen, csakhogy az ellenfelek ebből az általuk tett ütések szerinti dijait a játékos rovására feljegyzik.

Könnyebb megérthetés végett ide rajzolom az irásnál szoká- sos jegyzéseket. Ilyen alakban jegyez

1.)

egy táblára mindenik játékos. A legfelül látható <50> számjegy jelzi azon mennyiséget, melyet minden játékos maga le szándé- kozik játszani kézből vagy talon segitségével nyert játszmáival. A vonal alatti B. és C. betük a töle balra ülő (B.) és a töle jobbra ülö (C.) játszók rovatai, hova iratik fel a nevezettek egyike vagy má- sika (B. vagy C) által véghezvitt játékok alkalmával általam mint ellenfél által csinált ütések érték mennyisége.

A vonal felett levő számmennyiség, hogy kikerültessék a több számjelekkel való irás, az elöbb már meghatározott szinjáté- kok tariffáját fogja képezni, csak hogy nem teljesen; hanem ismét tizedrésze törlendö a játék által nyert összegnek; például, a kézből vörös értéke 50, most a vonal feletti összegből nem ötvenet, hanem csak 5-öt törlünk, igy továbbá a kézből zöldnél nem 30-at, hanem csak hármat és e szerint a többit is. A rovat alatt feljegyzett ösz-

62-1889. Kártyakönyv.

§§

szegek azonban már a teljes dijaknak ütések szerint kiszámitott mennyiségét teszi ki.

Vegyünk fel most könnyebb megérthetés végett egy pár pél- dát. A rajzolt figurát minden játszó megcsinálja, azzal a különb- séggel azonban, hogy B. játékos már igy jegyez:

2.)

A C. játékos pedig:

3.)

Most tegyük fel, hogy A. veszi fel a játékot, mondjuk kézből, zöldre; a játszmát megnyeri, söt csinál 7 ütést. A vonal feletti 50 mennyiségből letöröl 3-at; B. játékos csinálva két ütést, felir táb- lájára, vagyis a fentebb 2-vel jelzettre A rovat alá, 6-ot, az ütések ér- tékét, C. játékos 3-as táblájára A rovat alá az egy ütés értékét, 3-at. Csináljon azonban A. játékos ugyan e játszámánál nyolcz ütést, letöröl a rovat feletti összegből ugyancsak hármat, de B. játékos, ki egy ütést sem csinált nem ir fel A. rovat alá semmit, söt néhol divó játék szerint mint bukást a rovat felé 1-et jegyez; C. kinek két ütése van, feljegyez 6-ot.

Ebben az arányban megy aztán a lejegyzés tovább, a mig a rovat feletti mennyiség-teherböl a rovat alatti jó, a rovat alatti mennyiség, mely az én nevemen másik két ellenfelem tábláján van, levonandó.

Játékos elvesztvén partiját a bukott szinnek például kézből a tök értékének 1/10 részét vagyis 4-et a rovat felett levő összegéhez hozzá számitva, feljegyzi táblájára, azonfelül B. ellenfele csinált 3 ütést játékos terhére A. rovat alá ir 12-öt, C. játékos pedig mond- juk 4 ütés értékét jegyzi A. terhére vagyis 16-ot.

A játék tovább haladva, egyik vagy másik játékos azon ked- vező helyzetbe jut, hogy a rovat feletti összegét teljesen lejátszta, ekkor jogában van ellenfeleitöl a terhére rótt ütések értékét átven- ni, s azt a rovatja felé irni, még pedig mint az eddigiekből is kive- hető volt, a rovat alatti mennyiségböl minden 10 point a rovat fe- lett egyet jelentene; az pedig, kitöl ily módon átvétetett a mennyi- ség, azt kitörli az illető játékos rovatából. Vagy ha játékosnak a

§§

rovat felett nincs lejátszandó összege, és egy, mondjuk vörös játé- kot nyer talonnal, egyik vagy másik szomszédjától kéri el e meny- nyiséget, akár az illető rovata feletti összegből, akár a terhére rótt tartozásból a rovat alól, mindkét esetben leirandó ezen 40 point a rovat felett 4-el, a rovat alatt 40-el annak a táblájáról, kitől ez el- kéretett, és a játékot nyert által pedig a kölcsönadásnak rovat alatti tartozásához hozzá irandó.

A játékot befejezhetik úgy is, hogy ha a rovat felett minden le van játszva mindenki által, ekkor A játékos leszámol elöbb B-vel; kinek több joga van a rovat alatt a másik terhére, az nyeri a diffe- rentiát s azt kielégitteti; majd A. C-vel számol ugyanigy és igy tovább B. és C. játékos is.

Ezen számitáshoz példa felesleges.

Ha a játékot abban hagyják, úgy hogy a rovat felett marad még összeg, mindenek elött az elöbbi módon kiszámitandó a há- rom közt a különbség, aztán a rovat feletti, tizszerezve, amint több vagy kevesebb hozzá adva, vagy kivonva.

A kijött point aztán az előre meghatározott alap mennyiség- gel pointja 2, 1, vagy többel fizetendő.

A négy alap szinü játékoknak 8 faja mellett igen szokásos egy az elöbbi szinjátékok felett értékben és sorrendben felette álló játék, az az úgynevezett Betli.

Ezen játékot ép úgy játszák kézből, mint talonnal s a kézböl vörös után, ily szóval jelzik a liczitálásnál kézből 5». E játék fel- adata, hogy ki a játékot felvette, legyen az kézből, vagy talonnal, egyetlen egy ütést se legyen kénytelen csinálni. Tromf nines, szinre szint kell adni s nem muszáj felül ütni, s csak ha nincs szin, van jogositva bármelyik tetszés szerinti kártyát eldobni reá.

A hivás sorrendje marad mint az elöbbi játszmáknál, kire az osztás után esik a kijátszás sora, lesz az első.

A mig a játékosnak minden erejéből ki kell kerülni, hogy ütni ne legyen kénytelen, két ellenfelének viszont arra kell törekedni, hogy a kisebb kihivott kártya elütése a játékos kezén maradjon

Az ütési sorrend az elöbb megállapitott rendben történik; ter mészetes tehát, hogy legbiztosabb kártya a csupa hetes, nyolczas, kilenczes kártyák; de biztos bemenő kártya ha egy szinböl az ap- róbbak többsége kézben van, a nagyokat már nem lévén mire kiadni. Igen szép játékot lehet véghez vinni, midön a két partner egymás hivásából megsejtve egyik szinben való előnyös voltát, addig hivogatja szinjét, melyre játszó el nem dobhatja az ütő kár-

§§

tyáit, mig partnerje biztosan hivhat egy kicsit. Felette sok combi- natiot lehet a buktatás körül kifejteni, azért igen szeretik játszani.

A fizetés a közös kasszában kézből 60-at, talonnal 50-et szá-

mit. Ennyit fizet be s ennyit vesz ki.

Kassza nélkül vagy 6-6-ot, vagy 5-5-öt kap, viszont fizet, ha bukik, ellenfelei mindegyikének. A felirásnál nyerés esetén 5 vagy 6-ot töröl le a rovat feletti összegből; vesztés ese- tén ugyanannyit felir oda, azonkivül ellenfelei 25-25, vagy 30- 30-at jegyeznek terhére a rovat alá.

A »Sans adout egy már kevésbé szokásos játék, de felette érdekes. A liczitálásnál ez nagyobb mint a >Betli<< és kézből vagy talonnal 70 vagy 60-at számit. A fizetés az előbbi mód szerint vál- takozik, mint a szinjátékoknál elmondtuk; kézből 7, talonnal 6 az alapszám.

A «Sans adout»-játék valaki által kimondatván, itt a kihi- vási sorrend már nem az osztás által határoztatik meg, hanem minden körülmények közt a «Sans adout játszótól balra ülő által történik a hívás, vagyis a játékos mindig közre vétetik az első hivásnál; csak a további ütések sorrendje történik mindig a régi szokás szerint, vagyis, hogy az hiv tovább, kin az ütés maradt.

A játék czélja itt is az, mi a szinjátéknál, legyen az kézböl vagy talonnal; annyi ütést csinálni legalább is, mennyi a bukástól megment, vagyis legalább hatot. Itt tromf nincs, szinre szint kell adni, felülütés nem kötelező.

Amig játékos igyekezik a 6 ütést mentöl hamarabb megcsi- nálni, az ellenfelek is ezen törekednek, igen czélszerü tehát, ha az, kin a hivás sora van, ha a leghosszabb szinjéből hiv, s lehetőleg a legmagasabbakat.

Ezekben körülbelül össze volnának foglalva a preferancz- játék szabályai, szokásai, fizetési kulcsa és számitási aránya.

Az egyes játszmákra példákat, feladatokat kidolgozni, e könyv, mint még úttörő nem leend hivatva; elégségesnek vélem ez alka- lommal a megtanulás s netaláni vitás kérdések eldöntésére az elmondottakat.

§§

Tartli.

E játék roppant elterjedett és kedvelt. Nem nehéz közönsé. gesen elsajátítani, kevés benne a combinatio, de élénk emlékező tehetséget igényel. Egyes játszmák egyáltalában nem képesek ha- zarddá, vagy szeliddé tenni; a játék maga rendesen egyforma diffe- rentiát csinál, az alaptól függ tehát, vajjon nagyobb pénzkülönbség lehet-e vagy nem.

A közönséges magyar kártyával játszák ketten. Az osztás sorrendjét emelés által határozzák meg, ki a kisebbet emeli le,

az oszt.

Az osztás rendesen hármasával történik, mindegyikük kap 9-9 kártyát kezébe, a következő kártya felvágatik tromfnak; a leg- alsó kártyát a játék vége előtt, mig a felvevés sora reá nem kerül, nem szabad egyiknek sem megnézni.

A czél az, hogy bemondások, ütések által legelőbb megcsi- nálni 501-et; ki ezt elöbb eléri, vagy ki ezt előbb kimondja, nyeri a partiet.

A kártyák ütöértéke disznó, tizes, király, felső, alsó, kilen- czes, nyolczas, hetes, csak a felvágott tromfszinben van ettől elté- rés, amennyiben legerösebb a tromffelső, kilenczes, disznó, tizes, király, alsó, nyolczas, hetes; azonfelül a tromf bármelyike elüti a más szin legerősebbikét is.

Az egy szinből képezhető összefüggések (sequens) az alábbi sorrendben képezhetök: Disznó, király, felső, alsó, tizes, kilenczes, nyolczas, hetes. Összefüggések lehetnek terz, quart, quint, sext, sept, okt.

Van még egy kettes összefüggés is, mely értéket képvisel, ez a Bella», melyet az adout király és felső képez, ez, és átalában a többi összefüggés azonban csak akkor számíthatók és mondhatók fel, ha azok a kézben megvannak; egy már elöbb kiadott s kézben volt kártyával nem lehet bemondani semmit.

A kártyáknak számítható értéke pedig: a disznó 11, tizes 10, király 4, felsö 3, alsó 2, a kilenczes, nyolezas és hetes nem számi- tanak semmit; ezen érték azonban a tromfszinben változik, csak a többi 3 szinben bir azzal. A tromfszin számítható értéke, felsö 20, kilenczes 14, disznó 11, tizes 10, király 4, alsó 2, a nyolczas és hetes nem birnak értékkel.

§§

Pointokat képeznek még a sequensek: a terz 20, quart 50, quint, sext, sept és okt 100-100-at, a Bella 40-et.

Az utolsó ütés 10-et számit.

Egy kiosztásban van tehát összesen 161 point. Az összefüg- gések és bellákat természetesen nem számitva, még pedig az alábbi összeállitás szerint:

4 disznó á 11

4 tizes á 10

4 király á

3 felsö á

4 alsó á

1 felsö

1 kilenczes

összesen: 161

utolsó ütés.

Továbbá feljegyzendö pointoknak számittatnak még a négyes figurák, még pedig érték és erősségi sorrendben feljegyezve igy következnek.

4 felsö 200.

4 kilenczes 150.

4 disznó, tizes, király, alsó 100-100.

Egyszerre kimondott figuráknál az erősebb a gyengébbet meg- semmisiti, de csak arra az egy kihivásra, a másiknál már bemond- hatja, úgy szintén felfüggesztő hatalommal bir bármelyik figura a legnagyobb összefüggés felett is.

Természetesen, ha a kihivás ép a felmondott figurából, vagy összefüggésből történik és ezt ellenfelem lerontja, ez által annak számithatását is megakadályozta.

Csak egyetlen figura, a Bella az, melyet sem lerontani, sem annak feljegyzését felfüggeszteni nem lehet; ez felirható amidön kimondatott azonnal, ha ellenfelem bármit mond is.

A kiosztás megtörténvén, a Vorhand kiad, ha netalán volna bemondani valója, ezt az elött kell tennie, mielött kártyáját az asz- talra teszi; még pedig ugy, hogy nem mondja be rögtön a szint, csak azt: terz, quart, quint stb. s ha ellenfele ugyanez ütésnél vele egyrangú sequenst mond, jelenti ki annak magasságát, például egy király, felső és alsóból álló összefüggést igy »terz király, s ha el- lenfele azt mondja, hogy szintén király, nem mondható ki a szin ez ütésre, és egyik sem jegyzendő fel; ha ellenfelem azt mondja, hogy >>jó«<, mondom be, zöld, makk vagy a melyik szinböl van az; ha pedig

§§

71 -

ellenfelem azt mondja disznó, én az enyimet elhallgatom, neki kell szinét bemondani; tere mondásomat természetesen rögtön le- rontja egy nagyobb (quart, quint stb.) összefüggés.

Minden ily összefüggések, melyek le nem rontatnak, feljegyzen- dök egy táblára külön mindegyik játszó által sajátkezűleg, ellen- felem által mindig láthatóan; még pedig a jóváhagyás után azon- nal, nem pedig a kiosztás végével.

Szinre szint mindaddig, mig az utolsó kártya a talonból fel nem vétetett, nem kell adni, szabad bármit reá adni, ütni nem kell sem mig a talon van, sem azután, tetszés szerint lazsiroz vagy üt mindegyik játékos.

A tromfnak azonban már a játék elejével megvan ütöereje. Az előnyös által először kiadott kártyát az ellenfél nem ütven át, a talonból előnyös vesz előbb egy kártyát, aztán a má- sodik, így mindig 9-9 kártyának kell kézben lenni, mig a talon el nem fogy.

Két kártya maradván a talonban, a felboritott tromf és az eltakart másik kártya; ez az idö, a mikor legkésöbben ki lehet. váltani a felvágott tromfot annak hetesével, még pedig azelőtt, mielött a kihivás megtörténik, ha már ez megtörtént, nem sza- bad becserélni; lehet azonban kezdettől fogva bármikor, hivás előtt vagy közben is; ha az utolsó talonra kihivását az előnyös megtette, joga van neki azelött megtekinteni a letakart utolsó ta- lont, mielőtt ellenfele az ő kártyájára adott volna; ha ellenfelem a kiadott lapot nem üti át, nekem marad a letakart talon, de ez esetben meg kell mutatnom neki is.

A játék tehát mindaddig ütések és netáni összefüggések bemondásából áll a fentebb meghatározott szabályok szerint, mig az utolsó talon is fel nem vétetett.

Az utolsó kilencz kártya kézben lévén, még egy kimondás- nak van joga csak, lehet az összefüggés vagy figura, s azé iratik fel, kié erősebb; kivéve a Bellát, mely, mint már mondtuk, minden körülmények közt felirható, ez indokból igen ajánlatos úgy be- osztani kártyáinkat és a bemondásokat, hogy a legutolsó szónál ne csak nekünk lehessen irni, de a másikét le is ronthassuk, erre igen praktikus egy figura fentartása.

Bemondani lehet egy ütésre más szinböl többet is, tehát ha nekem van egy terczem, például makk kilenczesig, és ez ellenfelem által jóváhagyatott, ezen felül egy másik, tegyük fel tökk királyig, mindkettőt fel lehet jegyezni; ha azonban ellenfelem a terczre

§§

hasonlóan felel és én azt mondom erre, hogy kilencz és azt el- lenfelem jóvá nem hagyja, hanem alsóig mond, az én király ter- czem sem jó erre a hivásra.

Quartot mondva ugyanakkor terczet utánna nem mondha- tok s nem is jegyezhetek fel, nagyobb mondás után kissebb egy kihivásra nem mondható, a következő hivásra azonban már kezd- hetem ismét terczczel is; s ha ez jó, bármennyi nagyobb össze- függést bemondhatok.

Ha lerontom ellenfelem sequenseit figurával, nincs jogom az övénél gyengébb sequenseimet felirni; de neki sincs az övéket.

Egy szinböl azonban, ha már mondtam disznóig terczet, kis- sebbet, például felsőig nem mondhatok, csak nagyobb összefüg- gést lehet, például quartot stb. ez már azonban lehet ugyanazon szinböl a tizesig is, mondtam quintet disznóig, sextet felsöig egy másik hivásnál már nem mondhatni; lehet azonban terczet mondjuk kilenczesig mondani, s ugyanakkor ugyanazon szinböl, quartot vagy quintet disznóig.

Ezen kilencz-kilencz kártyák közt is meg van az ütö sor- rend az egyes szinek közt, és valamennyi felett a tromfnak, de ekkor már szinre szint kell adni, s csak ha az nincs, szabad adout-tal ütni.

Ha az utolsó kilencz kártyát egyik vagy másik mind eltud- ja ütni, vagyis mind a kilencz utolsó ütés az övé, akkor ellen- felének a játék közben tett ütései értékét is neki számitják, vagy- is ö irja fel az összes 161 pointot; ha azonban azon megosz- toznak, külön külön összeadja a kezei közt levő ütésekből a számit- ható pointokat; hozzáadva ehhez 10-et ki az utolsó ütést csinálta.

Ha az első osztással nincs meg egyiknek sem a nyeréshez megkivántató 501, uj osztás lesz, s osztja az, ki az utolsó ütést csinálta az elöbbi játszmánál; és megy tovább a játék az elöbbi módon, ha azonban már a bemondásokkal és a kezei közt levö ütésekkel egyik vagy másik elérte az összeget, jogában áll kár- tyáját lehelyezni, ezzel a szóval: »vége«, összeszámlálja ellenfele elött is a feljegyzetteket, és a kezében levő ütések összegét, s ha ez csakugyan elég, nyeri a partiet; ha azonban tévedett, ke- vesebb legyen bár csak egy pointtal is, a partiet tovább folytatni nem lehet, hanem ellenfele nyeri azt, legyen bár neki csak 1 pointja, vagy semmi is a táblájára jegyezve; viszont ha én mon- dom ki elöbb hogy elég, legyen bár ellenfelemnek 600-a is, mégsem nyerheti a partiet. Ha igy játszma közben és ily módon

§§

végződik a partie, az ellenfélnek ütéseiben levő point-jai hozzá szá- mithatók és hozzá is irandók a már előbb feljegyzetthez; ez pedig azért lényeges, mivel a partie fizetése duplán számittatik, ha egyik úgy nyer, hogy a másiknak nincs legalább is 251 pointja.

Két vagy több osztás után tehát nagyon kell vigyázni erre is. Letakart ütést nem szabad az ellenfélnek kérni, hogy meg- mutassam, értem alatta mindazokat az ütéseket, melyek a kihi- vást nem közvetlenül előzték meg; nem pedig azt, hogy az én utolsó ütésem még nincs egy másikkal letakarva, tehát megmu- tatandó, holott azóta ellenfelem 5-öt is ütött, tehát csak a leg- utolsó ütés kérhető, ez is csak a kihivás előtt.

A táblán feljegyzetteket kölcsönösen megtekinthetik; söt felké- résre kötelesek is egymásnak azt megmondani, hogy mennyije van. Saját ütéseiket bárhányszor áttekinthetik.

Ha osztó egygyel több vagy kevesebb kártyát kap, a já-

ték semmis, ujra kell osztani.

Ha előnyös, egy kártyát emel le, azt joga van tromfnak ki- nyilvánítani.

Egy már leadott kártyát felvenni nem szabad, s ha ez ál- tal renonce-ot ad, mit csak az utolsó kilencz ütés alatt tehet, büntetésül ellenfele 161-et jegyez, mintha mind a 9 ütést meg- csinálta volna.

Ha egyik vagy másik a talonból nem a neki járó kártyát. hanem ellenfeléét emeli le, joga van ellenfelének az egész Osz- tást semmisnek nyilvánitani és uj osztást, de nem uj partiet kö- vetelni, vagy a jogtalanul felvett kártyát letétetni és a neki járó kártya felvételét kivánva a játszmát folytatni; ép igy van, ha egy helyett kettőt vesz a skartból, szintén ellenfele határoz a tovább játszás vagy megszüntetés felett.

Kézben nem levő összefüggések vagy figurák kimondása úri társaságokban ritkán s nagy elnézésből történhetvén meg, erre büntetés azért még is van, s ez az, hogy azon osztás alatt be- mondottjai a hibázónak nem számitanak, ellenkezőleg az ellen- félnek ez által esetleg lerontottjai utólag felirandók.

A játék megy, mint már láttuk, egyszerü és duppla partiéba, tetszés szerinti összegért, néhol fél játszma diját fizetik a Belláért és egy játszma diját a négy felsöért. A feljegyzések könnyítése végett nem irnak a táblára 20, 40, 50, 100, 150, 200 és még az ütések nem tudom én micsoda számjait, hanem a tartlinál meg- szokott jelekkel, például a tercz vagyis husz point egy vonás |,

§§

az ötvenet egy V-vel, a százat egy O-sal, e szerint 373-at igy irok le OOOVI³ és igy tovább; az ötvenesből ha egy ujabb ötvenet hozzá irok igy lesz száz V, a huszasokból, ha már van 80 vagyis jellel |||| hozzá akarok még tenni huszat, akkor a négy vonalat egy ötödikkel át huzom, s lesz száz.

A játék szabályai, azt hiszem elég érthetően le lévén irva, nem tartom szükségesnek részletes utasitást adni, hogy mikép kell játszani.

Figyelem a kiadott s az ellenfél ütéseiben levő kártyákra, figyelem az ellenfél által kimondottakra, s legfőbb igyekezet, hogy a talonnak utolsó letakart kártyájára ne legyen hivó, nem kell- vén ezért eshetőleg a legnagyobb ütő kártyát kézből kiadni. S végül oda törekedni, hogy az utolsó kilencz ütést mind meg tudja csinálni.

Piké.

A leggyakoribb és a legfinomabb en deux-játék jelenleg a piquet. Ez egyszersmind azon egyedüli játék, melynek nincsenek vidéki más játszásmódjai, hanem mindenütt egyenlően játszatik. Mig a tartl-játék 161 vagy 157 pointen kilenczesekkel vagy azok nélkül - a calabriás kontrával vagy anélkül, a tarok 12 vagy 16 kártyával, söt magánál a Whistnél átvitellel vagy anélkül, mint caienne vagy yerroulage játszatik, addig a piquet mindenütt ugyanaz és a játszó feleknek legfeljebb abban kell megegyezniök, hogy a Double-queések egyszerüen vagy duplán számíttatnak és hogy a figurás ütések az első és az utolsó, te- hát a kettős játszmákban egyszerüen vagy duplán iratnak.

A queé négy játszmából áll, melyek közül az első és a ne- gyedik duplán, a második és harmadik azonban egyszerüen szá- mittatik, még pedig ugy, hogy mind a két játszó egy queében két- szer jusson elönyhöz, t. i. egy dupla és egy egyszerü játszmában.

Piquet játszására a következő szabályok állanak:

A kisebb lap emelése határoz a felett, kinek kell először osztania; a többi queés-eben az utolsó queés nyeröje oszt.

A piquet az egyedüli játék, amelyben emelni kell, és amely- ben az ugynevezett kopogós mint a taroknál vagy preferancznál stb. meg van tiltva.

A rendszeres piquet osztás abban áll, hogy az osztó 5 kár-

§§

tyát játszó felének talonjául, 3 kártyát saját talonjául tesz le, és azután két-két kártyánként oszt.

Az előnyösnek jogában áll rendelkezni a kártya kiosztása felett. Kivánhatja a kiosztást a talon után három-három lapban, vagy a kiosztást három-három lapban és közepében a talont, végre há- rom-három lapban való kiosztást és a talont a végén. Minden más kiosztási mód a piquetben nincs megengedve, és azoknak a kiosztónak nem kell magát alávetni.

Ha a kártya kiosztást az előnyös nem parancsolja, akkor a kiosztónak rendszeres kiosztást kell követni.

Ha az osztó eltéveszti a kiosztási parancsot, az előnyösnek jogában áll a kártyákat ujból felkevertetnie, azonban egyet is ért- het a kiosztással, és az osztó esetleges ellenvetésének nincs helye. Az előnyösnek joga először kezdeni.

A felmondás sorozata: a) a lapok száma, b) összekötteté- sek, (sequens) c) alakok (figurák).

Összeköttetéseknél és alakoknál mindig a nagyobbakat kell felmondani. Eszerint például egy terez felmondása után nem le- het quartot, három király felmondása után három disznót vagy 4 tizest felmondani. Észre sem vett összeköttetések az alakok felmondása után már nem érvényesek.

Ha az elönyösnek lapjai jók, vagy jól állanak, akkor a má- sodjátszónak jogában áll a lapok szinei után kérdezni; ha azon- ban a lapok és összeköttetések rosszaknak mondatnak, a játszó félnek e közelebbi kérdezősködéssel élni nem szabad.

A játszónak jogában áll kevesebb lapot felmondania, mint amennyi tényleg van, és ha ezt a kártyák számának felmondá- sánál teszi, jogában álland a felmondott lapokat Egyen túl <- nak jelentenie.

Ha a felmondó három alakot mond fel, a játszó félnek azon- ban mind a négy hiányzik, jogában áll a negyedik letett alak szine után kérdezni. Ha azonban a játszó nem három alakot mond fel, akkor kérdezősködnie nem lehet, ha mind a négy alakja hiányzik is.

A másodjátszónak jogában van a felmondással addig vára- koznia, mig ütéshez jön, kivételt képez azon eset, midön az elő- nyös 29 számitott point után hatvanat vagy kilenczvenet mon- dana fel, amelyet a másik játszónak megczáfolni akar.

Az előnyös játszónak jogában áll talonjából egy vagy két lapot fekve hagyni, amit a másodjátszónak okvetlen fel kell ven- nie, de ez esetben ö is fekve hagyhat egy lapot a saját talonjá-

§§

ból. Ha azonban az elönyös mind az öt lapot felveszi, a másod- játszónak nem szabad talon lapot fekve hagynia.

Ha a másodjátszónak egy kártya fekve marad, az előnyös az első lap kijátszása után azt felüttetheti magának.

Ha az egyik játszó több lapot tett le, mint amennyit emel- het a talonban, az esetben minden felmondott pointja számit. Ha azonban kevesebb lapot tett le, mint a mennyit a talonban emelt, jogában áll pointjeivel a másik játszás pointjeit megczá- folni, azonban egy ilyen játszmában semmit sem számit fel. Ha azonban ily esetben csak a 12-ik kártyával jut ütéshez, a másik játszó a stichmatschot irhatja és számlálhatja magának.

Hasonlóképen nem irhat az egyik játszmában az a játékos, aki felmondott valamit anélkül, hogy azzal tényleg birt volna; és ha ezáltal a másik játszó egy alakját fel nem mondhatta, jo- gában áll azt felirnia és számitania.

Egyik játszónak sem szabad a már elfedett ütéseket utána nézni, azonban minden játékosnak jogában áll e kérdéssel <hány lap még? a játszónak kezében lévő és jónak mondott kártyák száma után kérdezősködnie.

A piquetben a hatvanast egy, a kilenczvenest kettő, a stich- matschot három vonás jelzi, minden vonás annyit számit, ameny- nyit egy queés consulatiója kitesz, tehát 100 pointet.

Épen ugy számittatik a double, amelynél azonban a 100 pointen kivül a vesztő félnek még a százhoz hiányzó pointjei is hozzá számíttatnak a nyerő pointjéhez.

Minden piquetjátszónak jogában áll a játszótárstól felmon- dottakat, ha azok jók, felmutattatni magának. Ha az nem tudja azt felmutatni, akkor renonce esete áll be és ha ezáltal a má- sik játszó egy alakját fel nem mondhatja, jogában áll azt felir- nia és számítania.

Ha a queés-ek összeszámításánál mindakét játszó összege egyenlő, akkor a következö queés kettősen számíttatik, a vonások azonban csak egyszerüen iratnak fel. A kisebb kártya leemelése határoz az osztó felett.

Ha mind a két játszó double azaz 100 point alatt maradt, akkor mindegyiknek a pointok száma a jövö queés kezdeténél feljegyeztetik és a nyerő által a consolátióhoz számittatik hozzá.

A korbatschirozása vagy utána keverése a már kevert kár- tyáknak a játszónak jogában áll.

Miután a piquetben a második játszó sohasem tudhatja, hogy

§§

az előnyös hagy-e kártyát fekve vagy nem, talonja felvevésével addig kell várakoznia, amig az előnyös felvette a talonját, vagy a talon felvevését megengedi. Ha a másod játszó ezt a törvényt figyelmen kivül hagyja, az előnyös játszónak jogában áll a kár- tyákat ujból felkevertetnie, esetleg egy-két kártyát fekve hagyni, aminek felvevéséhez azonban a másodjátszó nincs jogositva.

Jegyzet. Némely vidéken úgy játszák a piquét-et, hogy ab- ban az előnyösnek korlátlan cserélési joga van. A talon 5 kár- tyájából annyit vehet, amennyi neki tetszik, vagy mindet is fekve hagyhatja. Hasonlóan áll ez a második játszóra a 3 talonos kár- tyával szemben.

A piquét játék czélja minél több pointet csinálni, amit a játszó vagy az ütéssel vagy a felmondással ér el. Először az egyszinben levő kártyákat kell felmondani.

Az előnyös természetesen először mond fel. De ha a másik játszónak nagyobb lapja van, akkor azt mondja <nem jó.> Ha mind a két játszófélnél a lapok száma egyenlö, akkor a pointek többsége szerint lesz eldöntve, hogy kinek számit. Ha a pointek is egyenlök, akkor a lapok száma nem számit.

A piquét-játékban a disznó tizenegyet, a többi alak tizet számit. A kártyák az ütés szerint számíttatnak.

Az egyszinben levő kártyák felmondásánál, mint disznó, ki- rály, felső vagy felsö, alsó, tizes, kilenczes, terczek, quartok és quintek keletkezhetnek. Az egyes sequensek (tercz, quart, stb.) a legmagasabb kártya után kell elnevezni. Igy pld. tercz királyból. tercz felsöböl, ha a legmagasabb kártya a király vagy a felső. Ha a sequens disznóval kezdődik, akkor a major szó haszná- latos. Igy terczmajor disznó király felső, vagy quartmajor disz- nó, király, felső, alsó, s igy tovább.

Az egyik sequenset a másik játszó nagyobb sequense czá- folja meg. Igy pld. egy királyból kiinduló terczet megczáfol a terczmajor s igy tovább. Terczet azonkivül a quart, quartot a quint czáfolja meg. Ha mind a két játszó félnek egyenlő major sequensei vannak, akkor egy sem számit.

Piquétben a tercz 3, quart 4, quint azonban 15-öt, sext 16-ot, sept 17-et számit.

Természetesen e sequenseknek, mint már emlitök, egy szin- böl kell lenniök.

Azonkivül a négy-négy alakok is számitanak. Pl. négy disznó,

§§

négy alsó stb. A három-három alakok is felmondatnak és szá- mitanak. A három alakot megczáfolja a négy, még akkor is, ha a négyet alacsonyabb alakok képezik. Igy pl. a három disznót meg- czáfolja négy felső stb. Az ilyen alakok azonban csak a tizestöl kezdve számitanak. Három vagy négy kilenczes, nyolczas vagy hetes nem jön szóba. A hármas alak hármat, a négyes alak azon- ban 14-et számit.

A felmondónál az egyik alak, az egyik sequens nem zárja ki a másikat. Igy pl. a felmondó felmondhat négy disznót és három alsót is, sextet és másik szinböl quintet.

Már szó volt a 90-es és 60-as játszmákról. Ezek követke- zőleg keletkeznek.

Ha valaki felmondani kezd lapjából és egy szinben levö kártyái sequensei, alakjaival összehoz 30-at, anélkül azonban, hogy addig a másik egy pointot sem számitott, vagyis nem czáfolhatott semmit, akkor a felmondó a kiütésnél nem 31-gyel, hanem 91-gyel számit tovább. Ezt kilenczvenesnek vagy Repliknek nevezik.

Ha valaki azonban nem csupán a felmondással, hanem más ütéssel éri el a 30-at, feltéve, hogy semmi megnem czáfoltatott, akkor 60-at számit tovább és ezt hatvanasnak vagy »Pik«-nek nevezik.

Megjegyzendő, hogy csak az előnyös mondhat 60-ast, mert amikor a másik játszó kijátszani kezd, már az első kártyával, hogy számlálni kezd: > egy már is csinált egy pointot. Általában meg- jegyzendő, hogy csak addig lehet 60-ast vagy 90-est felmondani, amig a másik egy pointot sem mondott fel.

A felmondás után történik a kijátszás. Minden kijátszott kártya egyet számit, hozzá olvastatik a felmondottak számához, és mindez számittatik tovább.

Példa: feltéve, hogy az előnyösnek hat lapja volt, egy quint- je és egy terczje összesen 24; a másodjátszónak sequensje rosz volt a quint által; ellenben van 4 felsője és számit 14-et. Az elö- nyös játszani kezd a quintjének disznójával és számit az első kiütésnél 25, s innen számit tovább mindaddig, mig az ellen- játszó egy nagyobb kártyája nem fedi a kártyáját, mondjuk 29-ig. Innen aztán a másodjátszó számit tovább 14-töl, tehát 15 s igy tovább mondjuk 21-ig. Ha most ujra az előnyösre kerül a sor, 29-től számit tovább 30, 31-ig stb. Hasonlóképen ha a másodját- szóra kerül a sor, ismét számit 21-töl tovább 22, 23 stb. Ebből látható, hogy némely ütés 2 pointot ad. Elöször a kijátszónak

§§

számit egyet és az ellenjátszónak is, ha az nagyobb kártyával fedi a kijátszó kártyáját.

Mindig hangosan számitanak és mig egy szin van, abból ját- szanak. Piquétben csak a nagyobb kártya fedheti a kisebbet, mi- után adout nincsen.

Az utolsó ütés rendesen 2 pointot számit, néha hármat is, szóval megegyezés szerint. Akinek hat ütésénél többje van, az vé- gül az összeszámitásnál 10-et számit. Ha az ütések száma egyenlő, a 10 nem iratik fel senkinek.

Ha valaki mind az ütést megcsinálja, ugy hogy a másik ját- szó egy ütést sem csinált, akkor matsch» áll be, és a nyerő az ütések rendes 10-éhez még a matschért» 30-at, tehát összesen 40-et számit.

A játék végeztével mindenki felirja a csinált pointok szá- mát, és ha előre bizonyos számu játszmát meg nem határoz- nak, mindenkinek jogában áll az első játszma után nem ját- szani tovább.

A kézben tartott kártyákat ajánlatos szin és sequens sze- rint rendezni.

A letevésnél vigyázni kell a szinre. És azért nem igen tesz- nek le oly kártyát, mely nagyobb szincsoportból való. De szem- elött kell tartani a sequenseket is, és a négyes vagy hármas alakokat is. Ha két szinben egyenlő számu lapja van a játszó- nak, akkor azokat tartja meg, amelyik szinben többet remél.

A legalsó lapot sem a leemelőnek, sem az osztónak meg nem szabad nézni. Különben uj osztás lesz szükségessé.

Ha az előnyösnek (Vorhand) nincsen rendben a kártyája, azt a talonnak felvétele elött kell hangosan tudtul adnia a má- sik játszónak, mert ellenkező esetben az uj osztást kivánhat.

Ha a játszma közben tünik ki, hogy valakinek a szükséges- nél több lapja van, akkor csak az ellenjátszónak áll jogában pointjait megszámlálni.

Aki szint eltagad, abban ütést nem csinálhat és a másik játszó, mihelyt ezt észreveszi, 5 pointtal többet számit.

Egy már kijátszott vagy a kijátszott kártyára adott lapot nem szabad visszavonni.

Ha valaki azt hiszi, hogy nem fog több ütést csinálni és ezért a kártyáit az asztalra dobja, azokat többé nem veheti fel, ha észre is veszi, hogy ezáltal hibát követett el. Az ütések a másik játszónak számíttatnak. Néha-néha azonban mégis megvan

§§

ez engedve, ha a letett kártyák nem keveredtek össze az asz- talon fekvőkkel.

Aki egyszer letett kártyákat és a talon uj kártyáit meg- nézte, annak nem szabad többé azon letevés, vagy visszavevés által változtatnia.

Filk ó.

A filkó név alatt ismeretes játék inkább csak kedélyes idő- töltés, mint pénzért való küzdelem. A magyar 32 lapos kártyá- val játszhatja 4 ember ezt. A czél az, hogy a négy szin felsöit más valakivel vitessük el, legyen a felsökből bár az osztás után mind a négy a kezünkben is.

Az osztás balról jobbra történik az osztótól balra ülő által történt emelés után. Mindenik kap 8-8 kártyát, tromf nincs, szinre szint kell adni, felül ütni nem kell, de lehet s ha nincs szin, szabad tetszés szerinti kártyát reá adni.

A kártyák ütő sorrendje disznó, király, felsö, alsó, tizes, kilenczes, nyolczas, hetes.

Ennél egyszerűbb játék nincs; a kihivó egy a kártyájából látható legkedvezőbb szint ad ki, az utánna következő reá ad, kinek kissebb kártyája nincs, átüti, vagy ha már nagyon meg- van ütve, rá ad egy filkót (felsőt).

A kin az ütés rajta marad, azon van az uj hivás sora és igy tovább.

Hogy mégis valami értéke is legyen a kikaczagáson kivül a játéknak, játszák pénzbe is, vagy úgy, hogy minden filkó egyen- löen fizet, már t. i. az, kinek ütésében van, bizonyos összeget és nyeri az, kinek filkója nincs vagy egy bizonyos összeget a makk- tól mondjuk 1, zöld felsötöl 2, tök felsőtöl 3, vörös felsötöl 4-et Az vagy azok, kiknek filkójuk nem volt az ütéseikben, es- hetőleg egyenlően megosztoznak.

Mulattató játék ez, kevés kártyajátékismeret kell hozzá és mégis van érdeke a játéknak. A játékos egész örömmel boszant- hatja egyik vagy másik kiszemelt áldozatát a filkókkal, ha azon- ban a terve nem sikerül, el lehet reá készülve, hogy a filkó nya- kan maradva általános kikaczagtatásnak lesz kitéve.

§§

81 -

Huszonegy.

A magyar kártyával való játékok között csak a huszonegy és a nasi vasi a hazardjáték.

A huszonegy kevés játék-tudást igényelvén, különösen a nép között van elterjedve. Uri társaságokban mondhatni alig játszák, ezért általában »kocsisjáték néven is ismerik.

A játék bankadással van összekötve és itt is mint a ma- kaónál lehet egynek is adni állandóan a bankot, vagy repülő bank» alkalmával megretirált vagy megbukott bank után a jobb-* ra ülön van a sor a bankadásban, kinek azonban jogában van e jogáról lemondani.

A bank nagyságát előleges kikötés határozza meg, viszont azt is, hogy mennyit lehet tenni a játékosoknak. Játszhatja a 21-et kettőtől felfelé 5-6 is, több azonban már nem, mivel a kártya nem volna elég.

Nyer az, kinek 21-ig többje van; ha a játékos és a bank- adónak egyforma mennyisége van, a bankár nyeri a tétet.

A kártyák számitó képessége kétfélekép is van, az úgyne- vezett közönséges 21-ben a király, felső, alsó, egyet-egyet szá- mitanak, a jobban elterjedt Nobel 21 -nél a király 4, felsö 3, alsó kettőt számit; a disznó 11-et, a tizes 10-et, a kilenczes 9-et, nyolczas 8-at, hetes 7-et olvas mindakétféle játszmánál, még pe- dig tekintet nélkül a különböző szinekre összeadhatók.

Keverés után a bankadó sajátkezű emelése után ad le, még pedig mindig a jobbra ülönek első izben egy és az ettől jobbra levőnek szintén egy lapot s végül magának is egyet.

A játékos kártyáját megnézve tesz annyit, amennyit akar; ha disznó vagy tizese van, ezek mint jó kártyák mindig jól meg- rakhatók. A bankadó leadja, s ha már gondolja a játékos, hogy elege van, azt mondja, hogy »rest vagy megállok«, ha pedig e két kártyából még nincs elege, még kér lapot; mindaddig kell adni kártyát, mig a játékosnak tetszik, kevesebbel mint 15-el restálni nem lehet; ki ezt teszi, duplán fizeti tétjét. Ha valakinek 21-nél többje jön ki, kártyáját eldobni köteles és a tétet bankadó be- huzza, az ily kártyákat fucscs szóval jelzik; és ezt köteles já- tékos azonnal jelezni; a bank az első játszótól nem lévén egé- szen megtartva, tovább megy a játék jobbra ülő felé, és ez szin- tén az előbbi módon beszél; ha megvan téve az egész bank,

62-1889. Kártyakönyv.

§§

avagy minden játékos vett már kártyákat, jön a sor a kártyave- vésre a bankadóhoz. Ez is összeszámitja a kártyái értékét s midön gondolja, hogy elég, ezen szóval: »Fel« megnézi a játéko- sok kártyáit s fizet a bankból, kinek többje, és behuzza a téte- ket attól, kinek annyija vagy kevesebbje van az övénél.

Némely helyen játszák úgy is, hogy a két kártya - tehát a disznó és tizes által alkotott 21-nek joga van a bankból tétjét kihuzni, a két disznó azonban mindenütt rögtön nyer, nem kell bevárni még a bankár játékát. Játszák ugy is, hogy a 2 disznó és a 3 hetes duplán vesz ki a kasszából, viszont ha bankadónak van ilyen figurája, duplán fizettet be.

A tétet mindaddig lehet javitani, mig a játékos legalább egy kártyát vesz.

A játékosok egymás kártyájára is tehetnek, de rendszerint megvan tiltva a vett kártyákat nézni annak, ki azután jön még.

Szokásban van még az is, hogy egy kártya kivételével a bankadó a játékos kártyáit felkérheti, midön restálna vagy még bevágna; ezen szokás nincs azonban mindenütt divatban, azt azon- ban mindig követelheti bankár, hogy játszó megmondja hány kár- tyára restált.

Bankár proponálhat »futást, vagyis a tétek kölcsönös visz- szavételét és ezt joga van mindannak elfogadni, kihez a propo- sitio tétetett.

Bankkal rendszerint csak megduplázott összegnél lehet megretirálni.

Az osztás sorrendje a bukott bankárral szemben megválto- zik, mert ekkor ö az első és csak ettől megy tovább jobbra. Az egész bankot tartó azonban mindazokat megelőzi sorban, kik a bankra igy nem reflektálnak. A sorrend a következö uj tételek- nél egygyel elöbbre halad, a ki elöbb első volt, lesz az utolsó.

Ha kevesen játszák a huszonegyet, és kártya még van a bankadó kezében, nem kell ujra osztani; az uj téteknél körül ad- hatja ugyanabból a csomóból többször, de viszont úgy a bankos, mint a játékosok bármelyike is jogositva van uj keverést kivánni, de csak, ha már lap leadva nines.

§§

Harminczegy.

A magyar kártyával történő játékban, melyet harminczegy- nek neveznek, részt vehet, egész kilenczig játékos. A rendes eme- lés után az osztás úgy történik, hogy minden játékos kap 3-3 kártyát és vagy legutóljára, vagy rendesebben legelőször 3 kártya az asztal közepére tétetik felboritva.

Nyertes az, ki legelőször tud 31-et csinálni egy szinböl. A kártyák értéke: disznó 11, király 10, felsö 10, alsó 10, a tizestől a hetesig a kártyák a rajtuk levő számot képviselik. Csak egy szin- böl összehozható kártyák értéke adható össze, igy például vörös disznó és vörös király 21, zöld disznó és zöld 8=29; vörös 7, vö- rös 8, vörös 10 = 25 és e szerint a továbbiak is..

Az első, ha kezében van a 31, azt felmutatja s behuzza a kasszát, vagy ha másnak is van ugyanennyie, megosztoznak; el- söségnek előnye nincs, ha pedig nincs harminczegye, söt csak 20-a vagy kevesebbje, azon igyekezzék, hogy a lent levö talon- ból egyet a kezei közt levő kártyájával kicserélve mentől többet tudjon összehozni, a következő játékos szintén cserél és ez igy mehet közbe többször is mindaddig, mig az egyik a felvett és ki- cserélt kártyával 31-et nem csinál, vagy mindaddig, mig az egyik játékos azt nem mondja cserélés helyett, hogy nem veszek>; a cserélési jog még egyszer körülmegy egész addig, ki a felvételt beszüntette, kivéve azt az esetet, ha a felvételt beszüntető után ülök egyike csere folytán 31-et nem csinál, a midön ez rögtön felmutatja kártyáját és nyeri a kasszát; nem tudva a beállitás után senki 31-et csinálni, valamennyi felmutatja a kártyát s az, ki- nek legtöbbje van, viszi el a pénzt; ha többnek egyforma meny- nyisége van, osztoznak.

A kassza a mindegyik játékos által egyenlően befizetendő tetszés szerinti összegből áll.

Minden kassza után friss keverés és uj osztás lesz; az osz- tás sorrendben történik.

Igen kedvelt játék karácsonyi estéken családi körben a fel- nöttebb gyermekek közt dióra, vagy pár krajczárban játszva.

Figyelni kell az utánna következő vételeire, hogy vajjon mily szinböl akar összehozni 31-et és ezt lehetőleg megakadá- lyozni a letételekkel.

§§

Márjás.

Márjás (Mariage: házasság) alatt király és felsö, (franczia kártyával király és dáma) (Dame) értetik. A franczia piquet kár- tyákkal, vagy a magyar kártyákkal szokták a mariaget játszani. A játék elött emelni kell, a kinek a legalacsonyabb kártyája van, oszt vagy kettesével, vagy hármasával, hat kártyát.

A 13-ik kártya adoutnak (tromfnak) vétetik, a hátramaradt 19 kártya pedig talonnak marad (veendő kártya) és az asztalra tétetik. Minden ütés után az elfedett kártya-talonból vétetik egy, oly módon, hogy mindakét játszónak mindég hat kártyája legyen. A ki ütött, vagyis az elébe adott kártyát nagyobbal fedte, az emel először, vagyis a legfelsö lapot veszi.

A Mariage -t vagy a játszmára, vagy a pointekre játszák. Az utóbbi esetben annak, akinek a játszma végén legtöbb pointja van, az ütésekben és felmondásban a különbség jóvá iratik, mig az első esetben az ütések többsége számíttatik.

A kártyák értéki fokozatában a tizes üti az alakokat. A disznó 11, tizes annyit amennyit mond, király 4, felső 3, alsó 2, utolsó ütés 10-et számit.

Egy játszmában eszerint 130 point van, amelyből a nyerő- nek a felén felül, vagy legalább 66 pointtel kell birnia; ha minda- két játszónak 65-je van, a játszma eldöntetlen marad, s a követ- kező duplán számíttatik.

Mariage (király, felsö) a kézben 20-at számit; ha a játsz- mák rendesen játszatnak, akkor a közönséges mariaget egy meg- határozott összeggel külön fizetik.

Mariaget az adoutban duplán számítják.

Disznó és tizes egyszinböl L'Amournak (szeretkezés) nevez- tetik és 30 pointet számit. L' Amour adoutból duplán számít. A ki az utolsó 6 ütést csinálja, 20 pointet nyer.

Mariaget felütött adout nélkül is lehet játszani. Különben megvan engedve, a hetessel az asztalon fekvő nagyobb adout kártyát becserélni.

De ezt csak addig lehet tenni, amig még elfödött talon van az asztalon és csak akkor eszközölhető a kicserélés a disznó kivé- telével, ha már a játszónak ütése van.

Magát a mariaget már az első ütés után is fellehet mondani.

§§

Ha adout nem üttetik fel, akkor az a szin lesz adout, a mely szinben a játszma folyamán az egyik vagy másik játszó elébb mondott fel mariaget. Ez esetben ütést sem kell tenni, ha- nem ezelőtt is felmondható a mariage. Ha mindakét játszónak egyidőben van mariageja, akkor az előnyösnek (Vorhandnak) van joga elébb felmondani; s igy az előnyösé 40-el számittatik és tegyük fel 20 krajczárt fizet, mig a másik játszóé 20-al számít- tatik és az elöbbi aránynál 10 krajczárt fizet.

Jegyzet. Némely játszóknál az adout vagy trompfmariaget, valamint az összes egyéb mariageokat, csak játszma folyamán le- het felmondani.

Minden felmondást nyiltan fel kell mutatni, azonban ezt csak addig lehet tenni, amig az utolsó hat kártya közül az első ki lett játszva, vagyis az egész talon felvevéséig. Addig senki sincs kötelezve szint mondani.

Azonban történhetik az az eset is, hogy az egyik játszó a ta- lont bezárja és a további felvevést betiltja és ilyenkor természe- tesen elébb kell a felmondásnak történnie. Azon játszó, aki azt teszi, kötelezve van az által a kézben levő kártyákkal a játszmát megnyerni, melynél azonban csak az ütések értéke, az utolsó ütés nélkül számittatik. Ha nyernie nem sikerül, a másik játszó nyert, ha még akármily csekély számban vannak a pointjei. De az ilyen próbálkozás által a leggyakrabban sikerül az ellenséget << matschba tenni, vagyis lehetővé tenni, hogy az 33 pointet se csinálhasson.

Ha a talon be van zárva, a másik játszó addig mondhat fel, a mig az első ütés meg nem tétetett.

Aki egyszerre két kártyát vesz, annak a következő emelésnél szünetelnie kell és aki két lapot megnéz, annak fekve kell hagynia a legalsót, amelyet a másik játszó a kártyamaradék alá tesz; ha azonban pénzbe folyik a játék, ezért az illető játszónak büntetést kell fizetnie, bizonyos megállapodás szerint.

Egy ászt, királyt, tizest vagy felsöt csak akkor szokás kiját- szani, ha már általok a Mariage vagy L'Amour mondatott fel, vagy ha a másik játszó a felmondáshoz szükséges lapot kijátsza. Ekkor természetesen már nem kell tovább várni. A mig az egyik játszó rossz lapokat játszik ki, a másik játszónak is azon kell lennie, hogy rossz lapjait adja ki.

Kijátszásnál jó annál a szinnél maradni, melyet a másik ját- szó kényszerítve van adout-tal vagy jó kártyával fedezni.

§§

A tromffal takarékosan kell bánni, nehogy valamikép az illető játszó a fájdalmas mosás alá kerüljön; mert az esetben az utolsó 6 ütést 30 pointtel (20-at a mosásért, 10-et az utolsó ütésért) kell fizetni.

Ha az egyik játszónak kevés, vagy épenséggel nincs tromfja (adoutja), hanem tizesei és disznói, akkor inkább rossz lapokat kell ütnie és az emlitett kártyákat biztonságba kell hoznia.

Ha mosás fenyegeti az egyik játszót, akkor taná- csos ütni a másik játszótól kijátszott értékes lapokat. Azonkivül ajánlatos, nehogy már fekvő és kiadott lapra számitás történjék, a már kiadott tromfokat megszámlálni.

Mariaget hárman is játszhatják és akkor az »király-játszmá- nak«< mondatik. Csakhogy ilyenkor vagy ketten játszanak és a ki- rály, akinek tulajdonosa oszt, mindég velök nyer, vagy egy whist kártyából még 4 lapot hozzávesznek, minden játszónak 5 kár- tyát adnak, 16 kártyát tromfnak felfödnek és a többi 20 talonnak marad. Különben ugy játszatik mint kettesével, csakhogy a fel- mondásokat mind a két játszó megfizeti.

Mariaget négyen is játszák és ekkor az »kereszt mariage <- nak neveztetik. Közönséges piquet-kártyák használtatnak. Vagy csak a két egymással szembeülő játszik, vagy mind a négy játszó, Az utolsó esetben a legkisebb kártyát kapott osztó keresztbe oszt oly módon, hogy jobbról emelteti le a kártyát és először a vele szembe ülőnek ád, azután a balszomszédjának és a jobb szomszéd- jának, s csak utoljára magának két-két lapot, összesen 8-at. Az előnyös (Vorhand) mond fel először, s azután a többiek balról. Amit az egyik felmond, azt a többieknek mind meg kell fizetniök. > Mosásnak az utolsó 5 ütés számíttatik és megállapodott összeg- gel fizettetik. Aki ütéseiben legtöbbet számit az nyert. Miután itt nincs talon, magától értetődik, hogy itt mindjárt szinnel kell kezdeni, vagy ütni. A tromfot a kereszt-mariageban az utolsó kártya állapitja meg

§§

87-

Nasi-vasi. (Pharaó).

Ezen, a Pointeurokre oly veszélyes hazardjáték azon okból részesíttetik elönyben, mivel a résztvevők száma korlátlan, a játék igen könnyen fogható fel, s csak egy közönséges magyar kártyajá- ték szükséges hozzá.

A bankárnak a kártyák kiosztása elött minden egyes >taille<-t declarálnia kell, hogy bármily betétért, vagy csak egy meghatáro- zott összegig áll jót. Utóbbi esetben a vesztő Pointeurtöl csak a meghatározott összeg követelhető.

Mielött a játék megkezdődik, a bankárnak nyolcz kártyát és pedig mindegyiket különböző értékben, következő sorrendben kell a játszó asztal közepére tennie.

Ezen kitett nyolcz kártyának nem kell egy szinböl lenniök, csak értékök legyen különböző. Egy más játékból lesznek, kiszedve, s arra szolgálnak, hogy a Pointeureknek megmutassa a helyet, a hová betéteiket helyezniök kell. Ha egy játszó pl. egy forintot tesz a felsöre, nem elég ha azt szóval a bankár tudomá- sára hozza, hanem a forintot rá is kell tennie a felsöre.

Ha két vagy több játszófél ugyanarra a kártyára tesz, ugy tanácsos, mindennemü pörlekedések kikerüléseül, hogy minden Pointeur az általa tett pénzt megmarkirozza.

A rendes pénzérték a következő: arany vagy ezüst pénzek teljes értékükkel érvényesek, szintugy papirpénzek, ha behajtás nélkül simán tétetnek az asztalra. Ha egy vagy több papirpénz a közepén be van hajtva, ugy az egész összegnek csak fele játszik. Ha egy papirpénz négy részre van behajtva, ugy a pénznek negyed-

§§

része érvényes. Ha egy pénzdarabot két kártya közzé (pl. 8-as és 9-es) tesznek, még pedig ugy, hogy az mindkét kártyát érintse, ugy az egész összeg érvényes, azonban mindkét kártyára annak csak fele; igy pl. ha egy forintot a 8-as és 9-es-re tesznek, ugy akkor mindegyik kártyán ötven krajczár van.

Ha egy pénzdarabot ugy helyeznek el, hogy az négy kártyát érint, akkor a kártyák mindegyikén az egész összegnek egy ne- gyede van.

Összehajtott betéteknél tanácsos, ha a bankár a betétet meg- nézi, hogy nincs-e abban az összehajtott állapotban még egy ma- gasabb összeg, melynek kifizetését nyerés esetén a Pointeur kö- vetelhetné.

A bankárnak a játék elején declarálnia kell, hogy mennyi- nek szabad a legkisebb betétnek lenni.

Ha mindezen formalitások megtétettek, akkor a bankárnak a harminczkét kártyát össze kell kevernie, saját kezüleg vagy egy játszó által azt leemeltetni és a lent fekvő kártyát, a mely a Nasi-vasinál Ambó«-nak neveztetik, a társaságnak meg- mutatni.

Az ambó lapot azért kell előmutatni, mert a Pointeur azon nem nyerni, hanem magát irányozni tudja. Ha pl. tök hetes az ambo, és a másik két hetes már felüttetett, ugy könnyen tehetne mindenki az utolsó hetesre, mert annak mint utolsónak bizto- san kell nyernie.

Azután megkezdődik a tulajdonképeni játék. Azon lap, me- lyet a bankár előszörre üt fel, jobb oldalra tétetik és azt jelzi, hogy mindazok, kik az ehhez hasonló kártyára pointiroztak, vesz- tettek aztán felüti a második kártyát, mely a bal oldalra tétet- vén azt mutatja, hogy az ehhez hasonló kártyára tett játszó- felek nyertek; - aztán felüti a bankár a harmadik kártyát s a jobb oldalra teszi, a negyediket a baloldalra, az ötödiket ismét jobbra, a hatodikat balra és igy tovább, két egyenlő rakást ké- pezve, mig mind a harminczkét kártya fel lett ütve. A játék- főszabályok rövidre foglalva a következők.

Mindazon kártyák, melyek a jobb oldalra üttetnek fel, a bankáré, a balra felütött kártyák a Pointeuroké.

Ha valaki pl. a felsöre egy forintot tett és először egy kár- tya jobbra és azután balra egy »felsö« lesz felütve, akkor az illető nyert.

Ha azonban elsőnek jobbra egy felső, másodiknak pedig egy

§§

kártya, t. i. nem felsö üttetett volna fel balra, ezen esetben a bankár nyert volna.

De ha jobbra és balra, két egyenértékű kártya, pl. két király üttetik fel, ezen esetet »virágzás -nak nevezik, mely a bankárt azon jelentékeny elönyben részesiti, hogy a betét felét magának behuzhatja.

Tehát ha két kártya virágzik, akkor a pointeurök a betét felét elvesztették.

Kivirágozni hagyni annyit tesz, mint a következő befo- lyás által eldöntetni, vajjon a bankár az egész összeget vagy annak csak felét huzhatja-e be.

Ha pl. két felsőt virágoztatnak ki és mindjárt utána jön egy másik felső jobbra, mig a bal oldalon egy más kártya lesz felütve, akkor a bankárra nézve, ki az egész összeget behuzza, >kivirágoztak. De ha a jobb oldalra felütött harmadik felsö után, mindjárt balra a negyedik felsö is felüttetett volna, akkor ez >kettös-virágzás amely esetben a Pointeurnek csak letétjé- nek negyede szolgáltatik ki.

»Quartett -nek neveztetik a négyszeres nyerés vagy vesz- tése valamely kártyának egy és ugyanazon »taille <-ben.

Miután az ugyanazon értékü »Kozák lapok, a felütés köz- ben egymáson szoknak feküdni, ugy a játszók mindegyike igen helyesen és okosan cselekszik, hogy ha az egymáson fekvő lapo- kat már a felütés közben széjjel teszi.

A játszó sohase játszék »Quartettet«, ugyanis ne caprici- rozza magát a negyedik lapra, ha már három ugyanolyan lap áll, pl. három király vagy felső ugyanazon »taille «-ben már ve- szitett. Valószinüség szerint 75% sance van arra, hogy a ne- gyedik lap nyerni fog, ha már három ugyanolyan értékü vesz- tett. Fortunának azonban megvannak szeszélyei, és igen gyakran történik az ellenkező, különösen ha egy »Proffesszionista játszó játszik s egy »Pointeur »quartett<-re játszik, ekkor minden lehetö el lesz követve, hogy a negyedik lap szintén veszítsen.

Ha a Nasi-vasi harminczkét kártya helyett mind az 52 Wistkártyával ugyanazon szabályok szerint játszatik, akkor a játék Farao-nek neveztetik, mely különösen nagyobb társasá- goknál van használatban, hogy a játékban többen vehessenek részt.

Bankadó rendszerint kettözött bankkal visszavonulhat, de legalább egyszer teljesen ki kell osztani a kártyákat; ha bank- ját elviszik, nem köteles ujat adni, de teheti.

§§

90 -

Landsknecht.

A landsknecht régi német játék, melyet hazájában most is nagy kedvvel játszanak s különböző elnevezések alatt el van terjedve más országokban és igy hazánkban is.

Németországban e játékot vagy franczia, vagy német kár- tyával játszák, nálunk magyar vagy franczia kártyával. A játszó társaságból egynek el kell vállalnia a bankadást, mely tisztség azonban valami különös előnyökkel vagy kedvezményekkel nem jár, a mennyiben a játszók egymásután bankadókká lesznek s a bank egyik kézből a másikba átmegy. Miután a kártyát jól megkevertük volna, a bankadó jobboldali szomszédja által meg- emelteti a kártyát, ekkor a játszók a bankba tetszés szerinti összegeket tesznek és ezután a bankadó a kezében tartott kár- tyacsomóból az első legfelső lapot balra teszi, a második lapot pedig jobbra s a többi kártyát mindaddig rakja középre, a mig a két először letett kártyához hasonló elö nem kerül. A bal- oldalra tett kártya, vagyis első kártya a bankáré, a jobb- oldali a játszóké; s a játékban az nyer, a kinek a kártyája a nagy kártyacsomóból legelőször kijön. Két hasonló kártya, két király vagy két nyolczas a bankár javára szól s ha ez kijön, ugy a középre nem tesznek kártyát, hanem a bankár egyszerüen behuz minden tételt s egyszersmind két uj kár- tyát tesz ki jobbra és balra. Valahányszor csak a bankár nyer, mindig szünetet kell tartani; ha a játék véget ért és a kitett kártya a többi kártyacsomóban már nem fordul elő, akkor a két kitett kártyát a többi közé keverik és a kártya a többi közé kevertetvén, a pointeur megemeli; ha pedig többen játsza- nak, akkor az emeli meg, ki a bankárhoz jobbkéz felé legköze- lebb ül; ha a játék egyszer már körülment, és a kártyák ujra kevertetnek, úgy mindenkinek jogában áll tételével visszavonulni, de a játék folyama alatt sem a pointeur, sem a bankár nem retirálhat. Hogyha a bankot apró részleteiben meg akarnák ugyan tenni, de a játszók egyike va banque-ot mond, úgy a többiek, az apró tételek tevöi kénytelenek visszavonulni és csak az játszik, ki az egész játékot megtette; a bankárnak a nyerés után jogában van visszavonulni és a bankot átadni legközelebb váró játékosnak; ha a kint levö bank egészen nem tétetik meg, a bankár bevonhatja a meg nem tett összeget; a legközelebbi játszmánál csak azon összeg erejéig enged tétetni, a mely ösz-

§§

szeg ujabban összejut, de hogyha a bankár akarja, ugy a ban- kot később pótolhatja, hogyha valaki még a bennlevő bankon felül is akarna tenni. A bankot átvenni senki sincs kötelezve. de bizonyára senki sem fogja a bank átvételét visszautasitani, miután nincs megszabva, hogy mennyit kell neki a bankba. tenni és igy csak annyit tesz ki veszendőnek, a mennyit maga akar, és a legelső veszteség vagy a legelső nyereség után rög- tön visszavonulhat a bankárságtól. Átalában a bankárság leg- többnyire nyereséggel szokott járni.

Durák.

E játékot két játszótól fölfelé tetszés szerinti számban akár- hányan játszhatják. Legjobb, illetőleg a játék legmulatságosabb azonban, hogy ha csak öten-hatan játszák.

Magyar kártyát kell hozzá használni, bár a franczia kártya is használható hozzá s Németországban csakis franczia kártyá- val játszák.

Németországban ugyanis ezt a játékot »Portugalese <-nek hivják, a mint hogy a játék eredete portugal.

A Durák szó nálunk egyszerü gúnynevet jelent, a mint hogy a játékban vesztett játszót duráknak hivják s a játék maga a körül forog, hogy ki lesz a durák?<

Osztás előtt emelni kell s a ki alacsonyabb kártyát emelt, az oszt, a másik pedig kiad.

Ha csak két játszó van, akkor egyesével mindegyiknek 3-3 kártyát kell adni, a többi kártya pedig talonba tétetik.

A kártyák értéke következő sorrendben következik egymás után: Disznó, király, felső, alsó, tizes, kilenczes, nyolczas, hetes. A játék nem a körül forog, hogy ki minél több kártyát üssön magá- nak, hanem ellenkezőleg, hogy minél több kártyát juttasson ellen- fele kezébe. Hogyha csak két játszó van, úgy mindegyik a játék- ból 3-3 lapot kap, a többi pedig félre tétetik talonnak. Az egyik kártya felvettetvén tromfnak, ha ez vörös, akkor vörös szin az adout, ha pedig tök, akkor tök a tromf. Mindig az ad ki legelőször, ki nem osztott, vagy ha több játszó van, akkor az ad ki először, a ki az osztónak jobb keze felöl ül; ha többen játszanak, akkor az egész játszma kiosztható, de előbb tromful kell kijelölni a legelső

§§

vagy legfelső kártyát. A kiadott kártyára a jobb kéz felöl sorban ülőknek egymásután kell kártyát tenniök, még pedig akképen, hogy az asztalon fekvő kártyát szinben és rangban fedezze a reá tett kártya. Ha nincsen az illetőnek a kezében olyan kártya, mely az asztalon fekvőnél ugyanazon szinben értékesebb lenne, akkor kénytelen a saját kártyái közé felvenni az asztalon levő kártyát; ha azonban a játszó a fekvő kártyát szinben és rangban fedezni tudja, ezen kártyát reá teszi az asztalon levő kártyára és még a saját kártyái közül egyet reá tesz hivásul, ez a letett kártyacsomó az asztalon tovább vándorol balról jobbra - a többi játszóhoz; a kinek a kezeiben levő kártyák közt olyan van, a mely a kártya- csomó legfelső kártyáját szinben és értékben fedezi, az leteszi az illető kártyát, és még reá tesz egy tetszés szerinti kártyát; igy megy köröskörül a csomag folyton nagyobbra, nagyobbra növe, mig egy szerencsétlen játszó nem lesz kénytelen felvenni az egész cso- magot csupán azért, mert nincs kezében olyan kártya, mely a cso- mag legfelső szinét fedezni tudná. Gyakran megesik, hogy egy ját- szónak 10, 15, 20 kártya is jut kezébe, mig a többi játszóknak alig marad 2-3 kártya kezeiben, a ki azonban a sok kártyát kezei közt tartja, olyan ügyesen játszhatik, hogy lassanként minden kár- tyát az eleinte előnyben levő játszó társának kezeibe varázsolhat sö maga megszabadul a Duráktól.

Födolog, a mire figyelemmel kell lenni, hogy minden szinböl a legjobb kártyákat tartsa meg az ember kezei közt, s különösen vigyázni kell, hogy a tromfokat hamar haszontalanul ki ne játsza az ember; a tromf ugyanis arra való, hogy ha az illető szinben nin- csen nagyobb kártyánk, amivel fedezhetnénk, úgy akkor a tromf szin bármelyik kártyájával fedezhetjük azt. Ha valaki összes kár- tyáit szomszédja nyakára sózta, úgy a játékból egyszerüen kiesik, s legvégül marad a Durák, kinél az összes kártyák összegyülnek. Pénzbeli nyereség e játéknál nem szokásos. Mindössze is a vesz- tesnek a tréfás gunyolása a vesztesége, hogy ö a Durák és több- nyire jót kaczagnak rajta.

§§

000000000000000000000000000000000000000000000

Társas játékok franczia kártyával.

Makao.

z összes modern hazardjátékok között a Makao a leg- kedveltebb, azon okból, mert annak játszásánál a ban- kárnak és játszónak egyenlő chancei vannak a nyerésre. A prez-nél vagyis a pointek egyenlő számánál a betét nem vész el mint a többi hazardjátékoknál, mint példáúl a huszonegynél, a hol azt a pointek egyenlő számánál a bankár nyeri.

A játék neve Makao a hasonnevü keletindiai gyarmattól származik és állitólag az ott állomásozó tisztek találták volna fel e játékot.

Makao az úgynevezett franczia kártyával játszatik (52 lappal). A bankáron kivül csak két játszó lehet lapvevő; a többiek tehetnek az egyik vagy másik lapra és pointeuröknek neveztetnek.

Ha a bankár a betétet nem parentálja elöre, kötelezve van összesen csak annyit fizetni, amennyi a bankban van, mig hogy ha a szükséges alapnál több van és ha az ö lapja nyer, jogában áll a fölösleget is beszedni. Ezért okosan fog tenni a pointeur, ha kétséges esetben már elöre megkérdezi, hogy vajjon a betét parentálva van-e?

A bankár legtöbb helyen csak akkor huzódhat vissza, ha az eredeti betéte kétszer annyivá lett. Adhat azonban több friss bankot is, kivéve ha a bankot szánja, melyet minden játszó ad- hat, bár előre nincs meghatározva.

A játék lefolyása a következő:

A bankár mindegyik játszónak és magának egy lapot oszt ki, a melyet azonban nem szabad megnézni. Erre az első lapra tetszés szerinti összegeket tesznek, ugy a játszók mint a poin- teurok mindaddig, mig a bank-alap elegendő. Ha az összes, a

§§

játékban részt venni akarók tettek, akkor a bankár a második lapot is kiadja a játszóknak s vesz magának is.

Makaonál az nyer, akinek a két kártya lapértékének össze- számitásánál és a nem számitó 10 levonásával a legtöbb pointje van. Igy pl. Az egyik játszó kap egy 7-est és egy 9-est, össze- sen van nékie 16; a 10 elhagyása után csak pointje van; és miután minden úgynevezett figura: király, dám, lovas, poub és tizes csak 0-t számit, ha egy alakja van és egy 5-se, akkor csak 5 pointje van.

Még a következő magyarázó példák :

Ha az első két kártyában egy disznót és egy hetest kap- tunk, összesen van 7 point, mert az egységek száma is point- nek vétetik, ha nem érte el a 10-et; de ha a játszónak egy 7-se és egy 4-se van, csak 1 pointtal bir, mert 7 és 4 összesen 11, a 10 elhagyásával pedig 1.

Ha a játszó az először nyert két kártyával a 8-as vagy 9-es számot érte el, akkor azt mondják, hogy a 8-as a kis, s a 9-es a nagyütést (Schlager) csinálta, többet nem kell vennie és ha a bankárnak nincs ugyanazon ütése, az illető betétet mind- járt a többi betétel előtt kell kifizetni.

Példák nagy ütésekre: (nagyschlager). Alak és 1 kilenczes;

1 tizes és 1 kilenczes; 1 nyolczas és 1 disznó;

1 kettes és 1 hetes;

1 négyes és egy ötös.

Példák kisütésekre. (kisschlager).

Alak és 1 nyolczas.

1 tizes és 1 nyolczas. Két kilenczes.

1 hetes és 1 disznó.

1 hatos és 1 kettes.

1 ötös és 1 hármas.

Két négyes.

Ha a bankárnak legelőször a saját kártyájával van ütése, azt kell mondania: »felmutatni vagy röviden »fel, a mivel az van mondva, hogy a bank részéről nem adatik harmadik lap

Akinek nagyütése van, természetesen az elöbb nyer, mint akinek csak kis ütése van.

§§

Ha azonban a bankárnak nincs ütése, azt kell mondania >Adok, ami annyit jelent, hogy még egy harmadik lapot is oszt ki. Mikor kell tehát egy harmadik lapot venni, vagy megma- radni a kettő mellett ?

Tapasztalat szerint mindig előnyösebb a pointeurre öt point- nál vagy a felett megmaradni, öt point alatt még venni.

Mert hogyha ötje van, az uj vevésnél vehet még egy ötöst és lesz 10-e, vagyis semmije. Vehet egy hatost és lesz 1-e, he- test lesz 2-öje, 8-ast háromja vagy négyje, 9-est és lesz 4-e, te- hát öt esetben csak rosszabbitja chanceait, mig csak 1, 2, 3, és 4-es vevésénél, tehát csak négy esetben javíthat pointján.

A bankárnak jogában áll (jobban mondva az az egyedüli előnye van a makaonál) a harmadik vett lapokat megmutattatni magának. Ha tehát neki egy alakot vagy tizest mutatnak, biz- tosra veheti, hogy a pointeurnak legfeljebb 4 pointje van és nyugodtan megmaradhat négyen.

A bankárnak jogában áll a két első kártyát kettesével is kiadni az esetben azonban figyelmeztetnie kell a játszókat és a betéteknek még a kártyák kiosztása elött kell letéve lenniök.

Brand az, ha a bankártól az kivántatik, hogy a fent fekvö kártyák egy számát dobja el. Ha azt látják például, hogy felül- röl rosszul jön a kártya, akkor 1, 2, 3 kártyát anélkül, hogy azok számát meghatároznák, el lehet dobni felülről. Ehhez azon- ban csak a bankár és játszónak van joga.

A bankár teheti ezt tetszés szerint. De nem szabad »bren- nolnia, ha a játszók egyike már előzetesen Brandot kivánt.

A játszó kivánságára a bankárnak már elöre meg kell mon- dania, hogy egyenként vagy kettesével adja-e a lapokat. Minden játszónak jogában áll, ha a taille (osztás) nem jön kedvezően, vagyis nem ád neki kedvező kártyákat, uj keverést kivánni.

Ha az egyik játszó kezében kedvezőtlen point, vagy legfel- jebb 1 van, szabad neki a megsemmisitést ajánlania.

Ha a bankár az elősorolt kártyák száma helyett egyet vagy többet ád ki, akkor minden játszót e körülmény felhatalmazza arra, hogy betétét visszakérje.

Minden játszónak joga van magának tartani az egész ban- kot és ily esetben szabad a bankárnak neki azt 1 vagy 2 lapra adni. Ha a bank már megvan kettözve, visszavonulni köteles.

§§

A bankár csak akkor változtathatja önkényt az elsőséget (Vorhand), ha »brand kivántatott és azt megis adta.

Ha a bankadó elnézésből, akkor midön neki kis vagy nagy » ütése (Schlager) van, azt mondja, hogy »adok helyett hogy >fel<, a játszóknak joguk van lapot venni, daczára annak, hogy bankadó rögtön kijavitja szavait és felvetést mond; viszont azonban a játszók is kötelesek az esetben, ha slagerjök van is, s a bankadó adok szavára »veszek szót használnak, harma- dik lapot venni, s ha »maradok szót mondanak, bevárni a ban- kár által esetleg vétel által elért eredmény constatálását; a bank- adónak joga ily elnézéssel szemben is fennáll, hogy az adott harmadik lapot megnézhesse; de ezzel élni nem szokásos, ezért igen ajánlatos a slager ilyetén elnézését legalább elhallgatni, nehogy a játszók, illetőleg a bankadó 6 vagy 7-re is bevágjon.

Az úgynevezett repülö bank -nál a bankadás sora balról jobbra történik; elsőséget csak egy megbukott bankadóval szem- ben biztosit a játék, de csakis a játszma kártya egyszeri ki- osztásáig, s csakis ha a bukott bankadó erre jogot formál; uj osztásnál annak adja a bankár, kinek akarja, elsösége van persze annak, ki az egész bankot megteszi.

Ha a bankadónak a játszóval egyenlö pointja van, jogában áll játszónak tétjét visszahuzni; ha két lapra adja bankadó, s csak az egyiket üti meg, úgy a játszó mint bankadó a fél téttel megretirálhat, bankadó azonban csak ha bankja a meghatáro- zott minimalis összeget elérte.

Az esetben, ha bankadónak a játszóval egyenlő pointeja van, beáll a müneven jelzett apre, melylyel egyik sem nyer; uj osztás elötti tétjét visszahuzhatja a játszó s bankadó is, de csak a bank megretirálásával együtt.

A kártyát nem kell okvetlen emelni a játszónak, bankadó maga is teheti azt, söt keverés után azon kérdésre, hogy me- het-e? rögtön bele kezdhet az osztásba anélkül, hogy emelt volna, de kérdését fel kell tenni, mert a játékos bármelyikének joga van bizonyos számú kártyát brennoltatni mindjárt a játék elején is.

Tétet be- vagy elvinni, csak a mondott mennyiségnek a kártyák felvágása után való constatálásával lehet; helytelen mon- dást mindig corrigal a kártya, nem lehet tehát sem a bankadó, sem a játszónak a tétet elvinni, az esetben sem, ha kevesebbet mondana ellenfele az ö kártyájánál, ha annak tény, hogy többje van. Eldobott kártyának értéke nincs, még ha a játszó vagy

§§

van. Eldobott kártyának értéke nincs, még ha a játszó vagy bankadónak esetleg háta megett levö egy vagy több tanuja volna is arra, hogy neki nyerő kártyája van; még az esetben sem, ha a játszó felek egyike véletlenségből többet mondana a tényle- ges mennyiségnél, melylyel kártyáiban bir. Ezen szabálytól az utóbbi concret példánál az igaz, hogy magán körökben elszok- tak térni; s ez részben indokolva van, a mondjuk véletlen elnézés- böl eredt helytelen anszagolás miatt, melyet igaznak vélt ellen- fele s ezért dobja el kártyáit; de mindenesetre ajánlatos, csak a kártya kölcsönös felmutatása után intézkedni a tétek felöl.

A bankhoz másnak, mint a bankadónak nyulni nem szabad, a tétek a bank mellé teendők, s a bankár teszi hozzá akár az osztás előtt, akár az osztás után a megfelelő mennyiséget.

Játszók bármelyikének jogában áll, a harmadik kártya le- vétele előtt tét visszavonást proponální, s azt elfogadni vagy visszautasitani. A játszók kártyáira tevök ebbe bele nem szólhatnak, úgy abba sem, hogy játszó vegyen-e még lapot vagy megálljon.

Ha bankadó egy mással, vagy többel együttesen tett pénz- zel játszik, társának nincs joga részét a bankból kivenni, söt annak a bankadó tárczájábóli pénzzel való kielégitését követelni sem. Az esetleg megretiralt bank után van osztozásnak helye.

Bankadó felelős minden tét teljes kifizetéséért, a bankár tár- sához a játszónak semmi köze, töle pénzét nem követelheti, viszon! a játszó sem tartozhatik másnak csak a bankadónak.

A játékosok miképeni játszmáira nézve utasitást adni na- gyon nehéz, itt tisztán csak szerencse határoz, s mig a makaó asztalnál már nem egy eset volt, hogy bankadó egymásután 10 slagert vágott fel, viszont ugy erre, mint ellene számitásokat. tenni és pénzösszegeket feltenni nem lehet.

A játszók egyéni szerencséje még az, melyre némi alappal számitást lehet tenni.

A repülö bank-nál azonban már határozottan van játék mód, mely valószinüséggel bir a nyerésre. És ez az, hogy amig az ember pointeur, addig tegyen csak kis téteket, bár legyen bukott bankadó, ha ép nem muszáj, ne tartsa, vagy legfeljebb egyszer az uj bankot, hanem várja be türelemmel a bankadás sorát, erős játszók közt a bank majd mindig meg van téve, üssön csak be négyszer egymásután a bankjában, már egy tekintélyes sum- ma kerül ki, ugy hogy nyugodtan játszhatik tovább; s ha látja, hogy bankja jól megy, könnyen tud nyerni, apre nincs, adja tovább. 62-1889. Kártyakönyv.

§§

Ha valakinek úgy a bankárnak van lehetőséges sokat nyerni aránylag nagyon csekély téttel. De ha mint bankadó több bank- jával bele bukik, kelljen fel s ne forsirozza a játékot tovább; különösen ne menjen pénze után, tételeit mint pointeur se ket- töztesse, söt ellenkezőleg tegyen kisebb összeget, a szerencse majd hozzá is fordul.

Halber zwölf.

Franczia kártyával játszható hazard játék. Van egy bank- adó és játékos lehet 6-8-ig is, de rendesen 3-4 szokott lenni. A bankadás lehet fixirozott is, de lehet repülő is.

A kártyák értéke összeadható különböző szinekből is; még pedig a disznó (>as) 11. (disznónak a franczia kártyákban az egy szemmel, herz, caro, treff, vagy pikkel ellátott kártyát nevezzük) minden figura, tehát a király, dam, poub 1-et számitanak a többi kártyák annyit érnek, mint a mennyi szem van rajtuk. Tehát:

++ ++ + ++ ++

és igy tovább.

===

10%

11%

§§

Bankadó egyenként ad egy-egy kártyát jobbra osztva min- den játékosnak s végül magának.

A játékos, ha nem kapott jó kártyát, melyre tenni lehetne nagyobb összeget, kérhet helyette egyszer másikat s a bankár- tól függ adni vagy nem adni.

Játékosok kártyájukat nem látva tesznek a bank erejéig téteket; játékos, ha az első kártya ász, vagy tizes, meg is állhat, ha azonban kér reá még egyet vagy többet, tétjét meg is javit- hatja. Sorba adva a kártyákat a bankár játszik, neki nem szabad becserélni lapját, arra kell játszani. S ha már elégnek véli kár. tyáit felkéri a játékosokét is, s kinek a bankadóval egyenlö mennyisége van, elvesziti tétjét, ha jobb kártyája van, nyer.

Dupla bankkal lehet megretirálni; egyik játékos a mási- kéra tehet; de tehet olyan is, ki kártyát nem kap, de csak ha a játékos elfogadja s csak a bank erejéig, bank adónak köteles- sége elfogadni minden tétet.

A huszonegygyel majdnem azonos játék.

L' hombre.

L' hombre-t 2 közönséges whistkártyacsomóval játszák, melyből a tizesek, kilenczesek és nyolczasok eltávolittatnak. Igy tehát még minden csomóban 40 kártya marad. Ezen két csomó, mint a whistnél felválltva szolgál, az egyik játszásra, a másik >szin csinálásra.
A kártyáknak, a szerint, a mint feketék (treffle és pique) vagy vörösek (coeur és carreau) következő leszálló rangjuk van: a) a fekete szinben: király, felsö, alsó, hét, hat, öt, négy, három, kettő (ha nem tromf). Ha azonban az illető szin tromf, annak >>kettese« mannille-á lesz (3. szabály). Mindkét fekete disznó mindig matadore. (3. szabály).

b) a vörös szinben: király, felső, alsó, disznó (ha nem tromf). Ha az illető szin tromf, akkor: a hetes manille-á, a disznó pedig ponto-vá lesz. (3. szabály).

A két szinben tehát mindenekelőtt az a lényeges különb- ség, hogy a fekete szinben a szám-kártyáknak (hét, hat stb). rangja felülről lefelé, a vörös szinben ellenben alulról felfelé (kettő, három stb.) halad.

§§

100

Matadore. A kártyáknak ismert (a 2. szabályban meg- emlilett) elnevezésein kivül a l'hombre-nál még a következő megjelölései szokásosak:

a) Spadille: a pique-disznó, mely a játékban a legmaga- sabb kártya.

b) Manille a tromfkettes a fekete szinben vagy a tromf- hetes a vörös szinben.

A manille-nak rangja közvetlenül a spadille rangja után következik. (Az itt fennforgó principium következő: mihelyest egy kártyaszin tromf, legalsóbb kártyája másodrangúvá lesz). c) Basta: a treffle=disznó, mely harmadrangú kártya a játékban.

d) Ponto: egy vörös kártyanem disznójának neve, ha ez tromf és ezen esetben negyedrangú (mig mint mellékszin, az alsó után következik. 2. szabály, b).

e) A spadille, manille és basta matadore-nak neveztetik, ugyanez a neve még az ezen háromra közvetlen és szakadatlan sorban következö tromfnak is.

Ha a sequenciában a legfelsőbb kártya (a spadille) hiány- zik, hamis matadore-nak neveztetik.

Jegyzet. A királyok force-nak is neveztetnek, azonban sem- mi egyéb behatással a játékra, mint éppen azzal, melyet saját stichelö erejük hoz magával, nem birnak.

Ennél fogva ezen játékban következő tromfok léteznek felül- röl lefelé :

a fekete szinben: Spadille, manille, baste, király, felsö, alsó, hét, hat, öt, négy, három; összesen 11 darab.

II. a vörös szinben: spadille, manille, baste, ponto, király, felsö, alsó, kettő, három, négy, öt, hat; összesen 12 darab.

A szinnek ismeretessé kell lennie. Ha azonban egy ját- szónak a követelt szin nincs (ez a renonce), saját véleményétől függ, hogy tromfoljon-e vagy pedig (egy tetszés szerinti mellék- szint) ledobjon-e. Ha tromf követeltetik (hová mindenkor a spa- dille és baste 3. szabály a és c tartoznak), akkor, mint magától értetődik, tromfolni kell, azonban érvényes az a sza- bály, hogy a 3 matadore-t (spadille, manille, baste) elhallgatni (azaz nem ráadni) szabad és pedig a következő feltételek alatt:

a) a spadille minden körülmények között elhallgatható; b) a manille-t ki kell szolgáltatni a spadillenek, minden más tromftól azonban megvonható;

§§

101 ―

c) a baste a spadille és manille-nek kiszolgáltatandó, más tromftól azonban megvonható;

d) ha egy kisebb adout van kijátszva, és a másodkéz dobta a spadille-t vagy manille-t, akkor még ezen esetben is megvonható a manille, vagy a baste a magasabb matadortól.

Ütések szerint számitanak. A játszma feltétlenül meg van nyerve, mihelyest a hombre (játszmaelvállaló) 5 ütést csinált; továbbá, ha a l'hombre 4 ütést, a 2 ellenfél közül azonban az egyik három, a másik 2 ütést csinált. A játszma >remise akkor, ha a l'hombre és az ellenjátszók egyike külön 4 ütést vagy ha mind a három játszó külön 3 ütést csinált. »Vole mind a 9 ütés csinálását jelenti. Az első, megszakitás nélkül csinált 5 ütés premieres nevet visel. (Hasonlitsd össze továbbá a 7. és követ- kező szabályokat).

Megjegyzés. Minthogy az ütések száma a játszma felett dönt, ezeket (mint a whistnél) ugy kell elhelyezni, hogy számuk könnyen áttekinthető legyen.

A l' hombre-nál következő tourák léteznek, melyek közül mindig a következő az elötte lévőt kiszoritja:

a) kérdés,

b) szinkérdés,

c) tourné vagy kiscasco,

d) obscur felülről 8 lappal, e) obscur alulról 8 lappal, f) obscur felülről 9 lappal, g) obscur alulról 9 lappal, h) respect,

i) solo vagy sans prendre,

k) solocouleur,

solo tout vagy kijelentett

vole,

m) ugyanez szinben, n) grandissimo vagy solo granda,

o) nullissimo, p) mohr (mort), g) spadille forcé,

ad a. A kérdés azon ajánlat, l' hombre-t azon megengedéssel elvállalni, hogy kártyái közül azokat, melyek az elvállalt játékra nézve hiábavalóknak vagy ártalmasoknak látszanak, ecartálhassa és a talonból kiegészithesse a játszó. Rendszerinti körülmények kö- zött a vett kártyáknak száma sohsem fogja a 8-as számot felülha- ladni, mivel egy szolid játszó bizonyára nem fog egy játékot elvál- lalni, ha nincs legalább is egy jó kártya kezében. Ha azonban egy merész játszó még is megteszi, és 9 uj kártyát vásárol, úgy hogy az ellenjátszók számára a talonban csak 4 kártya marad, akkor bete-t kell irnia (8. szabály). Megjegyzés: Hogy a l'hombrenál mely kártyák jók, egy más kártyajátékokban gyakorlott játszó könnyen fogja megismerni a 2., 3., és 4. szabályokban mondot-

§§

102

takból. Spadille, baste és királyok (force-ok) föltétlenül jó kár- tyák természetesen relativ értékre nézve. Manille-k és ponto-k csak akkor lesznek azzá, ha szinök tromf, vagy azzá lesz. Ha az alsótól kisérve vannak, okvetlenül egy ütésre lehet számitani. Sequensek (egy szinnek egymásra következő kártyái) szintén figyelemre méltók.

L'hombre először »vásárol, utána jobbfelöli szomszédja, utoljára a harmadik játszó. Megjegyzendő, hogy, ha az első ellen- játszó véli, hogy kezében ellenjátszma nincs, inkább játszófelé- nek fogja a talont hagyni ellenjátékának esetleges jobbitására.

A ki l' hombre marad, egy tetszés szerinti szint tesz tromffá, azonban, ennek a vásárolt lapok megtekintése előtt kell történ- nie. Ha ez elmulasztatik, a jobbfelöli játszónak és utána a har- madiknak azonnal szabad egy tromfszint megnevezni.

Megjegyzés. A ki egy kérdést elvállal, kezében legalább is három ütést kell hogy birjon, máskülönben hazardjátszó lenne. Az obscurkérdések is, melyeknél 8 usque 9 kártyát ecartálnak, tény- legesen hazardjátékoknak neveztetnek.

ad b. A couleurkérdés a közönségestöl abban különbözik, hogy ennél a második csomóban (1. szabály) felvetett szin a tromf. Duplán fizettetik (7. szabály).

ad c. Tourné vagy kiscasco abban áll, hogy l'hombre az első kártyát felfedi, melyet a talonból tetszés szerinti mennyi- ségben vásárolt, és azzal tromfot csinál. Ha az első kártya egy fekete disznó (egy feltétlen matador), akkor vagy pique vagy treff a tromf, vagy pedig egy második kártyát fed fel, mely az- után lesz tromffá; továbbá szabad neki magát egyik vagy má- sikra elhatározni. Ezen 3 nuance a játék kezdésénél megbeszé- lendő és állapitandó.

Megjegyzés. Egy tourné couleurben többet számit.

ad d. Obscur felülről 8 lappal. Ezen játékban a l'hombre- nak kötelessége, 8 lapot venni. Tromfot csak akkor kell mon- dania, miután a vett kártyákat már megnézte (ellentétben az egyszerű kérdéssel), ez ezen kifejezésben: obscur (sötét) van kifejezve, ugyanis egy játszmát felváltani, a nélkül, hogy tromf- szin elöbb kijelöltetett volna. Ezen kifejezés felülröl< magától értetődik.

ad e. Obscur alulról 8 lappal. Elöbbihez hasonló, csakhogy a 8 lap (a helyett, hogy, mint az elöbbinél a talonból felülről) itt alulról felfelé vétetik.

§§

103

ad f. Obscur felülröl 9 lappal. Eppúgy, mint ad d., csak- hogy mind a 9 kártyát ecartálni kell.

ad g. Obscur alulról 9 lappal. Éppúgy, mint ad e., csak- hogy 9 ecartált lappal.

Megjegyzés. Könnyen megismerhető, hogy az obscurtourák koczkáztatott játszmák; csak akkor vállaltatnak el, ha a többi játszó társak passzoltak, vagy ha mintegy azon gondolatra térit- tetünk, hogy a talonban még igen jó kártyák vannak jelen.

ad h. Respect. A kinek mindkét fekete disznója (a feltétlen matadore-ok) megvan, ezeket az asztalra teszi és megelőző kér- déseket ezzel elüti Respect vagy mint aa) tourné játszatik és ekkor neve » grand tourné vagy grand casco (mint ad c.) vagy bb) mint obscur, azonban csak 7 kártyának ecartálása után.

I. Jegyzet. A játék kezdeténél megbeszéltetik, vajjon re- spect kötelező-e vagy nem. Első esetben valószinüleg a respect- kérdőnek is meg fogják engedni, egyszerü vagy couleurkérdése- ket csinálni (ad a. és b.) és ezért a dijat megbeszélni.

II. Jegyzet A kinek mindkét fekete disznón kivül még több jó kártyája (talán manille-ja) van különböző szinekböl, inkább grand cascot fog választani.

ad i. Solo vagy sans prendre különösen abban különbözik valamennyi előző kérdésektől, hogy a l'hombre-nak a talonból nem szabad kártyákat hozzávásárolni. A ki solot mond, annak 5 vagy legalább 4 ütéssel kell birnia. A talon az ellenjátszókra esik tetszés szerinti vásárlásra.

ad k. Solocouleur, mint a tromfszinnél ad i.

ad i Solo tout annoncé vagy bejelentett vole, a közönsé- ges solotól csak abban különbözik, hogy már mindjárt a kezdés- nél jelentik, hogy mind a 8 ütés megcsinálását elvállalják.

ad m. Solo tout couleurben, mint ad l. couleurben.

ad n. Grandissimo vagy grand tulajdonkép solo tromf nélkül, a spadille-t és bastát kivéve. Ezen kettő természetes ütőerejét megtartja A talon azonban egészen érintetlen marad, azaz sem a l'hombre-nak, sem az ellenjátszónak nem szabad venni.

ad o. Nullissimo vagy null szinte tromf nélkül és ecartálás (vevés) nélkül játszatik, nemkülönben itt spadille és baste is elvesztik rangjukat, a mennyiben tulajdonképeni szinöknek al- sója mögé jutnak. Null-nál l'hombre egy ütést sem vállal el. Minden ütésért, melyet csinál, egyszer bête lesz (c. 8. szabály).

ad p. Mort. Ha mind a 3 játszó passzolt, a kijátszónak és

§§

104 =

utána minden játszónak sor szerint joga van, az egész talont, mely 13 kártyából áll, felemelni és magának abból, 4 kártya ecartálása után, egy »kérdést«< kiválasztani. Mort-nak 6 ütést kell csinálni, hogy nyerjen, és ha veszt, mindig codille (azaz dupla

bête.).

Megjegyzés. Magától értetődik, hogy az, a ki a mort-ot fel- veszi, másodszor már nem passzolhat.

ad g. Spadille forcé. Ha mind a három játszó passzolt, annak, kinek kezében a spadille van (ha csak nem fekszik ez a talonban), egy »kérdést« kell játszania.

I. Megjegyzés. A játék kezdésénél megállapittatik, vajjon a d, e, f. g, n, o, p, q tourák vagy közülök melyek engedtetnek meg. Tulajdonképeni l'hombrejátszók ezeket okvetetlenül kizárják. II. Megjegyzés. A ki egyszer passzolt, játékot már nem vál- lalhat el. Kérdez az egyik és a többiek passzolnak, úgy egy kér- dés-nemnél (a-tól h-ig) kell maradni. Ha a toura megneveztetett, akkor annál kell maradni.

Játszanak:

a) a tétért, vagyis a törzs-bête vagy Blockért:

b) a játszmabêteért;

c) a Rockért (Roccambole):

d) a honneur-okért vagy kiadásokért.

ad a. A tét a kártyatöke, melyet a mindenkori kártyaosz- tónak kell tennie, és a melyért tulajdonképen játszanak. Ennek érteke 1 point vagy márka (melynek pénzértéke tetszés szerint megállapitható). A ki tehát például az első játékot egy egyszerü >>kérdés<-sel honneur nélkül (ad d) nyeri, éppen csak ezen egy kát veszi ki. Hogy azonban a játék már elejétől fogva nagyobb érdekkel birjon, nagyobbára szokásos, hogy a játszótársak mind- egyike a kezdésnél egy márkát betesz, mely tőkebetenek nevez- tetik, úgy hogy már eleinte 4 márkáért játszanak (ugyanis 1 márka kártyatökéért a kártyaosztótól és 3 márka tökebête-ért), mig egy esetleg előforduló bete szintén 4 márka értékü (hason- litsd ad b.). Ezen tökebête-et addig ismétlik, mig játékbete (ad b.) illetőleg a Block (ad c.) keletkezik, ha pedig ezek absor- beáltattak, a tökebete ujra kezdődik.

ad b. Játékbête. A ki egy játszmát elveszit, bête-tel lesz büntetve; ez mindig annyit tesz ki, a mennyi a legfelsőbb tál- czában van; legközelebb tehát 4 márkát (ha tökebête-el játsza-

§§

105

nak), melyek szinte a tálczába tétetnek. A következő játszma tehát többé nem 4 márkáért, hanem 9 márkáért (az új kártya- tökét bennfoglalva) játszatik, és ugyanannyi lesz az értéke egy benne előforduló bête-nek is. Igy megy ez tovább egymásra kö- vetkező vesztett játszmáknál, ha csak ezen merész folytatásnak közös megegyezés szerint határ nem szabatik. (Lásd ad c.).

ad c. Rock vagy Roccambole. Bête lesz mindenki (teljes vagy megegyezett magasságban), a ki bizonyos megemlitett (8. szabály) hibákat elkövet, csakhogy ezen bête-ek a Rockba tétet- nek. Ezt az alsó tálcza képviseli, mely minden bête fizetést fel- vesz és tartalékot képez.

Mérsékelt játszóknál azon játékbête-k is a rockba jönnek, melyek a kiszabott határon túlérnek. Ha például a játszók ab- ban egyeztek meg, hogy egy bête-nek értéke se haladja felül a 8 márkát, és feltéve, hogy egy játszmánál éppen 8 márka van a legfelsőbb tálczában, akkor csak az ezen játéknál esetleg elő- forduló büntetési bête-pénzek és ha l'hombre is veszt, játék- bête-je az ujonnan hozzájáruló kártyatökével együtt a rockba fognak jutni, mig a felsö tálczában lévő 8 márka a következő játékra marad. Vagy pedig az új kártyatöke is a felső tálczába jut és a bête-nek most már 9 márka az értéke és igy tovább akképen, hogy a bête bár még növekedhet, azonban csak egy márkával.

Az ily módon összegyüjtött bête-k, mint már emlitve volt, egy tartalékot képeznek, mely arra való, hogy a felső tálcza ismét megtöltessék, ha ez egy nyerő l'hombre-tól (vagy Codille- tól, 9. szabály) kiürittetett. Hogy mennyi jusson ezen esetben a rockból a tökébe téttálczába szintén a játék megkezdése elött megbeszéltetik, azonban ezen tekintetben érvényes az, hogy a rockba utoljára jutott bête a tökéhez feljut, vagy az is, hogy az éppen kivett töke ismét helyre állittatik. Ha tehát például az utolsó töke 8 márkát tett ki, akkor az új tökéhez a kártyaosztó egy márkát, a rock pedig 7 márkát, összesen tehát 8 márkát fognak szolgáltatni.

A mi a rockban marad a bevégzett játszma után, egyenlően osztatik el; ha azonban egy játszó ok nélkül a játszma közepén felhagy a játékkal, akkor elfogadtatik, hogy az a rockról lemond.

Jegyzet. Ezen szabály, mint magától értetődik, nem igen szigoruan tartatik meg. Méltányos játszók bármely gyönge ok- kal is meg fognak könnyen elégedni.

§§

106

ad d. Honneur-ok vagy kiadások külön teljesitések a ját- szótársaktól a l'hombre részére, ha ez nyer, a tőke illetőleg a bête mellett, vagy töle a játszótársak részére, ha veszit. Ezek a játszóknak tájékai vagy kedélyállapotai szerint változnak, azon- ban ez útmutatóúl szolgálhat:

A »kérdés«<-ért semmi (b. szabály, ad a.), Tourné vagy kiscascoért (b. szabály, ad c.). Obscurért felülről 8-al (b. szabály, ad d.) Ugyanazért alulról 8-al (b. szabály, ad e.) felülről 9-el (b. szabály, ad f.)

alulról 9-el (b. szabály, ad g.) Respectért (b. szabály, ad h, I. jegyzet, egyszerü Respect grand cascoért (b. szabály, ad h. aa) Respect obscurért (b. szabály, ad h, bb)

Solo vagy sans prendre-ért (b. szabály, ad i.) Solo tout annoncè vagy bejelentett vole-ért (b. szabály, ad c.)

1 márka,

Grandissimoért (b. szabály, ad n) megbeszélés szerint, Nullissimoért (b. szabály, ad o)

Továbbá mindenkor fizetnek:

Mortért semmi..

A 3 matadorért (3. szabály, e)

1 márkát,

minden következő matadorért (ibid.) szinte.

az öt első ütésért (b. premières, 5. szabály)

három vole-ért (tout, fel nem mondva, 5. szab.) 4

Mindezen tétek duplát fizetnek, ha couleurben játszattak (1. és 5. szabály ad b, ad c. jegyzet, ad k. stb.) A conleurkér- désért megbeszélés szerint semmi vagy 1 márka jár.

Matadore, premières és vole csak a l' hombre-nak (ha nyer) vagy a l'hombre által (ha veszit) fizettetnek. Egy ellenjátszó kezében lévő matadore-oknak tehát nincs semmi értékök.

Egy nyert vole-nál (fel nem mondott) a premières-ek nem számittatnak; ha ez elveszittetik, akkor a premières-ekkel kom- penzálódik, minden egyéb ellenben kifizettetik.

Ha a l'hombre egy kérdés vagy solot dob, elveszitettnek jelenti a kijátszás előtt, esetleges matador-jai nem számittatnak.

Megjegyzés. Fölirás a blockba. A tökebête befizetése helyett ez fel lesz irva, azaz a játszók mindegyike vonalokkal vagy számokkal egy márka mennyiséget jelez, melyek mind- egyike egy tökebête-t képvisel. Nemkülönben mindegyik, a kinek

§§

107

bête-t kell fizetnie, ezt saját magának feljegyzi. A játszóknak összes blockja tehát a rockot (tartalék) képezik. Ha valaki egy hombre-t nyer, egy bête-t övéi közül kitöröl, a mi annyit jelent, hogy azt a közös pénztárból kivette. Ha több bête-je nincs már, szomszédjának egy bête-jét kitörli és magának ettől annak érté- két kifizetteti. A kártyatöke kivétetik, vagy (a passzolásnál) a következő játszmára marad, vagy (a játékbête-nél) lejön; hon- neurok (kiadások) azonnal kifizettetnek vagy debitáltatnak. A fel- irt blocknál szabály szerint egy és mindenkorra megállapitta- tik egy mindenkori bête-nek magassága.

Ha a játszók nem akarják megfizetni minden egyes toura után az illető tételeket, hanem a játék befejezte után hozzák rendbe a nyereség és veszteséget, akkor egy könyvvezetés támad, mely bizonyos figyelmetességet követel.

Ez vagy egy által mindenkiért, vagy mindenkitől külön magáért vezettetik.

Ha mindegyik saját számláját vezeti, asztalsarokjában, vagy maga elött ezen figurát rajzolja:

A vizirányos vonal feletti hely követelését képviseli. Ide mindenekelőtt tökebête-jét fogja felirni. Továbbá valamennyi bête-t, melyeket fizetnie kell. A merőleges vonaltól jobbra és balra levő a köz tartozását képviseli és pedig a jobbfelöli tar- tozását a jobbfelőli szomszédnak, a balfelöli tartozását a bal- felöli szomszédnak. Ha négyen játszanak, a figura ily alakot vesz fel:

melynél a középső köz a két merőleges vonalon belül az átel- leni játszónak való tartozását képviseli.

A kártyatöke lefizettetik, a passzolásnál megtoldatik, és ha l'hombre nyer, a 7. szabály szerint kivétetik. Ha a l'hombre bête-é lesz, úgy a kártyatöke az alsó tálczába tétetik be és ott egy rock-ká halmozódik, mely felhozatik és a játszma végén szétosztatik, ha több bête már nincs.

Ha tehát egy játszó egy hombre-t nyer, úgy mindenekelőtt a kártyatőkét fogja kivenni és egy bêtet követeléséből (a vonal

§§

108

felett) ki fog törölni. E mellett közömbös, hogy mily nemü a bête, vagy hogy kitöl nyeretett. mert a követelés a kassza felett azon összegeket képviseli, melyekkel minden játszó a közpénz- tárnak tartozik. Ha tehát valaki egy bête-t veszit, a közös pénz- tárhoz (rock) contribuálja, a mennyiben magának felirja, éppen úgy. ha valaki a bête-t megnyeri, úgy a közöspénztárból kiveszi, a mennyiben követeléséből kitörli. A megnyert honneur-ok jobbról és balról a játszótársak felé iratnak. A mit a játszótár- saknak fizetnünk kell, azt ezek ugyanily módon fogják felirni.

Ha valaki egy bête-t nyer és a közös pénztárnak többé nem tartozik (a vonal felett semmi sincs már felirva), akkor ezt egy tetszés szerinti játszótárstól veszi, a ki ilyenekkel még tartozik, azaz a játszótárs bête-jét kitörli, a nyerő ellenben a vonal alá az illető játszó felé irja. Ha senki sem tartozik már, új tőke- bêtek iratnak fel.

A játszma bevégezte után a tartozások a játszótársaknál levő követelésekkel eligazittatnak. A még meglévő bête-k össze- számittatnak és az esetleg még fennmaradt kártyatőkékkel együtt valamennyi játszótársak között egyenlően szétosztatnak.

Ha egy elvállalja a könyvvezetést mindenkiért, akkor min- den egyes játszótársnak contot fog behelyezni és ezt mindjárt eleinte a tökebête-ekkel debitálni.

Minden bevégzett toura után összeszámitja a nyereségeket a kiadásokat beszámítva vagy a veszteséget, ha l' hombre vesztett és hitelez a nyerőnek debitál a vesztönek az összegért. Ezután debitál (illetőleg hitelez) a játszótársaknak az illető kiadásokért. Éppugy debitáltatnak esetleg előforduló büntetési bête-k. Ezen jelek (minus) és + (plus) a debet (--) és hitel (+) megjelölésére szolgálnak, például, kezdetben 9 márka tökebête-t irnak fel; a contok tehát igy fognak szólni:

A 9 márka,

B. 9

C. 9

Ezután kezdődik a játszma és A. nyeri a l' hombre-t egy egyszerű kérdésre 4 matadorral, úgy hogy a költségek 2 márkát tesznek ki, C. ellenben valami hiba miatt bête-t fizet. A.-nak 7 hiteleztetik (3 tökebête-ért és 4 költségért). B. 2-vel (költség) debitáltatik és C. 6-al (2 költség, 4 bête). A második tourát A. nyeri ismét 1 márka költséggel. A könyv ennél fogva a második toura után következőleg fog kinézni:

§§

109

Tökebête Elsö toura Második toura Harmadik toura

-15

A könyvvezetés ezen neme azon elönynyel bir, hogy minden toura után a tökebête-eknek, azaz a rocknak állapotát áttekint- hetöen felmutatja. Jelen példában:

Összesen

ebből +

maradt

melyet még le kell játszani.

Büntetések. Minthogy a l'hombrejátéknak szabályai oly időszakból erednek, melyben a jognak vagy jogtalanságnak ér- zése kevésbbé a belső tudatból, mint inkább a tetteknek követ- kezményeiből származtatott le, azért ezek büntetéseknek sokasá- gát tartalmazzák, melyek az akarattal vagy akarat nélkül ellen- cselekvőt érzékenyen találják. Ezen büntetések közül igen sok kiveszett a használatból s mások hiábavalókká lettek. Ha pl. va- lakinek az a szokása, hogy a kártyákat álnok szándékból elárulja, vagy hogy többet beköveteljen, mint a mennyi jár neki, és más ilyesmi, akkor valószinüleg a többiek a helyett, hogy büntetnék, inkább egyáltalában nem is fognak egy ily játszóval játszani. Vagy pedig, ha egy játszó egyszer véletlenül egy kártyát leejt, úgy hogy láthatóvá lesz, játszótársai nem fogják mindjárt álnok- sággal vádolni és ezért megbüntetni. Az újkornak erkölcsei, me- lyek a középkoriakkal összehasonlitva némiképen gyengültek, magukkal hozzák, hogy az emberek egymásnak bizonyos tiszte- letet és toleranziát elölegeznek. Ha a jelenben minden hivást oly szigorúan itélnénk meg, mint az a régi könyvekben irva van, úgy a l'hombrejáték sokkal inkább büntetési feladattá, mint vidám időtöltéssé lenne. Más oldalról tekintve a játéknak nem szabad slendriansággá elfajulni; némely szabályokat be kell tar- tani és az ellencselekvésnek következményeit megállapitani. Ez következő büntetési szabályokban van bennfoglalva.

Alapelvnek el van fogadva, hogy senkinek sem szabad bármely szabálytalanság által, akarattal vagy akarat nélkül, egy más

§§

110

játszónak kárt szerezni. Ezen alapelv nem csak a következő büntetéseket fogja megvilágitani, hanem egyéb itt fel nem em- litett eseteket is eldönteni A ki rosszúl vagy hanyagúl vagy vigyázatlanúl játszik, már saját magától viseli a következményeket. Ezeket elöre bocsátva, következő, a legrégibb és az újabb szerzökből meritett büntetési szabályokat adjuk:

A.) A kártyaosztásnál :

a. Ha a kártyaosztó egyik vagy másiknak vagy saját ma- gának 9 kártyánál többet vagy kevesebbet oszt, akkor ezen játék- ban sem l'hombre nem lehet, sem ellenjátszó, és a Codille-t sem nyerheti (lásd 9).

I. Megjegyzés. Ha a játszók egyike 10 kártyánál többet vagy 8 kártyánál kevesebbet kapott, ezen kártyaosztás egyáltalában nem érvényes; a kártyák összekevertetnek és ujra kiosztatnak. Ha egy kártyával több vagy kevesebb (8 vagy 10) adatik vala- kinek, a játszma tovább folyik; csakis a kártyaosztó viseli a következményeket.

II. Megjegyzés. Az ecartálás utáni esetleges rosz osztás miatt a kártyaosztó többé nem feddhető meg, a mennyiben az rá nem bizonyitható.

b. A ki több vagy kevesebb kártyát kapott, rögtön köteles bejelenteni, ha 10-nél több vagy 8-nál kevesebbet kapott, nehogy a játék szükségtelenül feltartóztassék. Ha pedig akár 10 akár 8 kártyát kapott, a mi tehát a játszma folytatását nem gátolja, azt, mihelyt a sor rajta van, kinyilatkoztatja. Például azt fogja mon- dani 10 kártyával kérdezek, vagy »8 kártyával passzolok<<. Ha ellenben ezt nem teszi, a kártyaosztó állapotába helyeztetik, azaz az általa elvállalt játszma nem fizettetik ki neki, ha nyer Vesztés esetén azonban bête-è lesz a játszmának általános sza- bályai szerint. (7. szabály ad b.).

I. Megjegyzés. Tiz kártyával csak kérdezni lehet. A ki tehát 10 kártyával sans prendre-t (solo) játszik, azonnal bête lesz, mihelyest a tévedés kitudódik, azaz úgy bánnak vele, mintha solo-ját elveszítette volna.

II. Megjegyzés. Nyolcz kártyával éppúgy lehet solot kinyil- vánitani, mint kérdést. Magától értetődik, hogy egy solo 8 kártyá- val vole-t nem csinálhat soha.

c. Oly esetek, mint egy kártyának láthatóvá tevése az osz- tásnál, felforditott kártyák a csomóban vagy talonban, más kár- tyák a csomóban stb., legjobban új kártyaosztás által oldatnak

§§

111

meg; ennek okvetlenül meg kell történnie azon esetben, ha a lát- hatóvá lett kártya egy fekete disznó. Kevésbbé fogják tekintetbe venni azon esetet, midön egy felforditott kártya van a talonban, mivel a vevő saját magát szolgálja ki az ecartálásnál, a kártyát tehát úgy veheti le, hogy a többi játszók elött nem lesz láthatóvá. B. Az ecartálás után:

Ha valakinek az ecartálás után 9 kártyánál többje vagy ke- vesebbje van, bête-t fizet. Ha az a l'hombre, úgy ezzel együtt játé- kát is elvesziti.

I. Megjegyzés. Ha egy játszó több vagy kevesebb kártyát megtart és azt az első 5 ütésben kitudják, akkor ezen tourában a vole-t semmi esetre sem lehet megcsinálni, ha ellenben csak a ha- todik ütésnél vagy utána tudják meg, úgy a l' hombre a volet kijátsz- hatja (ha csak ö maga nem okozta azt).

II. Megjegyzés. Tanácsolható, hogy a l'hombre, valamint az ellenjátszók is mindig, a vevés elött a talont átszámítsák. Ha a l' hombre ezt meg nem teszi (egy kérdésjátéknál) és például kitud- ják, hogy a talonban egy kártya hiányzik, úgy a játszma nem érvé- nyes, mert többé meg nem állapitható, hogy a hiba a kártyaosz- tásnál vagy a vevésnél esett-e meg. Ha egy ellenjátszó mulasztja el, akkor vagy 9 kártyánál többet vagy kevesebbet tarthat meg, a mi neki egy bête-be kerül.

C. A játszma alatt:

a. A ki a talont vevés után oly ügyetlenül adja tovább, hogy a kártyák láthatók lesznek, bête-t fizet és, ha ez a l' hombre, a játsz- mát elveszti, ha egy ellenjátszó, e miatt a l' hombre nyer.

b. A ki szint eltagad (4. szabály), bêtet fizet. Ha ez a l' hombre, ezzel játékát elvesztette. Ha az ütés még be nem huzatott, úgy a hiba még helyrehozható.

c. A ki akaratát kinyilvánitja, mielött a sor rajta van, és ez által a játszmát elárulja, bête-t fizet.

d. A ki kijátszik vagy ráad, mielőtt a sor rajta van, és ezzel a l'hombre-nak árt, bête-t fizet.

e. A ki, mint ellenjátszó, kártyáit elárulja vagy bármely más okból feltakarja, bête-t fizet és a l' hombre-t nyerővé teszi. Ezen szabály ellenben elesik, ha kezében a remise vagy codille van.

I. Megjegyzés. Mihelyest a kártyák a következő játszmára ke- vertettek és leemeltettek, egy hiba sem feddhető már meg.

II. Megjegyzés. Ha egy játszmában két vagy minden játszó hibát követ el (pl. hibás kártyamennyiséget bir), bête-t kell fizetniök.

§§

112

Codille. Ha egy ellenjátszó öt ütést, vagy ha csak 4 ütést csinál, a l' hombre és a második ellenjátszó ellenben három illetőleg 2 ütést, úgy l'hombre codillet veszitett. A régi szabály akarja, hogy az ellenjátszó, a ki codille-t csinált, ezen esetben a tökét kivegye, mintha a játszmát megnyerte volna. Újabb időben azon- ban a codille a remise-el (5. szabály) egy polczra helyeztetik, csakis azon különbséggel, hogy l'hombrenak dupla bête-t kell fizetnie.

Ha a l'hombre egy játszmát eldobni, vesztettnek kinyil- vánitani) akar, ezt a kijátszás elött kell neki tennie. Ekkor esetleges extraköltségeket megtakarit. Ha ellenben egy ellenjátszó gondolja, hogy codille-á teheti, úgy contra l'hombre-t mond és a játszmát végig kell játszani. Ha azonban a codille-t nem csinálja meg, akkor ugyanannyit fizet, mintha l'hombre-t felvállalta és elveszitette volna. Mióta a codille a nyerő ellenjátszónak nem sze- rez előnyt (a remisse-el egyrangú), azóta a contra- l'hombre is kiveszett a használatból. Éppúgy ezen kifejezés: gano is elkopott. Ugyanis, ha egy játszó egy ütést meg akart tartani, hogy ez által a codille-t kikerülje, akkor ezen szóval gano késznek nyilatko-

zik egy bête-t fizetni, ha az ütést meghagyják neki.

A l'hombrejátéknál következőleg járnak el:

Miután a tökebête-k (7. szabály) szabályoztattak, a kártya- osztásért sorsolnak úgy, hogy egy csomóból 2 kártyát külön a piqueböl, treff és carreauból kivesznek és közülök egyet felta- karva meghatározott helyre, a másik hármat betakarva az asz- taira teszik. Ezután kiki egy eltakart kártyát választ és ott foglalja el helyét, hol az általa húzott szin fekszik. (Négy játszónál ne- gyedik szin is vétetik a huzáshoz) A ki pique-t húz, először oszt kártyát, ezután a kártyaosztás sor szerint halad tovább.

A kártyaosztó most már a kártyatökét befizeti, keveri a kár- tyákat, balfelöli szomszédja által megemelteti és háromszor 3-3 kártyát oszt, először jobbfelőli szomszédjának (a ki a kijátszó), azután a balfelölinek (a másodkijátszónak) és végre saját magának (az utolsó kijátszónak) és bezárólag a talont (a még megmaradt 13 kártyát) a kijátszónak bal keze mellé helyezi el. Tanácsolható neki, hogy a talon helyességéről meggyözödjön, ezt átszámolni, egyáltalában pedig a kártyaosztásnál elörevigyázónak lennie, mi- vel minden hiba és tévedés büntetés alá esik.

Eközben a másodkijátszó a másik csomó kártyát összeke- verte és a kijátszónak jobbkezéhez tette az asztalra. A legalsó

§§

113

felfedett kártya megadja a szint a jelenlévő játszmára (1. szabály). A kijátszó vagy passzolok, vagy kérdezek kifejezéssel nyilatkozik. Ha megmarad nála a kérdezés és nem kérdeztetett le a soloig, akkor csak a tourákat g-ig játszhatja, azonban solot nem. Ha tehát egy jó solot bir kézben, inkább mindjárt soloval (sans prendre) fog nyilatkozni.

A második ezután passe vagy jó szóval nyilatkozik, vagy pedig lekérdez«, a mennyiben sor szerint egy magasabb tourát ajánl, melyet azonban mindig megtarthat magának az, a ki a kiját- szó. (Mort és spadille forcè - p. q.- kizáratnak a licitatióból.).

Ha végre el van határozva, hogy a kettő közül melyiknek kezében marad meg a toura, csak akkor áll szabadságában a kár- tyaadónak, innen tovább a licitátiót a mostanig legtöbbet igérövel felvenni.

Ha az árverés véglegesen el van határozva, a játszmaelvállaló (hombre) ecartál és vesz először, (ha egy kérdésnél maradtak), a mit pedig ott hagy, tovább jut a másod és végre a harmadik kijátszó- hoz. Ezen esetben a b ad a, ad d, ad f és ad h szabályokban mon- dottak tekintetbe vétetnek.

Ha a soloig jutottak, akkor a talon azonnal a második és innen a harmadik kézhez jut. Szokásos, hogy a második kéz a har- madik részére legalább is öt kártyát hagyjon. Ennek nem szabad elöbb ecartálni, mielőtt az be nem fejezte. Azon kártyákat, melyek a talonban maradnak, senkinek sem szabad megtekinteni. Meg- jegyzendő még, hogy az ecartálásnál és vevésnél minden tévedést el kell kerülni, mivel minden tévedés és szabályelleni dolog a I' hombrejátéknál büntetés alá esik. (Lásd a 8. szabályt, büntetések). A félretett kártyák a harmadik kijátszó oldalához jutnak, kinek eze- ket a következő játszmánál kevernie és osztania kell. A grand és nullnál a talon érintetlen marad és senki által meg nem tekinthető.

A vevés után (tromfcsinálási-stadium) kezdödik a játszás. A ki a kiadó, mindig először kijátszik. Ezután az, ki az elöbbeni ütést megnyerte. Félretett ütéseket nem szabad többé megnézni, a sans prendre-t kivéve, hol a l' hombre-nak meg kell mutatni az ütése- ket, ha kivánják; ezzel azonban egy esetleges vole-ról lemond.

Mihelyest ki van játszva, senkinek sem szabad többé ecartált kártyáit megtekinteni. A szinbeismerésre nézve stb. már a 2, 3, 4 és 5. szabályok adattak. Ellencselekményekről a Büntetések << czimü fejezet szól. (honneurok.).

A játszma bevégezte után a költségeket be kell követelni. 62-1889. Kártyakönyv.

§§

114

De ha ez elmulasztatik a következő osztáshoz való megemelé- sig, akkor már késő.

Töke és bête azonban nincsenek ezen szigorú szabálynak alávetve.

Azon időben, midőn a l'hombre még a társas életben fontos szerepet játszott, midön egy oly ember sem nevezhette magát mü- veltnek, a ki l'hombre-t nem játszott, egy teljes l'hombrelite- ratura keletkezett.

Toldalék a l'hombrehoz.

A közönséges l'hombrejátékban négyen is résztvehetnek, ekkor mindig sor szerint egyik szünetel.

A helyek épp úgy kisoroltatnak, mint fentebb emlitve volt. Először szünetel az, a ki az első kártyaosztótól balkéz felöl ül; ez megemeli a kártyákat; összeveszi az ecartált kártyákat ; összekeveri a másik játszmát, szint csinál, és együtt fizeti vagy kapja a költségeket, mintha a játékban részt vett volna. Szabad neki a talont átszámitani, a hibákat megfeddni, és, ha mind a 3 játszó passzol, mortot (6. szabály, ad g) játszani (mely alka- lomkor azonban három ellenfele van). Szabály szerint a köny- vet is fogja vezetni. Utána jobbfelöli szomszédja szünetel és igy tovább sor szerint az épen bevégzett játszmának kártyaosztója. Négyes l' hombre vagy vásár«-quadrille. Éppugy lesz játsz- va, mint a hármas l' hombre, következő változtatásokkal: 1. Mind a 4 játszó részt vesz.

Csak 8 kártyát kap mindegyik, és igy tehát a talonban 8 lap marad.
A l'hombre-nak 3 ellenjátszója van.
A l'hombre három ütéssel megnyerhetö (ha ugyanis az öt többi ütés az ellenjátszók között úgy oszlik meg, hogy ketten két-két ütést, a harmadik azonban csak egyet bir).

Négyes l'hombre vevés nélkül, most már kevéssé van hasz- nálatban, de a solohoz nagyon hasonlit (1. ezt). A vevéssel ját- szott l'hombrequadrille-tól ezekben különbözik:

Minden játszó 10 kártyát kap. (Talon tehát nincs, ennél- fogva venni sem lehet).
A ki egy kérdés-t csinál, egy királyt hivhat segitségül (Lásd. Solo, 6. szabály ad a), a kinek 4 királya van, egy felsöt »hivhat<<. 3. A l'hombre és játszófele (a hivott) összeteszik ütéseiket; éppenúgy az ellenjátszók is. A solonál a 3 ellenjátszó teszi ösz- sze ütéseit.

§§

115

Mediateur. Ha valaki solot akar játszani, jogában áll, egy tetszés szerinti királyt, ha az nem tromf, kikérni. A király neki nyitva odanyujtatik, ö ellenben helyette egy tetszés szerintit kártyái közül elfedve visszaad. A mediateurt nem sza- bad megvonni töle, azért azonban annak, a ki a mediateurt átszolgáltatta, nem kell a matadorokon kivül más költségeket fizetni, ha l'hombre nyer. Ha pedig veszit, mind a 3 ellenját- szónak fizet. A mediateur úgy fizettetik, mint a solo, azonban ettől külön.
L'hombre 6 ütéssel nyer, 5 ütéssel remise és 4 ütés- sel codille.

Ötös l'hombre, mint a quadrille vevés nélkül játszatik, azon- ban a játszók mindegyike csak 8 kártyát kap. Ezen játék már majdnem kiment a használatból.

Kettes l'hombre. Ezen játék érdeknélküli, azonban igen jó szolgálatot tesz a l' hombre megtanulásához.

Egy egész szin (közönségesen carreau) félre tétetik.

Minden játszó 8 kártyát kap, úgy hogy 14 marad a talon- ban. L'hombre öt ütéssel nyer, négygyel remise és hárommal codille.

A kettes l'hombre-nak más faja az, midön carreau disznó és hetes visszatartatnak. Ez 32 kártyát ad, melyek közül minden játszó tizet kap, úgy hogy 12 marad a talonban. Ilyen játszmá- nál carreau is tromf lehet, azonban akkor csak 4 tromfja van. Vagy pedig kiki 12 kártyát kap és 8 marad a talonban. Ezen esetben l'hombre hét ütéssel nyer, hattal remise és öttel codille

Ecarté.

Az ecarté játék franczia eredetű és évszázadunk huszas éveiben kezdett csak lassanként elterjedni. Két személy játsza; a játszáshoz piquetkártyák kellenek (32 lappal), még pedig hát- lapján két különböző játszma, melylyel felváltva játszanak. A lapok igy következnek egymásután, király, dáma, disznó, kilen- czes, nyolczas, hetes.

Mindegyik játszó öt kártyát kap, a melyeket egyszerre, egyen- ként, vagy két adással két-két és három kártyával lehet kiosz- tani a tizenegyedik kártyát fel kell ütni és az adoutnak szol-

§§

116

gál. A hátramaradt kártyákat, a talont, jobbról teszik az adout mellé. Ha valaki több vagy kevesebb kártyát kapott és azt még mielött az egyik vagy másik játszó kártyáit megnézte volna - észreveszik, akkor a kártyák még rendbe hozhatók. Hasonlóké- pen ha az ellenjátszó a kicserélési kártyák kapásánál veszi észre, hogy nem kapott elegendő kártyát. Ha azonban már meg- nézték a kártyákat, akkor az elönyös (Vorhand, ha az ellen játszónak, egy vagy két kártyával kevesbje van, annak a talon- ból adhatja még a hiányzó kártyákat, vagy összedobhatja a kártyákat, mely mivelet után azonban az ellenjátszó oszt.

Ezt az előnyös akkor is teheti, ha az osztónak egy kártyá- jával több van.

Ecarténál három ütést kell tenni; mindig szint kell adni. Ha pedig szin nincs, akkor adout-ot vagy pedig tetszés szerinti kártyát kell kiadni. Aki az ütést csinálta, az játszik ki.

Ha az előnyös azt hiszi, hogy a kézben levő lapokkal nem fog három ütést csinálhatni, akkor azt mondja: »Én proponá- lok, vagyis ezzel egy vagy több kézben levő kártyát el akar tenni, ecartirozni. (Innen a játék elnevezése).

Ha az osztó beleegyezik, azt kérdezi: »Mennyit < ? és az osztónak adja a kivánt számu kártyákat, melyeket annak mint értékteleneket már elöbb ecartiroznia kell. Ep ugy tesz a kér- dező, aki miután az előnyösnek adott, azután magának veszi a hangosan kimondott számot a talonból. Ki is lehet cserélni mind az öt lapot, mely esetben az osztónak kérdésére a Paket sZÓ- val szokás válaszolni.

Ezen ecartirozást többször lehet ismételni, de az osztónak ebbe nem kell mindjárt kezdetben vagy a játék folyamán bele- egyeznie, amit »Játszon ön«-nel fejez ki. Ha azonban az elö- nyös nem akar cserélni, akkor azt az osztónak sem szabad ten- nie. Ha ez utóbbi kérdésével megelőzi a propositiót, annélkül hogy a talon erejét megbirálta volna, beállhat az az eset is, hogy nincs elegendő kártya a követelés kielégítésére. Ilyenkor nem marad más hátra, mint az utolsó ecartnál a kelleténél töb- bet eldobott kártyát ismét felvenni.

Az adout-kártyának, mint amelyik nem tartozik a talon- hoz, minden körülmény között fekve kell maradnia. Az eltett kártyákat nem szabad többé megnézni; ha ez mégis megtörté- nik, az ellenjátszónak jogában van azt kivánni, hogy a másik ját- szó nyitott kártyával játszék.

§§

117

Ha az előnyösnek az adout király van kezében, akkor annak mielőtt kijátszik, egy pointet kell számitania. Ha az osztó kezé- ben van, akkor azt csak amikor az első kiadott kártyára ád, kell tennie, ami az illető játszóra, ha épen a dáma játszatik ki, nagy előnynyel bir.

Aki három ütést csinált

nyert és egy pointet számit; aki az összes ütéseket csinálja, annak Vole-ja van (a mosás) és két pointot markiroz. A legtöbb amit a játékban elérni lehet az három point, akkor tudniillik, amikor az illető ját- szónak a királya is van (a nagy vole.).

Ha az osztó nem proponál és nem csinál három ütést, az előnyös két pointot ir fel magának. Ugyanazt teszi az osztó, ha ő nyer és az elönyös nem proponált. A vole ez esetben hármat számit; ha azonban a nyerő a királyt már markirozta, ekkor csak két pointet jegyezhet, mert egy játékban három point for- dulhat csak elö, 5 pointtal vége van a játszmának.

Jegyzet. A nem proponálás fentebb leirt büntetése csak az első esetre áll. Ha már egyszer ecartálás történt, akkor a nem- proponálás nincs többé befolyással a markirozásra.

Csak négy jegyzés (markirozás) kell, mert az utolsó point egyszerüen felmondatik. Akinek az egész tourban nincs pointje az matsch. A matsch fizetését és a betéteket a játszók tetszés szerint határozzák meg a játszma kezdetén.

Az ecarténál az ugynevezett kibiczek fogadás által szok- tak résztvenni a játékban; jogukban is áll annak a játszásába belebeszélni, amelyikre fogadni akarnak; lehet nekik tanácsolni, hibára figyelmeztetni, de csak addig és azon korlátok között, a mig és a melyben azt a játszó megengedi. Egy olyan játszmát, a melyre fogadás történt, az illető játszónak nem szabad már elöre elveszettnek mondani és azt feladni, hanem az ellenjátszó- nak a fogadó kivánságára folytatnia keli a játszmát.

A játék különben is oly egyszerü, hogy azt gyorsan kell játszani, néhogy megszünjék az érdekeltség iránta.

Helyes meggondolással a játszmát nem épen jó kártyával is meglehet nyerni.

Miután az ellenjátszó kártyáját sohasem lehet biztosan ismerni, mert az irritálni kivánja a társjátszót, amint mi is tesz- szük vele, ajánlatos a következő szabályokat megjegyezni:

Ha egy adout, egy király és egy dáma van a kézben, mindkettő szinétől való sequens kártyákkal, akkor a dámát kell kijátszani ;

§§

118

mert ha azt a király üti, akkor a másik két kártya szabad, és e szinben, a királylyal vagy adout-tal ütéshez lehet

jutni ujra.

Ha egy magos adout egy király és három lap a királylyal egy szinben van a kézben akkor az adout-tal helyes a kezdés. Ha van egy kis adout egy király és két lap ugyanabból a szin- böl, továbbá egy kis lap más szinböl, a kiralylyal kell kijátszani és ha adout utján ismét ütéshez jut a játszó, akkor folytatni kell azt a szint (a király szinét.).

Ha két adout, felső és disznó egyszinből és még egy felsö van a kézben, akkor a felső kijátszása ajánlatos; ha azzal ütést csinált a játszó, folytassa adout kiadásával, feltéve, hogy azok magasak és a másik játszónál nincs király.

Ha két adout, és három lap ugyanazon szinböl van kéz- ben, vissza kell tartani az adoutokat.

Ha egy király egész külön álló szinböl, és más szinből egy király és egy dáma van kézben, akkor az utóbbiakkal jó a kezdés.

Három adout sequensénél a játszó iritálására a legkisebb lapot kell kijátszani.

Ha a játszónak már van két ütése, és még kézben van az adout dáma és két kis adout, akkor az utóbbit kell kijátszani, hogy a dámával az utolsó ütés biztositva legyen; mert ha a játszó kiadja a dámát és a másik játszónál volna a király nagyon könnyen lehetséges, hogy mindahárom adouttal egyetlen egy ütést sem lehet csinálni.

Néha hiba lehet, ha a királyt a kijátszásnál markirozza a játszó. Ha pl. már markirozott az egyik játszó három pointot, és az osztó nem akar ecartirozni, vagy az ellenjátszó játszik ki mint előnyös, proponálás nélkül, akkor mindkét esetben két pointet veszit, ha nem csinál három ütést. Ez könnyen előidéz- hető, ha a király elhallgatásával maszkirozza magának a játszó kártyáit, mert az ellenjátszó e csellel adout-ját játsza ki és hátrányba jön.

§§

119

Bésique.

A modern hazardjátékok között a bésique érdekes és vál- tozatos kombinátiói miatt a legkedveltebbek közé tartozik. E játékot a leggyakrabban azonban családi körökben játszák, mert ahhoz négy játszma piquet kártya kell, és a nyilvános kávéház- ban igen jelentékeny kártyapénz volna fizetendő.

Bésique-et ép ugy mint piquet ketten játszák, még pedig úgy, hogy rendesen akkor van vége a játszmának, ha a játszók egyikének 5000 pointja van; vagy ugy is szokták játszani, hogy a jegyzésnek nincs határa.

Az utóbbi módot Rubicon-bésique-nek hivják, játszási sza- bályai azonban megegyeznek a közönséges bésique szabályaival.

Mindenekelőtt a sors által lesz eldöntve, hogy a két ját- szó között melyik lesz az elönyös (Vorhand); az a játszó ád először, aki a legkisebb kártyát huzta, még pedig három három kártyát, az első hármat ellenjátékosának, a másik hármat ma- gának. Igy oszt tovább, amig 18 lap van kiosztva, mig a 19-ik mint adout-szin lesz felütve.

A többi kártya talont képez, és az asztalon félre tétetik. A rubicon-bésiquenél nem ütik fel az adout, hanem adout az a szin, melyben először van mariage (király, dáma); közös megegyezéssel ez a közönséges bésiquenél is megtörténhet.

Ha hetes üttetik fel adoutnak, az osztó 10 pointet marki- roz, mig ha egy más kártya adout, akkor az illető játszó, akinek az adout szinéböl a hetese van, beválthatja az adout kártyát azzal.

mar-

Az előnyös kijátszik a második játszónak nem kell arra szint adni, mindaddig, amig még kártyák vannak a talonban, hanem adhat tetszés szerinti szint, vagy adout-tal is üthet. A csoportokat és kombinátiókat, melyeket a játszó kirozni akar, megtett ütés után az asztalra kell feltenni. Cso- portot és kombinatiót annyiszor lehet ismételni, a hányszor a feltett kártyák közül egy kijátszatik és azt egy ugyanazon értékü másik kártya pótolja.

Ezen ujjitás megkönnyítésére, ajánlatos, négy egyértékü kár- tya markirozásánál, azokból gyorsan egyet kijátszani, ugyhogy, ha a talonból s ismét egy ugyanazon értékű kártya vétetik fel, a következő ütésnél ismét ugyanazon csoportot per négy disz- nót markirozni lehet.

§§

120

Máskép van az a quint majornál, vagy ha egy vagy több bésique van feltéve.

Ez esetben nem lehet abból kijátszani, mielött nincs a kéz- ben az a kártya, a mely a csoport, vagy kombinatió kiegészitésé- hez szükséges. - Csak akkor kell elhagyni a csoportot, ha egy annál értékesebbet sikerült összeállítani.

Kezdetben tartani kell a négy disznót, és ettől csak akkor kell távozni, ha egy quint major nevezetesen adoutban, ahol az többet számit, jött kézhez és el lehet hagyni a quint majort, ha egy többszörös bésiquet remél a játszó összehozni.

Négy disznó 100-at, négy király 80-at, négy dáma 60-at és a négy felső 40-et számit. A quint major adoutban 250-et, a quint major más szinben 150 pointet számit.

A játszónak vigyáznia kell, hogy a markirozáshoz csak nyolcz kártya legyen, mert csak igen nehezen nyerhetö két magasabb kombinatió és idejekorán, az egyikre vagy a másikra kell elhatá- roznia magát. A rubikon bésiquenél ajánlatos valamely kombina- tió visszatartásával, vagy elhallgatásával, a másik játszónak a játé- kot maszkirozni.

Azonban ha a talon kártyáinak vége van, ez már nincs meg- engedve, hanem, nemcsak hogy szint kell adni, hanem még fel is kell ütni; csak ha sem a kijátszott kártya szinje nincs az illető ját- szónak, sem pedig adoutja, csak akkor adhat a kijátszott kártyára tetszés szerinti szinü kártyát.

A bésiquenél ép ugy mint a piquenél, a disznó a legmaga- sabb kártya, erre következik a tizes, és csak azután a király, dáma, felső, kilenczes, nyolczas hetes.

Minden játszónak minden ütés után pointjait markiroznia kell. Ha a pointek markirozása megtörtént, a talonból a legfelsőbb kártyát kell leemelni; elöször az a játszó emel, amelyik »ütött<, vagyis az ütést csinálta, és csak ezután a második; e müveletnek ugy kell történnie, hogy a kijátszás elött mindenik játszónak leg- alább is egy uj kártyának kell lennie.

Az emelés előtt ha még az illető játszónak nincs ütése, nem is szabad markiroznia. Két egyenlő kártyánál, az előbb kijátszott csinálja az ütést; igy pl. ha az előnyös egy dámát játszik ki és a másik játszó is dámát ád reá, akkor az előnyös csinálta az ütést.

Ha a játszónak négy egyenlő értékü lapja, vagy egy quint majorja van, akkor az letétetik és egy csoportot képez. Egy ütéssel azonban csak egy csoportot lehet markirozni; az egyéb

§§

121

csoportok markirozásához és letevéséhez ha véletlenül egyidejü- leg a kézben van is, meg kell várni mindig a következő ütést.

Ha adout felütés nélkül, foly a játék, a csoportot, még ha az quint major is, nem lehet elöbb markirozni, mielött az adout-ot jelentö mariage nines felmondva.

Bésique a pique dáma és carreau felsöböl áll, és 40 pointet számit; dupla bésique akkor van, ha a játszó ezt a kombinatiót kétszer mutathatja fel; ily esetben az 500-at számit, hármas bésique ismét a kombinatióval, (pique dáma, carreau felső) három- szin felmentetése, és 1500 pointet számit.

Carte blanche olyan mint a piquetnél, ha t. i. a 9 kártyában nincs alak, sem király, sem dáma, sem felső és ez a bésiquenél 50 pointet számlál; ezt azonban a talonból leemelt üres lap megujit- hatja vagy markirozhatja addig, a mig figura emeltetik le. Játszás közben a megtett ütéseket megnézni nem szabad. Ha egy kiját- szónak 9 kártyánál többje van, addig nem emelhet a talonból, mig 9 kártyája marad. Büntetésül az ellenjátszó ép annyi pointet marquirozhat, mint a mennyi annak a játszónak van, a ki ezt a hibát elkövette.

Ha nincs több kártya már a talonban, akkor csoportot nem lehet már marquirozni, hanem az utolsó kézben levő 9 kártyával kell lejátszani, s az utolsó ütés 50 pointet számlál.

Ha a játéknak vége van, minden játszó megszámitja az általa tett ütésekben levő disznót és tizest. Ezt a disznóval és tizessel való combinatiót brisquenek nevezik és mindegyik 10 pointot számlál.

A ki elöbb 5000 pointet marquirozott, az nyerte meg a játsz- mát. Azért tehát annyiszor kell kártyát adni és a talont keresz- tül játszani, a mig az a szám éretik el; a rubiconnál ellenben, mint már mondva volt, csak egyszer kell kártyát adni és a talon egyszeri lejátszása után a játszmának vége van.

Világos, hogy a játszónak a rubiconnál 1000 pointra kell jutni. Azért a legkisebb combinatiót fel kell mondani s kedvezöt- len kártyáknál inkább nem is kell marquirozni s az ellen játszó- nak a marquirozást megneheziteni, a mit legkönnyebben az által érhető el, ha magas adoutlapot visszatartunk.

Mind a 2 játszási módnál azt a szint kell adoutnak tenni, a melyben legtöbb figura van, mint pl. legtöbb ász, tizes, király, felső stb. Azonkivül ajánlatos kézben tartani a királyokat és dámá-

§§

122

kat, hogy abból mariage keletkezzék. Mariage adoutban 40-et, más szinben 20-at számit. Azonkivül azon legyen a játszó, hogy 4 disz- nót a mi 100-at, 4 királynőt a mi 80-at, 4 dámát a mi 60-at és 4 felsöt a mi 40-et számit összehozhasson.

Azonkivül tartsák össze a quintmajort, különösen az adout- ban, természetesen a bésiqueket is, végre a kisebb adoutokat is, hogy ütéseket lehessen tenni és marquirozni is.

A rubicon bésiquenél azon kell lenni, hogy a pique vagy carrean mariageval csináljuk az adout, mert csak ezen szinben lehet a többet számitó dupla bésiqueket és quintmajorokat elérni. Továbbá jegyezze meg magának a játszó azokat a kártyákat, a melyek a quintmajorhoz az adoutban hiányzanak és hány pique- dáma vagy carreaufelső már felfedve lett.

A bésiquere várni igen merész dolog, hanem jutalmazó is, ha elérik a dupla vagy a hármas bésiquet és ilyenkor igen jöve- delmező a játszma, mig ellenkező esetben el van veszitve.

Kezdőknek ajánlatos először a közönséges bésiquet megta- nulni, mert a rubicon bésique igen complicált és zavarba hozza a kezdöt.

Ha a talon vége felé azt veszi észre a játszó, hogy az ellen- játszó még egy nagy combinátiót akar marquirozni, akkor azon kell lennie, hogy adoutok által ütésben maradjon addig, a mig a talonnak vége van, mert akkor már nem lehet több csoportot mar- quirozni.

Meg kell jegyezni továbbá, hogy a rubicon bésiquenél 4 disznó adoutban 1000-et, 4 tizes adoutban 900-at, 4 király adout- ban 800-at, 4 dáma adoutban 600-at, 4 felsö adoutban 400-at, a négyszeres bésique 4500-at, a kis consolatio 500-at, a nagy consu- latio 900-at számit.

A consulatiónak a rubicon játszmánál való leszámolása igen fontos; mert ha az egyik játszó csak 600-at, mig a másik játszó 800 pointot marquirozott, akkor az utóbbi 200-at és a kis consu- latiot, vagyis 500-at, összesen 700 pointet nyert; de ha az egyik játszónak 1000 pointje van és a másiknak 2500, akkor az utóbbi 1500-at és még mindig a kis consolatiót vagyis 500-at, összesen 2000 pointet számit; ha azonban egy rubicon marad, pl. csak 700 pointet marquirozott és a másiknak 2000-e van, akkor az utóbbi nyeri a 2200-nyi differentiát és még a nagy consolátiót vagyis, 900-at, összesen 3100 pointet. A közönséges bésiquenél a marqui- rozott pointek differentiája képezi a nyereményt; igy ha A) 5000

§§

123

pointot marquirozott és B) csak 3600-at, akkor, A) 1400 pointtal nyerte meg a játszmát.

Még a következökre kell figyelni: ha az I. bésique jön kéz- hez, akkor azt a csinált ütések után fel kell fedni és 40 pointet. számit. A II. bésiquet az elsőhöz kell felfedni és 500 pointet szá- mit; a III. bésiquet csak akkor lehet megcsinálni, ha még a másik kettő nem csináltatott meg és 1500 pointet számit. Ha valakinek 4 carreaufelsöje van, akkor a 3 felfedett felső közül egyet eljátsza- nak és a negyedik vett felsövel pótolnak, a mi 1500 pointet szá- mit; ép ugy lehet a negyedik piquedámával a III. bésiquet harmad- szor felmondani és igy rövid idő alatt 5040 pointet számitani. A marquirozás könnyebb áttekinthetésére szolgáljon a következő táblázat:

Háromszoros bésique számit Dupla-bésique

Első-bésique

Quint major adoutban

Quint major más szinben számit 4 disznó

1500 pointot:

4 király

4 dáma

4 felsö

Carte blanche

Mariage adoutban

Utolsó ütés

más szinben

Brisque

A rubicon-bésiquenél számitanak még:

4 disznó adoutban.

4 tizes

4 király

4 dáma

4 felső

500

250

150-

100

1000 point.

900

800

600

400

4500

900

500

Négyszeres bésique Nagy consolatio

Kis consolatio

Utasitási szabályok a hésiquen él.

Miután a bésiquenél igen sok függ a vételtől, vigyázni kell arra, hogy egy kártya feltünöen ne marquiroztassék. Igy pl. ha a carreau 8-as megmérhető a hátsó feléről, akkor a másik játszó a ki

§§

124

4 disznóra vagy felsőre speculál, nem fog ütni, hogy azt a nyol- czast vegye, mert az által játékát rontja.

Miután lehetetlen 4 piquet játszma kártyánál mindazon kártyákat megjegyezni, a melyek már kijátszattak, mindjárt a játék kezdeténél, tervet kell csinálni vagy 4 disznóra, vagy quint majorra játszani. Legjobban tesz a játszó, ha figyelme a quint majorokra adoutban vagy a többszörös bésiquekre irányul.

Keverésnél arra kell vigyázni, hogy a combinátiók, mint 4 disznó vagy quartmajor, ne maradjanak egymásnál, mert a combi- nált játszó ezután irányozhatja magát.

Végre őrizzük ellen a marquirozást, mert magas számoknál, mint a bésiquenél, könnyen támadnak tévedések.

Whist.

A franczia kártyával való társas játékok egyik legszebbike; itt minálunk azonban csak nagyon keveset van elterjedve s csak is az úri osztály játsza.

A Magyarországon szokásos neme az úgynevezett sans adout whist. Négynek kell játszani, vagy helyettesül egy vagy legfölebb két strohmannal.

Az osztás ellenkezőleg a többi játékoktól jobbról balra tör- ténik, egyesével adva le a lapokat; a mig a sorshuzás által megjelölt egyik csomó kártyát kiosztja, a vele szemben ülő egy másik csomót kever össze s helyez le maga mellé jobbra. Az első csomó kártyával kezdődik a játék, az utóbb keverttel foly- tatódik s az ujonnan osztó szemköztije kever ismét.

Három féle játék van, a whistben: carreau, hercz, vagy sans adout; liczitálás által kezdik meg a játékot, még pedig az első mondhat egy szint, mely nem is játszik, pl. treffet vagy pikket, jelezve ez által, hogy ezen szinböl ütöi vannak, mert az utánna következő szól, de már csak nagyobbat mondhat az elsőnél, a harmadik, mint az első liczitáló partnerje, helyben hagyhatja az utóbb mondottat, vagy ha erős az ászokban kimondja a sans adout a midőn nincs megjelölt szin tromfnak, hanem csak az egy- szerü szinek sorrendben ütik egymást. Legyen a játék akár me- lyik a három közül, a játékot bemondó után következő kezdi meg a játékot, tetszés szerinti kihivással.

§§

125

Egy játszmának nevezik azt, ha az ütések által alább meg- határozandó összeggel a szükséges összeget egyik vagy másik fél elérte, és két ily nyert összegü partival kivan egy úgyneve- zett >rubben, vagyis egy játszma, s az összehasonlitás által feltünő számeredményt a két együttjátszónak egy táblára felir- ják, egyik egyik félnek közösen csinált ütési mennyisége teszi ki a nyert összeget, mely ha 30-at elért, van egy osztásnak vége, még pedig minden haton felüli egyes ütés számit a carreauból 6-6-ot, a herczböl 8-8-at a sans adoutnál 10-10-et, ha tehát carreauból az első osztásnál egyik vagy másik félnek egy ütése van, felir 6-ot, ha kettös: ugy 12-öt és igy tovább, ha öt ütése van haton felül, 30-at, s ezzel nyeri a játszmát, a herczböl min- den ütés mint feljebb mondtuk 8-8, és nyerhető az ütések által az elöbbi módon; ha nincs ki az osztás után 30, úgy ujra ját- szanak mindaddig mig egy valamelyik eléri, de rendszerint a második osztásnál ez már eléretik; az ilyen formán felirt ösz- szegből a leszámolásnál levonatik, esetleg hozzáiratik a figurák által nyert összeg, még pedig a szinjátéknál van négy négy figura a legfelsőbb 4-4 kártya és a sans adoutnál a négy ász és ezek értéke szintén 6-6, 8-8 és 10-10, tehát ha az egyik fél kezében van a kijátszás előtt mind a négy figura, felirhat 40, 32 vagy 24-et, ha kettő kettőö van mindkét félnek, nem ir egyik sem fel semmit, ha az egyiknek 3-3-ja van, felir 20-at, 16, esetleg 12-öt, az igy nyert összeg azonban partiet nem nyer, csak a rubbe végén hozatik levonásba.

Ha két 30-as partit nyert az egyik fél, félre iratik törtszám alakban az ülések számértéke s alája a figuráké, ekkor követ- kezik a rubbe második része, ki kétszer nyer, kapja a consola- tiót a nyert összegéhez 30-at, nyeri a partiet.

A játékra példákat felhozni felesleges a kártyák ütöké- pessége a rendes menete 1-töl felfelé; hogy mikor lehet carreaut mondani, mikor hercz játékot, s a partner mikor mondhat sans- adoutot, az mind a kártyáktól függ mely a kezében van s azzal remél hatnál több ütést csinálni.

Vannak invitáló szinek, midön a kihivott szin elfogyott a kézből mindig, a leggyengébb szinböl kell eldobni ezzel jelezve annak gyengeséget s aztán a másikból.

De mindezt a gyakorlat tanitja meg.

§§

Társas játékok tarok kártyával.

els

Tarok.

tarok játék eredetét még a 15-ik századig vissza lehet vezetni, bár ekkor még nem a mostani kártyákkal játszot- ták; első hazája Olaszország, majd később Francziaor- szágban lett kedveltté; itt vette fel a mostani alakját a kártyára. Hogy az oly szép tarok játék szélesebb körben nem terjedt el, ennek legfőkébb az az oka, mivel igazi élvezet e társas játék csak jó játékosok között lehet, jól játszani pedig nagy gyakorlott- ságot igényel.

Nálunk Magyarországon az oly sok tarok játékokból, rende- sen csak kétfélét játszanak a Négyes vagy máskép Paskievics és a hármas tarokkot.

Nem lehet czélja ez uttörő munkának az egyetemes kártya- játékok szabályait leirni; azért nem is foglalkozom én sem a töb- biekkel, csak e két játék módját és szabályait igyekszem érthetően leirni, hogy ez azonban teljesen sikerül-e, azért garantiát már csak azért sem vállalhatok, mivel útba igazitó munkát még idegen nyelven sem találhattam; és ha valahol áll ezen közmondás igaz- sága, hogy a hány ház annyi szokás, úgy itt van leginkább, ha- nem a lényegesebbeket mégis lehetőleg egyöntetűen játszák az ország minden részében.

A teljes tarokk kártya 78 lapból áll; 1-től 21-ig jelzett tarok- ból és a skiz<< -nek nevezett 22-ik tarokból; négy féle szin, coeur, carreau, pique és treffböl, mindegyikben van: király, dame, lovas, bube és a megfelelő szinekkel jelzett tizes, kilenczes, nyolczas, hetes, hatos, ötös, négyes, hármas, kettes és egyes; az általunk leirni szándékolt kétféle játékhoz azonban csak 42 lapot vesznek

§§

127

a 22 tarokhoz, a négy szin, király, dam lovas és poubjait, továbbá Kava herzből és carreauból az egyest, a pikk és treffböl a tizeseket.

Mint fentebb mondtam, a 22-ik tarokot skiznek nevezik és ez, valamint a 21-es és az I-es tarok, melyet különben > Pagat<- nak hivnak, képezik a >honeur«-eket; ütöképessége a tarok- koknak feltétlenül nagyobb bármely szin bármely lapjánál; a ta- rokkok pedig egymásközt felülről lefelé a természetes sorrendben, igy a legerősebb kártya a skiz aztán a XXI, XX, XIX és igy végig egész a Pagatig; a szinek egymást nem ütik, csak is saját szineikben van elsőbbségi előny, legerősebb a király, majd a dame, lovas, bube és az egyes illetőleg a tizes; tehát a coeur egyest nem üti a pique király s e szerint a többi is; szinre szint kell adni a mig van, ha nincs, kell tarokkal ütni s ha az sincs, szabad reádobni más-féle szint.

Négyes tarok. Paskievits.

E játszmát, miután tényleg csak négyen játszhatják, nevezik >négyes tarok«<-nak, vagy Paskievits taroknak, bár passiv részt- vevő lehet egy ötödik is, mint majd azt alább elmondjuk. Játszák tehát akár négyen, akár öten; mindenekelőtt az ülőhelyek sorrend- jére történik kisorsolás, ha négyen vannak, veszi egy a négy féle szin egy egy lapját, és ezt felboritva elhelyezi az asztalra, másik négy különböző szint pedig letakarva helyez le, s ki-ki húz egyet, s az általa választott kártyával a felboritott szinnel megjelölt he- lyet foglalja el, ha öten vannak e módhoz még két tarokkot is vesznek.

Az osztási sorrend bár lényegesnek épen nem mondható, mégis igen sok helyen szintén sorshuzás által állapittatik meg, különféle módon, vagy egyik kezébe veszi az egész csomó kártyát, s egyenként osztva a játszók közt, ki a skiz-t kapja lesz az első; vagy már a helyre huzás elött megállapitanak egy szint mint a melynek birtokosa osztó lesz. Az osztás balról jobbra történik. A rendes szabályszerű osztás a balról ülő által egynél több lap le- emelése után ugy történik, hogy mindenekelőtt hat kártya téte- tik az asztal közepére mint talon letakarva; aztán ki-ki kap elöbb öt-öt kártyát, majd négyet-négyet.

A játék czélja, hogy a kártyák értékei szerint számitható point-okkal ellenfelénél, vagy ellenfeleinél többet csináljon, továb- bá, négy királyt; tous les trois-t; ultimot és volatot nyerni.

A fentiek kivitelére az osztás után történt liczitálás adja meg

§§

128

a kezdetet; majd mindenütt ki van mondva szabályként, hogy Honneur nélkül, vagyis Skiz, XXI. vagy Pagat nélkül liczitálni nem szabad; tehát e szerint az előnyös, ha van a fentiekböl csak egy is, mondhatja hogy, három, ha azonban kevesebbet akar venni a talonból alább megmondandó indokból mondhat kettőt, vagy egyet avagy solot; s feltéve, hogy az utánna következök mind passolnak, vesz a talonból hármat, kettöt, egyet, avagy ha solot mondott, nem vesz semmit sem, és a talonból felvett mennyiségü kártyát a többiektől nem láttatva, elhelyezi kártyái közé s ha jók, megtartja és helyettök ugyanannyit le tesz skart -ba maga elé, ha nem jók, le is teheti ugyanazokat, s skartját szintén nem mutatja meg senkinek; a megmaradt három, négy, öt, avagy hat kártyát a tallonból az utánna következök felveszik, még pedig ha 3 marad, ki-ki egyet, ha négy marad, az utánna következő kettőt, a többi egy-egyet, ha öt marad, az utánna következök ketteje kettöt-kettőt, és a harmadik egyet, ha hat kártya van a talonból, ki-ki kettőt vesz fel, és tesz le helyettök megfelelő mennyiséget vagy ugyan- azt. Skartolni mind a játékot felvevő, mind a többi jogositva van, bármily kártyával, kivéve a Honneuröket és a királyokat; a játé- kos ellenében letett skart mind a három által együvé tétetik; s azt előleges meghatározás szerint, a letevök bármelyike is meg- nézheti, vagy senki sem; ha játékos ellenében a skartban tarok fektettetnék le, azt a játékosnak ezen szóval »tarok fekszik < vagy ha több két vagy három tarok fekszik tudtára kell adni rögtön a skartolás befejezése után és a játék további folyama elött; ha skartot nem néznek, ugy természetesen a tarokkot lefektetik, ha azonban a skartot a nem játszók megnézik, akkor bárki is megmondhatja azt; a játékos szintén fektethet le tarokkot, azt azonban az ö skartja ta- rok részének felboritásával ki is kell mutatni ;-némely helyen ját- szák úgy, hogy a játékos által letett tarokk nem kötelezett a jelzésre.

A leskartolás igy teljesen rendben lévén, a játékos hivja a segitséget, a segitség hivás a II-es taroktól egész fel a XX-asig ter- jedhet, ezen kivül mást nem lehet hivni. A játékos tehát mondja tegyük fel segit a XX-as<, vagy segit a XIII-as tarok sa kinél ez van, lesz az ö partnerje s ezzel együtt igyekeznek lehető mentől többet csinálni a játék feladataiból; mig a másik kettő együttesen igyekszik a játékosok ellen eredménynyel müködni.

Mielőtt a játék további folyamát leirnám, meg kell magya- ráznom a főczélokul kitüzöttek értelmét, mint fentebb mondtam,

§§

129

a feladat; 1) a játék megnyerése«; 2) tous les trois; 3) négy király; 4) Pagat ultimo; 5) »Volat.

A játék nyerés. Az előadott ütési képesség mellett a kártya lapoknak szám értéke is van, melyek mennyisége teszi ki a nyerés jobbra vagy balra való eldölését. A három Honneur számit 5-5-öt, a többi tarok mind egy-egy point-ot számit, a szinek- nél egyenlően mindenütt a király 5, a dam 4, a lovas 3, a poub 2, az egyes és tizesek 1-et és igy az összes értékmennyiség:

három Honneur á 5

19 tarok á 1

4 király á 5

4 dam á 4.

4 lovas á 3

4 poub á 2

2 egyes és 2 tizes á 1

összesen:

A meghatározott ütési szabályok szerint egyik vagy másik fél által megszerzett ütésekben levő értéket a fenti számitási kules szerint összeadva jön ki az eredmény. A játékosnak és az ő felhi- vott segitségének ütései a játék végével összeadatnak, úgyszintén a két ellenfélé is és ezen két-két összeadott mennyiség dönti el a játék nyerését. Ha az összeadott értékek egyenlök vagyis mindkét félnek ép 47-47-e van, úgy minden körülmények közt a játékot felvevő és annak segitsége a vesztes fél, legyen bár a játék con- trázva (mit alább fogunk megmagyarázni) vagy nem; 48 pointtal már nyerés van a játékosok részéről is. A játék-nyerés röviden tehát az összeadott értékek többségében van.

Tous les trois. A három Honneurnek a játék végé- vel összevont partner-ütésekben való együtt léte képezi a tous les troist-t, e hármas figura együvé vagyis az egyik vagy másik fél ütéseiben való összejövetele, történjék bár egy ütésben, avagy külön három ütésben, az teljesen egyenlöen bir értékkel, a tous les trois-nál mindössze abban van fizetési különbség, hogy a játé- kosok, avagy az ellenfelek egyike az ütések vagyis a kihívások megkezdése előtt kimondja e szándékát a tous les trois megcsiná- lására avagy nem ? és e szerint fizettetik mint kimondott< vagy kimondatlantous les trois megcsinálására; az üté- sek szabályai szerint kell törekedni s lehet azt elérni.
Négy király. Valamint a tous les troisnál a 3 honneur együttléte, úgy itt a négy szinnek királyai alkotják e kimondott vagy 62-1889. Kártyakönyv.

§§

130

kimondatlanul elérni ohajtott feladatot. Itt is csak azon esetben van >négy király ha azok mind csakugyan egyik vagy másik fél üté- seiben vannak a játék végével. Teljesen azon szabályok szerint ér- hető el a czél, mint az előbb mondottnál, és ép úgy van a fizetésnél különbség a kimondott és kimondatlan négy király közt is.

Pagat ultimo alatt, mint az elnevezésből is kivehető, értjük az I-es tarokknak, a Pagatnak a legutólsó ütésben való elmenetelét, még pedig úgy, hogy ez utolsó, kilenczedik ütésnél csak egyedül a Pagatnak szabad a tarokkok közül a négy kártya között lennie a többinek mind szinnek kell lenni; ha csak egy is a játéko- sok közül elüti a pagatot ultimora, legyen az bár saját partnerje, az ultimo elbukott; elbukott az ultimo akkor is, ha a Pagattal biró nem tudja az utolsó ütésre megtartani azt, hanem már elöbb kell mint utolsó tarokkját az egyest kiadni. Visszont, ha az ultimót elve- szettnek tudja a játékos bár még több tarokja van kézben a Pagát- tal elöbb mint a kilenczedik ütésnél, nem szabad elmennie; van tarokja az ultimora kell hagyni a Pagátot; van ezen játsz- mára is kimondott és kimondatlan Pagat ultimo; ez azonban csak a pénzszámitás differentiáját idézi elő.

Volat. Ha egyik vagy másik fél az összes kilencz ütést mind megcsinálja, ez neveztetik volatnak. Bővebb magyarázat ehhez nem szükséges, a kimondott és kimondatlan Volat teljesen egyenlő az előzökkel.

Ezek azok a feladatok, melyeket elérni óhajt, s azok kivite- lére törekednie kell minden játékosnak és az ellenfélnek pedig ezek megakadályozására. Ezen megakadályozási szándék, vagyis akár a játék, akár a fenti 2-5 pontok alatt foglaltak kimondott formája ellen való törekvés lehet ismét vagy csak hallgatag szándék és elöre be nem jelentett terv, vagy pedig ennek ellenkezője, vagyis midőn a játékosok nyerési képességét kétségbe vonva, ennek ezen szóval > contra a játéknak kifejezést is adnak, vagy pedig ha a 2-5 pon- tokban foglaltak bármelyike ki van mondva akár a játékosok, akár az ellenfelek által, az ezen kimondottakat megakadályozni tudva, vagy gondolva, az ellenfél szintén hangosan mondja például: contra tous les trois, contra 4 király contra pagat ultimo, - contra volat. Azon esetben, ha a játé- kot contrázzák meg az ellenfelek, nekik azt nem kell egy point- tal sem megnyerni, elég nekik, mint fentebb is mondók, ha az egal mennyiséget, a 47-et megcsinálják, ez által már ök a contrazott

§§

131

játék nyerői; a többieknél egészen máskép van, például a tous les troisnál legalább egy Honneurrel, a négy királynál legalább egy királylyal kell birniok az ütésükben. Az ultimo megbuktatása vagyis megakadályozása annak, hogy a Pagát ne mehessen az utolsó ütésben tisztán, már tarok nélkül lehetetlen. Nyeri tehát a contrázó az ultimót a kimondó ellen akkor, ha a Pagat nem az utolsó ütés- ben megy el, vagy ha az utolsó ütésben akár a contrázók, akár a partnerjének egy tarokja üti el; a volat-contra-játékát pedig nyerik, ha legalább egy ütést tudnak elvinni az ellenfelek a kimondó ellen.

A contra után a megcontrázott vagy annak partnerje bizva a kimondott kunststuck vagy a játék megnyerésében jogositva van, ezen reményének, tudatának szóval is kifejezést adni, és ekkor azt mondja »recontra játék<< ->recontra tous les trois<<, recontra négy király, recontra Pagat ulti- mos, recontra volat, ezután következik a rere- contra, melyet az első izben contrázó vagy annak partnerje mondhat, a fenti módon rerecontra tous les trois rere- contra stb. stb., - majd a super contras, melyet a fentiek- böl is kitetszőleg a játékosnak illetőleg a 2-5 pont alattiakat kimondónak van joga használni s kell neki megnyerni. Szo- kásban van néhol ezek után még feljebb contrázni Hirsch< és végül a Pápa elnevezések alatt, de ezek már nagyon ritkák.

Ezekkel tisztában vagyunk a játék minden czéljával és e czélokat elérni avagy ezeket megakadályozni akarók mondásai- val, áttérünk tehát a játék rendes folyamára.

Már mondtam a liczitálás sorrendjét, most leirom a módot, miként kell és lehet liczitálni, hogy kettes, egyes avagy solo játé- kot érjünk el.

Ehelyütt csak a rendes felhívási liczitálást irom le, majd alább az úgynevezett »ugratás-sal való játéknál a liczitálás más módját mondom el.

Általános szabály, hogy hármas és kettes játéknál illető- leg erre való esetleges provokálásnál a XX-as tarok hivando segitségül; hármasra invit nem lehet, kettes játékra azonban lehet úgy, ha a játék elején ki van mondva, hogy az elöző által mondott Három-tól csak akkor szabad eltérni, vagyis az utánna következő által mondott Kettő -t engedni, ha nála a XX-as van, igy lehet kettes játékot felhivásra csinálni; sok he-

§§

132

lyen játszák úgy, hogy XX-as nélkül is lehet engedni, ezen utóbbi szabály mellett kettes játékra felhívás nincs.

Egyes játéknál mindig a XIX. hivandó, természetesen ez áll az egyenes felhivásra, vagyis, ha például az első mond hár- mat, az utánna következő mond >egy<-et, az előzőnek jogában áll, az egy-et megtartani és ha a provokálóval szándékozik játszani, hivja segitségül a XIX-es tarokot; vagy ha az elözö liczitálónak van XIX-ese és össze akar jönni egy Honneurista- val, mint elsö egyszerre kettőt mond, az utánna következő egyet mondván azt engedi; ha XIX-e nincs, meg kell tartani, különben az ugratás lenne; a talonból egy kártyát felvett játékos hivja segitségül a XIX-et. Lehet felhivás is, de nem is, ha mind a három Honneuros liczitál, elsö mondja »Három, második »Kettö<< a harmadik Honneurrel rendelkező mondja Egy.< Ez nem két- ségtelen felhivás, mert az utóbbi liczitálhat azért is, hogy ő akar játszani, egyebet pedig nem mondhatva liczitál csak egyes játékra; holott talán a XIX. segitö kártyája nincs is nála.

A Solo-játékra felhivásnál, ha az elfogadtatik, a XVIII-as tarok a segitö kártya, a fentiekhez hasonló módon kezdheti az elsö Honneurista egyszerre egy mondással, az utánna követ- kező, ha a felhivást el akarja fogadni, mond »Solo<-t, melyet a provokáló átenged neki; vagy ha »Három-mal kezdödik a liczi- tálás, az utánna következö mond »Kettö-t, az első ezt nem tartja, hanem egyet jelez, ez szintén solo játékra való invitá- lás; továbbá első mondja »Három, második »Kettö<<, a harma- dik >Solo<<; ez felhivás, melynek elfogadására első sorban a Hármat mondottnak van joga, csak ha ez nem tartja, megy át e jog a másodikra.

Ezen szabályokat röviden azzal ismételjük, hogy az invi- tálás az együtt való játékra nem az invitáló által mondott >kettő vagy egy mondása után a kettesnek vagy egyesnek megfelelő segitö kártyának, tehát a XX. és XIX-esnek segitsé- gül hivásával kell, hogy történjék, hanem a liczitálás által pro- vokált játék (tehát a kettes, egyes vagy solo) segitő kártyáinak támaszával kell hogy történjék; például ha az első egyszerre kettöt mond, minthogy ezt tartani az utánna következőnek nem lehet, tehát vele csak úgy játszhatik, ha egy«-et mond, vagyis segitség a XIX. mint egyes játéknál rendesen; és eszerint van a soló is. Az elöző mindig egygyel nagyobbat mond, mint a minö segitő kártyája van, hogy az utánna következő lefelé valo

§§

133

liczitálásával az igazi »kettes, egyes, vagy solo játékot csi- nálhassa.

A rendes játéknál provokálni csak akkor szabad, ha a megfelelő tarokk nála van, ellenkezőleg az, kinél a helytelenül felhivott segitö kártya kézben van, jelezni köteles, hogy a liczi- tálás incorrect volt, és ekkor joga van, bármelyiknek is a négy közül uj osztást kivánni és csak, ha valamennyien beleegyeznek, az igy elárult helytelen liczitálásba, lehet tovább játszani.

A felhivást azonban nem köteles elfogadni senki sem.

A felhivás rendszerint csak jó kártyára kell hogy történ- jék, bár szabad ezt tenni gyengébbre is, de már az illető provo- kálóra is előnyösebb, ha kisebb játékot fizet mint ellenfél, mint esetleg egy megcontrázott figurás játékot; de meg az, ki egy- szer is provokál játékot rosz kártyái daczára, elvesziti reno- meját továbbra, s nem meri ismételt felhivás esetére senki sem elfogadni azt, félve az ujabbi beugratástól.

Különben a felhivás ritkábban is fordul elő; és sokkal érdekesebb is a játszma, midön a partnerek egyelőre még isme- retlenül játszanak.

Annélkül, hogy beugratásnak lehetne mondani, szokásban van, s a játék érdekét nagyon sokszor felette emeli, az úgyne- vezett tarok fektetés. Elöbb már mondtuk, hogy a játé- kos ellenében a skartba elhelyezett tarok fekvését mielőtt a segitö-kártyát megnevezné, jelezni kell; a tarok fektetés invitált játéknál felesleges, ha abból a szándékból történik, hogy a játé- kost a segitö kártya megnevezésében megzavarja; hanem annál inkább indokolt ez a nem invitált játékoknál; sokszor a legszebb játszmáktól tériti el, a tarokfektetés folytán a segitő kártyának megváltoztatásával, de viszont nincs kizárva az sem, hogy ép ezen eltérés folytán jön össze két jó kártyával biró játékos; nagyon vigyázni kell tehát mikor, s mily kártyából mily tarok- kot fektetünk le.

Megtörténik igen gyakran, hogy a játékot felvevő, három ellenében egyedül játszik, ez kétfélekép jöhet elő, ugy ha az elöbb emlitett tarokfektetés mellett játékos ép a lefek- tetett tarokkot hivja segitségül; és másodszor ha játékos erös kártyáiban bizva saját magát hivja, vagyis hogy el ne árulja ellenfeleinek ezen szándékát, pro forma egy a kezeiben levő tarokkot hivja segitségül. Ha a lefektetett tarokkot hivja segit- ségül a játékos, azt, hogy eltalálta ép a lefektetettet, nem kell

§§

134

megmondani a játék kezdetén avagy folyamán; reá kell arra jönni, ha elöbb nem, a játék végével; bár ily esetben rendesen legalább is megkontráztatik a játék, ha más nem is mondatnék ki ellene; ha azonban tarok-fektetés van, és a segitö kártya nem fekszik, és mégis contrázott játék lenne, a segitönek, mondhatni a szokás által parancsolt, kötelessége recontrázni, tudatva, hogy a felvevő nem egyedül játszik, hanem a meghivott segitö kártya kézben van.

Ha a skart le van téve, a segitö kártya megnevezve, akkor kezdödik a bemondások ideje. Játékos megnevezvén a segitö kártyát, első sorban van kötelezve, ha az előbb emlitett 2-5. pontok alattiakból valamit ki akar mondani, ezt tenni a töle közvetlenül jobbra ülő és igy tovább szoros rendben vannak csak jogositva beszélni. Némely helyen játszák úgy, hogy a 8 esetleg 9 tarok elhallgatható, másutt pedig ennek kimondása kötelezett a hol a beszélés személyi sorrendje ki van kötve, ott a bemondandók neme tetszés szerinti rendben történhe- tik. Lehet tehát egyszerre »volat-tal kezdeni s csak azután a négy királyt és tous les troist, bár ezek kisebb játszmák.

A játékos ha elmondta mindazt, mit a saját kártyájából akart, ezen szóval »mehet jelzi, hogy ö a további bemondástól egyelőre eláll; az utánna következő vagy szól valamit például > contra játék, vagy pagat ultimo, vagy kilencz tarok<< stb. stb. vagy szintén azt mondja mehet, ha a játékos után vala- mennyi mehet jelszót használja, a játékot felvevő ismételve rá kerülvén a sor már nem szólhat semmit, ugy általában vala- mennyire nézve kötelező e szabály.

Felette fontos a szigoru megtartása az elöbbi szabálynak; senki elöbb ne mondjon be semmit, vagy ne kontrázzon semmit, mig a beszélés sorrendje reá nem kerül, söt az utánna követ- kező, az elözötöl, kin a sor van a beszélésre megkérdeni köte- les mehet e?« és csak igenlés illetőleg a netán történt kimon- dás után hangoztatott mehet után mondhat ő is ki valamit vagy contrázhat.

Ha valaki a játék folyamán hibás kártyát tesz a kihivottra és az már az asztalt éri, szigoru szabály szerint vissza nem ve- hető és mint renonce« büntettetik; néhol, csak a már letakart ütésből nem vehető vissza az elhibázva reá adott kártya; ugyan- ez a szabály áll a kihivott kártya visszavételére nézve is.

Ha valaki a négy közül elskartolja magát, letesz a talon-

§§

135

ból vett kártyák helyett akár többet, akár kevesebbet, egyformán éri a büntetés. Az elskartolás, a renonce-al egyenlő módon büntet- tetik; mindkettőnél az elöre meghatározás, vagyis a játék elején szokásos és helyes általános elvi megállapodások szerint történik a büntetés neme és dija; általában kétfélekép szokott ez birsá- goltatni, az egyik az enyhébb, midön az elskartoló illetőleg renonce-ot csináló csak azt fizeti meg, mi a nyerés és vesztés közt kiszámitott különbséget teszi, természetesen a nyertesek- nek, tehát vagy a partnerjének, vagy a két ellenfélnek. Vegyünk példát könnyebb megérthetés végett: a hibázó és partnerje nyer- nek mondjuk contrázott játékot, ez 16 és veszitenek tous les trois-t a mi 8-at számit, a különbség tehát, melyet partnerjé- nek fizet: 8.

Ezen enyhe számitás azonban nem helyes, söt nincs eléggé megfizetve azért, amennyi kárt okozhat másnak, mondhatni az ö előnyére. A játék elején észrevéve még, hogy elskartolt, nem mond ki semmit, hogy partnerjének ne kelljen közönséges játék- nál egyebet fizetni, és a mi ki van mondva, azt ugy igyekszik játszani, hogy a történt nyerés és vesztés különbözete a lehető legcsekélyebb legyen; és igy mást károsit, saját hibája miatt; igen eclatans példa ily elskartolás vagy renonce-nak következ- ményére az alábbi kettö: a szokásos külön Pagat ultimo kasz- sza többszöri elbukás folytán sokszor megdupláztatván felette tekintélyes összeget képvisel, mondjuk az alaptét az ultimora ötszöri bukás után 32-szeres, a játék megkezdődik, elsö >>Hármat vesz a talonból, második és többi nem liczitálva, egyet-egyet: valószinü lévén, hogy mindhárom Honneur a játé kos kezében van; az egyik játékos, kinek a tallonból vett kártya után kezében van hét tarok és három király, nem a köteles tarokkot fekteti le, hanem egy királyt; avagy semmit, a felszó- litásra, hogy skart rendben tiszta mehet játékos kezdi a játszmát, s hiv segitséget, (de nem a hibásan skartolót) bemond- ják az ultimót; és ez elveszik, a mennyiben a hét tarokkal biro ellenfél elfogja, holott ha a tarokkot leteszi, erre nem képes; most a különbség számitás: játékosok nyerték a játékot 8. elve- szitik az ultimót 20-marad 12 mit a partnerjének kell fizetni ; ezen már van nyeresége, de ezen felül van, hogy az ultimo kassza megmarad a legrosszabb esetben is reá nézve, de néhol a játékosok még be is fizetik. A másik példa pedig a renonce bár ez kevésbé valószinü a sikerülésre, de ha igen, biztos

§§

136

elöny, a nagy és erős izgatottságban a kihivott szinre vagy tarokkra a kártyájából legelőnyösöbbet elhajitva, elfogja az ulti- mót; ugyanaz a számitás mint elöbb. Lehet-e ekkor csak a differencziákkal megelégedni; feltéve természetesen, hogy ezen hiba mind elnézésből, teljes jóhiszemüséggel gentlemanek közt történik? mert hamis kártyások fogásai és azok büntetése nem e szabályok közé való.

Kétségtelenül igen szigorú, de igazságosabb, ha a hibázó nem elönyt, de talán nagy hátrányt húz helytelen tette követ- kezményéből. Ez indokból történik tehát a számitás akkor, mi- dön a hibázóval minden kimondott és kivitt figuráknak - legyen az az ellenfél vagy partnerje által elérve, dijja, valamennyi játékos részére megfizetendő. Például. Játékosok kimondanak tous les troist, négy kiralyt és volatot, az ellenfelek kontrázzák a négy királyt és a volatot; nyerik játékosok a tous les trois-t, és a négy királyt, volatot elbukják; a számitás ez:

A. nyert:

tous les trois

contra 4 király

B. nyert: contra volat: 96

Az elhibázó a B. partnerje fizet tehát 120-at minden játé- kosnak, tehát háromnak.

Ha külön ultimo-kassza van, arra nézve előleges megálla- podás kell, hogy történjék a játék elején, valjon mikor viszik el a kasszát és kik ily elhibázott játéknál? Ha elvihető, minden bizonynyal a hibázó pótolja azt egyedül.

Terhes e szabály, de mint az elöbbi példákból is látható, inkább bir létjoggal a számitás correctsége miatt a hibázó elle- nében a játszók érdekében; de meg az elskartolás, vagy renonce által előidézett játék-változatok és nyerési s vesztési valószinü- ségek meghatározása oly óriási vitát és eldönthetetlen kérdést provokálna, melyböl kiigazodni soha sem lehetne.

Egy másik büntetendő cselekmény még, ha valaki Honneur nélkül liczitál. Sok helyen egyáltalában nem szabad liczitálni enélkül, máshol ez megvan engedve, de ez esetben a legkisebb játék dijának 10-szeresét fizeti. Ha ötösben játszák, az osztó, ki a skartot megnézve szétosztja a játékosok közt, a játék vé- gével jelenti be, hogy kinek, hány honneurt adott, s ekkor tün- vén ki, hogy Honneur nélkül liczitált s játszott, fizeti a birsá- got: s a játék érvénytelenné válik. Rendszerint azonban tiltva

§§

137

van Honneur nélkül liczitálni; s mint tréfásan mondják e sza- bályt ki Honneur nélkül liczitál s erre reá jönnek: kidobatik.<

Szokásban van birságolás alá vetni még azt is, ha valaki rosszul oszt, rendszerint a kettes játszma dijját fizeti valamennyi játékosnak, vagy az ultimo dijját a külön ultimo kasszába, és ujra oszt.

Rendes felhivási játéknál az elscartolásra bárkit is játszó- társai közül senkinek sem szabad figyelmeztetni, de viszont ily rendes játéknál a bemondásoknál e hibát felhasználni legalább is nem illik, bár szabad; de azért a kártya által megkivántak kimondásától nem térithet el senkit sem a hibázó iránti túlhajtott gyengédség.

Honneurt vagy királyt skartolni nem szabad, ki ezt teszi, a fentebb meghatározott büntetések alá esik.

A helyes kiosztás daczára nincs játék, ha játszók közül vala- melyiknek a talon felvevése után sincs egyetlen egy tarokja sem, ha azonban csak egy is van, bár azt leskartolja, a játék nem sem- misül meg; úgy szintén a talon felvevése után a XXI-es Honneur egyedül marad tarok nélkül kezében, nincs játék, a másik két Honneur, ha egyedül vannak is, játszik. Ha osztás közben véletlen felborul a kártya, a játékosok együttes barátságos elhatározásától függ, vajjon uj osztás legyen-e vagy a játék folyjon tovább is; és erre lényeges befolyással van a felmutatott kártya értéke.

Az elöbb meghatározott osztási mód mellett szokásban van és általában elfogadott az, midön emelés helyett reá üt az osztótól a balra ülő, avagy azt mondja, hogy mehet, ekkor is először a talon tétetik le, s aztán kiosztja a 9-9 kártyát négy csomóba egymásután, s az első kezdve a választást a letakart négyböl egyet magához vesz, és igy tovább a 2-ik, a 3-ik és a 4-ik, a mi neki marad. Ritkábban szokták egyesével is osztatni, ha az emelő egy lapot emel le, ekkor első lap a talon, aztán kap az első játszó, a 2-ik, a 3-ik, a 4; ismét a talon, az 1-sö, a 2-ik s igy végig. Osztható előleges megállapodás után a hat tallon kártya letevése után még hármasával is.

A játék tariffa. Lehet mondani egész Magyarországon egyöntetű a négyes tarok dijszabása. A hármas játék kiindulva az egységből 1, kettes játék 2, egyes játék 3, solo játék 4, (néhol 1, 2, 4, 8.) tous les trois és négy király 2-2 kimondva, kimondat- lan 1-1; néhol e két figura 4-4 vagy 2-2; pagat ultimo kimond- va 10; kimondatlan 5, volat kimondva a játék-dij hatszorosa,

§§

138

vagy kimondatlan háromszorosa; XXI-fogás kimondatlan 21, kimondva 42, ha játék egyenlően 47 mindkét félnél, úgy a játékot felvevő vesziti azt, mint előbb mondtuk, még pedig sok helyen duplán kettes dij fizetendő a játék után akkor is, ha az egal összegnek felénél többje nincs valamelyik félnek; tehát legalább 24-nek kell lenniök; contra után a dij kettöztetik, tehát kontra solo játék 16; ha aztán nemcsak, hogy a contrát nyerik, de még a duplában is hagyják, egyik partnerek a másikat, ekkor kettős contra solo játék fizetendő, vagyis contra solo játék 16 ennek dup- lája 32; és igy van ez a 3-as, 2-ös és 1-es játékoknál is minde- nütt; recontra kettese a contra dijnak, rerecontra kettese a re- contra dijnak és tovább ez alapon.

Szokásban van, ha a tous les troist vagy négy királyt kimon- dók ellenében ép a kontrázók csinálják azt meg, szintén dupla contra dijat fizetni.

Természetesen contrázni a játék kivételével csak akkor lehet valamit, ha az kimondatott, nem lehet tehát volatot contrázni, ha az nem mondatott ki.

Dijazandó még a skartolás után kézben maradt nyolcz és kilencz tarokk is, ha az kimondatik a játék kezdetén, kihivás elött, 1 és 2-vel.

Bárcsak négy vehet részt tényleg a játékban, öten is játsz- hatják a játékot, még pedig vagy úgy, hogy az osztó pihen, s nem kap semmit, de nem is fizet, vagy pedig az osztó »sir és nevet< azaz a játékot felvevő ellenében van, és mindazt mit a játékos nyer, neki is fizetni kell, ha pedig játékosok vesztenek, ő is nyeri a vesztett összeget; a mit mindig a játékot felvevő fizet neki meg; és viszont a játékos kapja töle is. Ez a mód, mint köznéven hiv- ják »Biká -val való játék, hazardtabbá teszi a játékot és gyako- riabbak az egyes és solo játszmák, nem akarva kiadni kezéből a játékot, kinek erös kártyája van, két helyről remélve nyerni; s ezért ritkábbak is a felhivások.

Az eddig előadottak szoros betartása képezi a közönséges négyes tarokkot, ettől eltérő játék mód az úgynevezett »u gra- tás-sal való tarok ugyancsak négy között. Ugyanazon sorrend, liczitálás, figurák, skartolás, segitség hivás, bemondási szabályok vannak, csakhogy a föczél, ellenfeleinket egy kisebb bemondás, vagy helytelen felhivó liczitálással tévutra vezetni, s öt egy na- gyobb értékű bemondásra ugratni. Kimondja a játékosnak az ellen fél, bár nem ő a segitö, a tous les trois-t, hogy az esetleg ultimot,

§§

139

volatot vagy egyebet mondjon. Szabad felhivni solora akkor is, ha nincs XVIII-as tarokja, kimondhatja a tous les trois-t honneur nélkül is, contrázhat mindent, de jól kell vigyázni, hogy a használt esel-mondás saját előnyére, ne pedig kárára történjék. Ezen játék- nál felette fontos a jó játszás és nyugodtság; a legszebb s legér- dekesebb játszmák fordulnak elő, rendszerint nagyobb pénzbeli differencziákkal mint a felhivó taroknál.

Nehéz volna mindazon esetet elmondani, a hányszor és a milyen kártyára lehet ugratni valakit. Elég csak azt ismételni, hogy az ugratáshoz jó játékosok valók, s kik a rendes tarokkot tudják, tudni fogják kártyájuk helyes időben és módon való fel-

használását.

A négyes taroknál szabály még, hogy az ütések mindaddig az illető ütő elött maradnak mig a segitő kártya holléte hivatalo- san nincs constatálva, és csak ezután szabad a partner ütéseivel összevegyiteni, s azt a partnerek bármelyikének megnézni. Lebo- ritott ütést hivás után nincs joga megnézni senkinek, csak az ütést csinálónak. Játszák úgyis, hogy az ütések a partner által sem tekinthetők meg, s a játék végeig kiki csak a saját ütéseit néz- heti meg.

Leskartolt kártyákat, melyeket a játékos ellenében a felvett talon helyett letesznek, előleges megbeszélés szerint vagy meg- nézheti valamennyi, a játékot felvevő kivételével, vagy senki. Ha a skartban tarok fekszik, ezt a segitö kártya hivása elött köte- lesek jelezni, még pedig ha skartot nem néznek, természetesen az, ki fektet; skartnézésnél pedig ki azt legelöbb megtekinti.

Hármas tarok.

Kevésbbé van elterjedve a hármas tarok mint a Paskievics, de azért még mindig a legkedveltebb társasjátékok közé sorozhat- juk; s ezt részint érdekes menetének, s kissé hazardtabb jellegé- gének köszönheti.

Mint neve is mutatja ezt hárman játszák tényleg, leülhet négy is, de itt az osztó rendesen pihen, nem fizet, de nem is kap semmit.

Az osztás a rendes irányban emelés után balról jobbra tör- ténik; előbb a talonba hat kártyát tesznek le, aztán a játszók

§§

140

mindegyike kap hatosával vagy hármasával osztva tizenkét- tizenkét kártyát.

Az első kártyáit megnézve liczitál, a talon felvevése által meghatározott játékra; a hármas taroknál ki a talont felveszi, vagyis a játékos egyedül van, s ellene a másik két játszó, kik-

nek ütései összeszámittatnak.

A játék-czél a hármas taroknál szintén az, mint a négyes- nél, ugyanis a játék pointszerü megnyerése; a négy király; tous les trois; pagat ultimo; volat; ennek kimondása és megnyerése szintén a meghatározott módon történhetik.

A liczitálásnál e hármas tarokban nem áll az a szabály, hogy csak Honneur-rel lehet liczitálni, szabad annélkül bárme- lyiknek a három közül.

A játék sorrendje a szokásos, úgyszintén a bemondások sorrendje is.

A játék lehet hármas, kettes, egyes vagy solo, amint a ta- lon felvétele megállapitja, vagyis, hogy a játékos a talonból mennyit vesz fel; a talonnak többi része, legyen az 4. 5. vagy a solo játéknál 6, a mi lent maradt, az ellenfelek ütéseihez számit- tatik pointokul.

Az elöbb ülönek a liczitálásnál itt is megvan a tartási joga, miként a négyes taroknál.

Van azonban egy módja a liczitálásnak, melyet csak itt Magyarországon találhatni a hármas tarok játéknál.

És ez igy megy: A. liczitál »Három, B. mondja > Alsó három, C. passzol, A. most vagy megtartja ezt, vagy odaen- gedi, akár A. akár B. veszi is fel a játékot, jogában áll az alsó három kártya után a felsö hármat is megnézni, ez már a har- madik » hármas< s ha visszatér az első háromhoz s azt veszi fel; lesz a negyedik hármas. A liczitálásnál azonban B, vagy C nem mondhatja, hogy a harmadik, vagy negyedik hármas<, ha már A. az alsó hármat megtartotta; hanem liczitálhatnak lejjebb > Kettes -re, aztán 2-ik »kettes; és 3-ik »kettes«. A. megtartva játszó ö lesz, avagy, oda adja az utánna liczitálónak; felvágatik a talonban legalul fekvő két kártya, vagyis a harmadik kettes, ha ez nem elég jó, a játékosnak jogában áll a felette fekvő két kártyát, a 4-ik kettest is megnézni, úgy szintén a legfelül fekvő 5-ik kettest is; és ha ezen 5-iket nem akarja felvenni, vissza mehet akár a 3-ik, akár a 4-ik kettes<-hez, csakhogy ez már mint hatodik kettes fog neki számittatni. Megtartja A. az utánna kö-

§§

141

vetkezök által legutolsónak mondható »3-ik kettes<-t, B. vagy C. már csak egyes -t mondhat, és itt is liczitálhatnak egymás ellen egész a hatodik egyes«-ig, s ezt a fenti mód szerint fel- venni akár melyiknek joga van a hatodik kártya felboritása után, a felette fekvő kártyákat egyenként megnézheti s e szerint lesz 7-ik 8-ik 9-ik 10-ik 11-ik és ha már most mind a 6-tallon kár- tya közül nem a legfelül fekvő s legutoljára felboritott kártyát veszi fel, hanem bármelyiket a hat közül, a játék lesz 12-ik egyes.

Az egyes játék után van a solo, és ez akkor áll be, ha az előző a hatodik egyes-t is megtartja és az utánna következő már csak >solo<-t mondhat. Ennél fokozás, steigerolás nincs, ha az előző megtartja, az utánna következőnek engedni kell a játékot.

A tallonból mint már mondtuk csak a játékos vesz fel annyit, mint a hány a liczitálás folytán öt megilleti, a többi ellenfeleinek marad, ezuttal csak azt akarom megmondani, hogy azt a kártyát a tallonból, mit a játékos megnézhet, meg kell mutatni az ellenfeleknek is, vagyis például a liczitálás után A.-n rajta marad a 3-ik kettes, ezt felboritják s ha A. kivánja, a 4-ik, söt az 5-ik kettes is felborittatik, s megnézhető minden- ki által. Ha azonban A. megelégszik a 3-ik kettessel, úgy a töb-, bit sem neki, sem ellenfeleinek nem szabad megnézni.

E játéknál rendszerint ki kell mondani a 10. 11. vagy 12 tarokkot, azt elhallgatni nem szabad, vagy hamisan bemondani (pl. 11. helyett 10. vagy 12 helyett 11-et) sem. Különben az a játék előtti elvi megállapodástól függ.

Az elosztás és renonce-olás bünei elöleges megállapo- dások szerint büntetendők, a kulcsait a négyes tarokknál fel- emlitettük.

A játék menetét s módját, mint lehet és kell valamit ki- vinni, itt nem tárgyaljuk. Mindenkinek kell tudni mily kár- tyával lehet kivinni és mit, hogy a játékosnak kettő ellenében mennyire nehéz helyzete van, azt nem kell mondani.

A játék tariffája az alábbi:

Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy a játékos, ha nyer, a neki járó alább meghatározott mennyiséget mindkét ellenfelétől megkapja, mig elvesztés esetén ugyancsak ö is mind a kettőnek megfizeti; ép úgy mint a Paskievits tarokban, ha azt öten ját- szák, és az osztó »sir és nevet«, egy másik különös dolog pedig az, hogy amig a játékos nyerés esetén a játék díjszabását csak

§§

142

egyszerüen kapja ellenfeleitöl, addig ő elbukás esetén a fentebb elmondott steigerolási fokozási mód szerint megdrágitott 2-ik 3. 4. hármas; 2-ik 3. 4. 5. vagy 6-ik kettes; továbbá 2-ik 3-ik vagy 12-ik »egyes« tariffáját fizeti.

Hármas játék:

Egyes játék:

az első

a 2-ik

a 3-ik

a 4-ik

az első

a második

a harmadik

a negyedik

az ötödik

Kettes játék: az első

a hatodik

a második

a harmadik

246

a hetedik

a nyolczadik

a kilenczedik

a negyedik

a tizedik

az ötödik

a tizenegyedik

a hatodik

a tizenkettedik

A Solo játék 8.

Tous les trois: kimondva 2, kimondatlan 1. Négy király: kimondva 2, kimondatlan 1. Pagat ultimo kimondva 10, kimondatlan 5.

Volat minden játék fentebb meghatározott tariffájának hat- szorosa kimondva és háromszorosa kimondatlan, még pedig a játékosra kiszabott magasabb dij szerint, vagyis például mond- juk, hogy a játék felvétetett a kilenczedik egyesre; ha játékos megnyeri a kimondott volatot, kap mindkét ellenfelétől külön külön 18-18-at, ha azonban elvesziti fizet 162-162-öt, és e kulcscsal számitva tovább; tesznek még néhol külön ultimo kasszát is tetszés szerint megállapitandó mennyiséggel, belebukás esetére szintén előleges megállapodás szerint vagy egyszerre vihető ki a megduplázott kassza, vagy külön-külön.

§§

III. RÉSZ.

TILTOTT JÁTÉKOK.

§§

[Error processing: ]

§§

Tiltott játékok.

Roulette.

hazardjátékok legveszedelmesebbje a roulette, franczia eredetü, a mint egyáltalán a hazardjátékok hazája Fran-

eziaország. A roulette tulajdonképen, ha szorosan vesszük, nem a játék, hanem a játék eszköze maga s a játék, a melyet vele játszanak, a rouge et noir. A roulette 1830. elött volt Párisban és egész Francziaországban virágjában, de ekkor törvényt hoztak el- lene, mert oly sok szerencsétlenséget, annyi családi bukást és ön- gyilkosságot okozott, hogy a közvélemény maga felháborodott e játék üzése miatt. Mikor azután Francziországban a törvények eltiltották e játékokat, ekkor a monacói herczegségben Monte- carloban huzódott meg s itt virágzik mostanig. Az időszaki sajtó számtalan áldozatról emlékezik meg, kik mindannyian a monte- carlói játékbarlangnak köszönhetik vesztöket, majd minden hó- napban egy-egy öngyilkosságról hoz hirt a táviró, melyet előkelő családok ivadékai követnek el magukon, midön a montecarlói roulette megfosztotta öket minden vagyonuktól. Ugy a sajtóban, mint a parlamentekben már számtalanszor nyilvánitották azon óhajt, hogy a nagyhatalmak a monacói herczegség ellen valami diplomacziai actiót kezdeményezzenek, hogy ezt a, mint szokták mondani, fekélyt Európa testén kiirtsák, de ezen agitáczióknak semmi eredményök sem lett.

Csalódik azonban, ki azt hinné, hogy a roulette csupán Monacóban található fel. Időközönként az európai nevezetesebb fürdök majd mindegyikében fel-feltünik a roulette s bár a rendőr- ség mindenütt üldözi, teljesen kiirtani nem lehetett. A déli s

62-1889. Kártyakönyv.

§§

146

keleti városok nagy részében a rendőrség teljes közönyössége mellett javában folyik a roulette. Igen sok városban még a rou- lette szélhámosai, hamis játékosok is felütötték tanyájokat. Nápolyban, Konstantinápolyban, általában azon városokban, a hová az idegen gazdag utazók sereglenek, mindig vannak ván- dor roulette-bankok, melyek a kiváncsi és tékozló idegenek zsákmányolásából tartják fenn magokat. Konstantinápolyban pl. majdnem minden szinházszerü zengeráj és café-chantant egy roulette-bankkal van összekötve. Legnagyobb ezek között s nap- jainkban legjobban virágzik a Concordia, mely tulajdonképen egy nagy szinház, hol énekesnök dalai és acrobaták mutatványai mellett étkezni lehet, étkezőhelyisége mellett pedig van egy terem, melynek czélja az, hogy a közönség megismerkedjék az énekes- nökkel, egy másik terem pedig, a melyben a roulette-bankár ütötte fel tanyáját s a törökök és görögök mellett számos ide- gen utazó veszti el aranyait, de a bankadó ügyessége folytán a legritkább esetekben nyer. Nálunk Magyarországon a roulette kevéssé ismeretes, egy pár évvel ezelőtt felfedeztek ugyan Bu- dapesten egy roulette-bankot, de hamar szétugrasztották. Ma- gyarországon nem mintha nem játszanának hazard játékot, ha- nem mert nálunk a hazard játéknál nincs szükség roulettere, mert casinóinkban és privát emberek lakásaiban a ferblivel söt még a 21-el is tudnak oly hazardul játszani, a hogy a roulet- tel sem igen lehet.

A roulette tulajdonképen egy forgó kerék, a melynek kö- zepütt forgattyuja van, hogy a bank adó vagy ennek segéde a croupier ezen forgattyunál fogva megperdithesse a forgó kere- ket. A kerék végén küllök vannak, melyek közei felváltva pi- rosra és feketére vannak festve és egy-egy számmal ellátva 1- 36-ig. Ezen kivül van egy küllö-köz egy zerussal és egy küllő- köz hét zerussal ellátva. Ez a rendes roulette. Vannak azonban még használatban s különösen Németország fürdöhelyein oly roulettek, a melyek csak egy zerussal vannak ellátva és 18 szám- mal. Az egész forgó kerék egy megfelelő kis szekrénykébe van téve s egy elefántcsont golyó tartozik még a játék szerszámai- hoz, mely a bank adó által a roulette forgásával ellenkező irány- ban hozatik mozgásba. A roulettehez tartozik egy tábla, mely számokkal és felirásokkal különböző szakokra van osztályozva. E nagyobb részt viaszos vászonból vagy börböl készült táblára teszik a pénz-betéteket a játszók s a roulette határozza meg,

§§

147

hogy a tételek közül melyik nyert. Rendesen minden roulette- hez két ilyen tökélesen egyenlő tábla tétetik ki a játszók számára, s igy a bankadó egyszerre két táblán játszik. A táblán ugyan- annyi numerus van, mint a roulette korongján s ugyanigy vannak a számok szinezve, még pedig ugy a rouletten, mint a hozzá tar- tozó táblán vörössel vannak szinezve. 1, 3, 5, 9, 12, 14, 16, 18, 19, 21, 23, 25, 27, 30, 32, 34, 36, feketével vannak szinezve 2, 4, 6, 8,

142020

26x11 720 32

Tasse

Jair

Impair

Manque

000

4 5 6

7 89

10 11 12

13 14 15

16 17 18

19 20 21

22 23 27

25 26 27

28 29 30

31 32 33

3735 36

Roulette.

10, 11, 13, 15, 17, 20, 22, 24, 26, 28, 29, 31, 33, 35. Ezen kivül ott van a táblán ugy az egy zerus, mint a két zérus.

Vannak elrekesztett helyek a következő felirásokkal: Passe, Pair, Impair, Manque, továbbá P. 12. M. 12. D. 12. és külön kocz- kák ilyen felirással Rouge, (vörös) Noir (fekete) és hasonlóképen szinezve. E tábla különböző osztályai szerint különböző téteket

10*

§§

148

lehet tenni a Roulettere. A legegyszerűbb tétek azok, a melyeknél a tétel egyszerü téttel nyeretik vissza; ezen téteknél az ember so- hasem egy számmal játszik s igy esélye a nyerésre sokkal nagyobb s természetesen a nyerés esetén a bankadó csak a legkisebb nye- reséget, a tétel egyszerü megduplázását nyujtja a nyerőnek. Ha a manque szóval jelölt rekeszre tesszük tételünket, ugy 1-18-ik számig játszunk, ha a Passe névvel jelzett rekeszre tesszük tételün- ket, ugy a 19-36-ig terjedt számokra játszunk. Ha az impair név- vel jelzett rekeszre tesszük tételünket, úgy tételünk az összes pá- ratlan számokkal játszik, valamint a pair rekeszbe tett tétel, az összes páros számokkal játszik. Épen úgy ha Rouge névvel jelzett rekeszre tesszük tételünket, az összes piros szinekkel játszunk, mig a Noir rekeszbe tett tétel akkor nyer, ha feketével szinezett számnál áll meg a Rouletten az elefántcsont golyó. A táblán a számok akként vannak elosztva, hogy közepütt van három osz- lopra felirva a 36 szám, ennek tetején van a 0 és 00-sal meg- jelölt rekesz s alul három rekesz minden szám nélkül. Alól van- nak a P. 12. M. 12 D. 12-vel jelelt rekeszek s két oldalt vannak elosztva a Passe Pair, Manque, Impaire, Rouge és Noir rekeszek. A számok két oldalán levő hat mezöt (Passe, Pair, Manque, Impair Rouge és Noir) chanse-nak hivják, a P. 12. Douze premieret jelent, vagyis az 1-12-ig terjedő számokat foglalja magában. Az M. 12. Douze Millieu 13-tól 24-ig és a D. 12. Douze Dernier 25-36-ig ter- jedő számokat foglalja magában.

A számoszlopok végén levő három számozatlan rekesz azon összes számokat foglalja magában, a melyek a hozzá tartozó osz- lopokban foglaltatnak, vagyis az első számozatlan rekesz 1. 4. 7. 10. 13 16. 19. 22. 25. 28. 31. 34. a második számozatlan rekesz 2. 5. 8. 11. 14. 17. 20. 23. 26 29. 32. 35. a harmadik számozatlan re- kesz 3. 6. 9. 12. 15. 18 21. 24. 27. 30. 33. 36. számokat foglalja ma- gában s colonne-nak (oszlopnak) neveztetik.

Egyszerű tétek azok, a melyek a 6 mezőre (Manque, Passe, Pair, Impair, Rouge, Noir) tétetnek. Ha ezen mezőkre tesszük ugyanis tételünket, úgy nyerésünk esetében tételünket duplázva kapjuk vissza. Pl. ha egy frankot vagy egy forintot teszünk a Passe rekesz- be s a 15-töl 36-ig terjedő számok egyike kijön a Rouletten, úgy tételünket duplázva kapjuk vissza. Complicáltabb tételek már a következők: ha pénzünket a játszótábla egy számára tesszük s az a szám kijön, úgy a bankár 35-szörös tételt fizet; vagy is a játszó tételé- hez még ennek 35-szörösét is megkapja. E játékot en plainenek hivják

149

s ennél a pointeur direct azt a számot teszi meg, amelyre ahndung- ja van. Pl. mint a mellékelt ábránkon látható a 16-os szám az a-val jelelt pénzdarabbal.

Ha az ember nem egy számmal játszik, csupán a pénzdarab- ját a két számot elválasztó vonalra kell tennie mint ábránkon pl látható a b-vel és b'-vel jelelt pénzdaraboknál; ha ezen két szám egyike kijön, úgy a bankár a tételnek 17-szeresét fizeti ki nekünk. A tételek e nemét à chevalnak hivják.

A complikált tételek harmadik módja a következő: ha há- rom számmal akarunk játszatni, a mit transversal pleinenek hiv- nak, amely ábránkon c' és c-vel van jelölve, nyerés esetén itt a tételnek 11-szeresét kapjuk. Négy számmal (un carre) a d-vel jelelt módon játszhatunk; ha ugyanazon 4 számnak összeérő csucsára, a vonalnak keresztpontjára tesszük pénzdarabunkat, ez esetben 8- szoros tételt nyerünk.

Öt számmal (la transversal e de cinque, vagy la tranversal e a cinque numero az e által megjelölt módon játszhatunk, amikor is hatszoros tételt nyerünk.

Hat számmal (la transversal e du six, vagy la transversal e a six numero) az f által megjelölt módon játszhatunk, itt a tétel 5-szörösen fizetödik vissza.

Ha 12 számmal akarunk játszani, ugy vagy megtesszük az oszlopok valamelyikét a h-val jelelt módon ugyanis pénzünket a szá- mozatlan rekeszeknek egyikébe tesszük s ekkor az oszlopon levő összes 12 számokkal játszunk; vagy pedig a P. 12. M. 12. D. 12. je- lelt rekeszek valamelyikébe tesszük pénzdarabunkat és ekkor a 36 számból vagy az első 12, vagy a középső 12, vagy a végső 12. számmal játszunk. Itt a tétel dupplán fizettetik vissza, vagyis a visszakapott tételen kivül, ennek még kétszeresét kapjuk.

A g és i-vel jelölt tételeknél 24 számmal játszunk; még pedig a g-vel jelölt módon mindkét oszloppal 1-34-ig és 2-35-ig terjedő oszlopokkal játszunk. Az i-vel jelölt módnál pedig az elsö 24 számmal játszunk. Ezen esetekben azonban a tétel csak másfélszeresen fizettetik, miután az egyik részről a tétel felét elveszitjük, a másik felől pedig kétszeresen nyerünk. Ha az ember k. és 1. által jelelt módokon tesz, úgy 3. eset következhetik be 1) a megtett chanceok egyike sem jön ki, 2) egyetlen chance nyer, 3) mindkét chance nyer. Az első esetben a tétel teljesen el- vesz, a 2-ik esetben sem nem nyertünk, sem nem veszitettünk, a 3-ik esetben a pointeur a tételnek felét megnyeri. A legkisebb

§§

150

tételnek felét azonban a bankár nem is fizeti ki, és igy ez rendesen a legközelebbi játszmára benn marad. Ezekből látható, hogy az a cheval tétel a k. és 1. mintájára egészen elhagyandó és sokkal ajánlatosabb a chance-okat egyszerüen tenni.

Ugyanaz áll a g. i. betükkel jelölt tételekre is. Fontos szerepe van a Rouletteben a zerusoknak, még pedig a zerusok föképen a bankár előnyére válnak. Némely fürdőhelyen, hogy a közönséget jobban a Rouletthez csalják, csak egy zerust használnak, hogy a tétel által a bankárnak nyújtott előnyt kisebbitsék. Ha egy zerus jön ki a Rouletten, úgy csupán az arra tett tétel nyer; az összes többi tételek pedig elveszittetnek, kivévén azon tételeket, a melyek az egy 0 oldalán levő egyszerü tét helyekre, chanceokra tétettek. De ezen tételek nem nyernek és nem is veszitenek, hanem vagy ott maradnak a legközelebbi játékhoz, vagy pedig egyszerűen visz- szavehetők. Ha az egy 0 vagy a két 00 kijön, az ezen helyekre tett tételek 35-szörösen fizettetnek a bankár által vissza. Termé- szetes dolog, hogy egyszerre többféle tételt lehet rakni a roulette táblájára, midőn azonban a bankadó, vagy ennek croupierja ki- mondja a jelszót: »Rienne va plus, akkor a tételeket be kell szün- tetni, a bankadó megperditi a roulettet, ezzel ellenkező irányban meglódul az elefántcsontgolyó, s a hol megáll a golyó, azt a szá- mot és annak a szinét a bankadó vagy croupier kikiáltják, jelez- vén egyszersmind azt is, hogy a chanceok melyikébe tartozik a ki jött szám, igy pl. 23. Rouge Impaire et Passe.

A Roulette játéknál meg van szabva ugy a legkisebb mint a legnagyobb tétel mennyisége. Hogy a játszók kényelmesebben fizethessenek, számos banknál nem magával az eredeti pénzje- gyekkel játszanak, hanem a bankártól eredeti pénzértékű tantusokat vásárolnak és ezen tantusokat rakják az illető helyekre, viszont a bankár is tantusokkal fizet, s végezetül egyenlitik ki igazi pénzér- tékre az összeget. Igen sok helyen a roulette úgy van készitve, hogy a bankadó nem saját kezével perditi meg a korongot, ha- nem egy oly szekrény van készitve, a melynek fedél-nyitására és fedél-zárására indul meg úgy a korong mint az elefántcsont golyó. Igy a játék meglehetős csendben folyik le. A játszók legnagyobb izgatottságuk daczára is szó nélkül rakják a tételeket és csupán a bankadónak, vagy croupiernek vezényszavai hangzanak a te- remben, hol pár pillanat alatt ezrek és milliók vándorolnak egyik kézből a másikba. Amint a roulette itt ismertetett beosztásából látszik, a nyerésnek nagyon sokféle chance-a és neme van. Legkis-

§§

151

sebb chance-a van annak, a ki a numerusokat egyenesen teszi, de viszont az nyerhet legtöbbet is, mert ennek tételét 35-szörösen fizeti vissza a bankár. Valósággal az ablakon dobja ki a pénzt, ki a rouletten a számokat rakja, és sajátságos, hogy az igazi roulette bankoknál a játékosok legnagyobb része mind a numerusokat rakja. Legvalószinübb a nyerés az ugynevezett egyszerü chancok- nál, Rouge, Pair, Passe stbinél, de természetesen ezeknél a nyerés aránylag kicsi.

Trente et quarante.

Majdnem a roulettehez hasonló hazardjáték a trente et qua- rante-játék ís. E játékhoz ép ugy mint a roulettehez egy táblára van szükségünk, mely a mellékelt ábrán látható szakokra van osztályozva. Ezen táblán kivül mintegy 8-10 játszma franczia kártyára van szükség.

ว

A táblán R, rouge (vöröset), N. noir (feketét), C. couleur (szint) és C. C. contre couleur (ellenszint) jelent. A bankadó kezébe veszi a játszma franczia kártyát és felhivja a játszókat, hogy tegyék meg tételeiket, miután a tételek megtétettek, a bankadó a kezében levö franczia kártyából 2 sort lerak, a letett kártyáknak számai szigoruan megolvastatnak és addig rak a bankadó egymás mellé egy sorba kártyákat, a mig a megolvasott számok 31 értéket nem birnak. 40-nél több számnak egy sorban nem szabad lennie, valamint 31-nél kevesebbnek sem. A számok olvasásánál a disznó 1-et, minden figura 10-et ér, a többi kártya pedig megtartja a rendes értékét. Az első sor feketét, a második

§§

152

pedig vöröset jelent. Már most midőn mindkét sort kirakta a bankadó, az a sor fog nyerni, a melynek száma 31 vagy 31-hez. legközelebb áll; és ha a felső sor nyert, akkor a fekete, ha pedig az alsó sor nyert, akkor a vörös a nyerö. Hogyha mindkét sor- nak ugyanannyi számja van, akkor egyik sem nyert, a játék érvénytelen s ujra kell azt kezdeni, de ha mindkét sornak 31 számja van, és ha a legutoljára kitett kártya fekete, akkor a bankár a tételek felét bevonja, és ha azután a legközelebbi játszmával a játszó nyer, akkor a tétel egészen visszaveendő, ha pedig a játszó veszit, akkor a bankadó besepri a tételeket. Az első kártya, a melyet a bankadó kiad, jelzi a couleurt, a szint és egyszersmind a contre couleurt; ha az első kártya ugyanis vörös, akkor a couleur vörös, és a contre couleur fekete, pl. ha bankadó a következő sorban osztja ki a kártyákat:

Coeur dame, pique bube, treff 9, treff 8 = 37

Caro 10, treff király, coeur 8, coeur 5 = 33.

Ebben az esetben a piros nyer és miután az első szin piros, ennélfogva a couleur piros, de ha a következőképen ke- rülnek sorrendbe a kártyák:

Caro 10. pique dame, pique király, coeur 2 = 32

Caro király, coeur 10, pique bube, treff 8 = 38,

így a fekete nyert, s miután az alsó kártya piros, ugy a cou- leur piros, a contre couleur fekete, igy tehát a contre couleur nyert. Hogyha az alsó kártya treff 13 lett volna, a fekete lett volna a couleur.

§§

9000000000000

Játékbarlangok.

agyon természetes, hogy a tiltott játékok fejezetében meg kell emlékeznünk azon helyekről is, a melyekben a tiltott játékokat cultiválni szokták, a játékbar- langokról.

Midőn a hazard játékokat el kezdték tiltani, a családi szentélyben huzták meg ezek magukat egy darabig, de később divatba jött külön lakásokat bérelni e czélra, sőt részvény tár- saságok is alakultak ilyen czélzattal.

Napjainkban számos előkelő club és casino változott át közönséges játékbarlanggá, de ezek mellett bérelt lakásokban is vannak játékbarlangok.

Az ilyen lakásokat rendesen a Demimonde egy tagja béreli ki, vagy egy-egy tönkrement roué. Azt, a ki a játékbarlanghoz a lakást kibérli, ha nö, Madamenak, ha pedig férfi, Colonelnek szokták elnevezni..

Az ilyen játékbarlangnál természetesen a lakást sokszor kell változtatni, hogy a rendőrség nyomára ne akadjon.

A legelső nyilvános játékbarlang a Hotel de Soisson< volt Francziaországban a 18-ik század első éveiben. Soisson grófné ugyanis, XIV. Lajos király egyik udvarhölgye, hires ha- mis kártyás volt s ennek salonja volt az udvar játékbarlangja. Mikor később a grófné mérgezés gyanuja miatt kivándorolni kényszerült, palotáját Párisban egy játszó-társaság Hotel de Soisson név alatt nyilvános játékbarlangul megnyitotta.

A világnak ezt az első nyilvános játékbarlangját nem so- kára követte Párisban a Hotel Gévres.<<

§§

154

Mindkét játékbarlang szépen virágzott XIV-ik Lajos alatt; XV-ik Lajos alatt bezárattak, de késöbb ujból megnyiltak sa késöbb keletkezett nyilvános játékbarlangok is egészen 1839-ig nyitva voltak, mig nem ekkor Lajos Fülöp véglegesen bezá- ratta öket.

A törvényes tilalom azonban a tiltott játékoknak még na- gyobb elterjedést és a játékbarlangoknak még nagyobb fölvi- rágzást kölcsönzött s még napjainkban is a világ minden részé- ben számos játékbarlang van, melyek a társadalmak megméte- lyezésén müködnek.

E játékbarlangok müködését röviden jellemezzük itt külön- böző nemzeteknél s legelőször is a kevésbé ismeretes angol játékbarlangokról emlékezünk meg.

Anglia rendkivüli gazdagsága fölvirágoztatta minden idő- ben a játékbarlangokat s hogy ezek mily romboló hatással vol- tak az angol társadalomra, ennek jellemzésére néhány hiresebb játékbarlang történetét ismertetjük.

Egyik leghiresebb játékbarlang volt Londonban, melyet csak nem rég zártak be, a >White's Club amelynek tagja volt a walesi és az edinburgi herczeg is.

Ennek a klubnak, a mely politikailag is jelentékeny sze- repet vitt, rendkivül fényes multja van, és sok esemény. a mi ebben a klubban játszódott le, éles világot vet Anglia erköl- cseinek történetére is az utóbbi két évszázad alatt. A club fény- kora a 18-ik század első évtizedére esik, a mikor találkozóhe- lye volt az angol arisztokráczia virágának. Később azonban hir- hedt játékbarlanggá nötte ki magát, a melybe csak elsörangu arisztokratákat vettek föl.

Hogy ezeknek az arisztokrata iparlovagoknak milyen külö- nös fogalmaik voltak a becsületről és a tisztességről, az kitü- nik Lord Chesterfieldnek egy fiához intézett leveléből, a mely- ben azt irja neki, hogy a »White's Club -ban ugyancsak otthon kell lenni a kártyafogásokban, hacsak az ember nem akar egy rövid délután koldussá lenni.

A klubban a játék mellett a fogadások minden nemét is szenvedélyesen kultiválták. Hogy milyen emberek voltak ott együtt annak idején, kitünik abból az általánosan ismert foga- dásból, hogy az első báró, a ki az akasztófára kerül, Sir Wil- liam Burdet lesz. A klubban leginkább faraót, de azonkivül egyéb hazardjátékokat is játszottak.

§§

155

Éjjel-nappal szakadatlanul folyt a játék s a tagok mesés összegeket vesztettek. Igy Lord Carlisle egy éjjel 150,000 frtot vesztett el. John Domier közel egy milliónyi kártyaadósságot csinált, s hogy Lord Foley fiai mily összeget vesztettek, kitünik abból, hogy adósságaik után évenként 200,000 frt kamatot fizet- tek, pedig a kamatok aránylag csekélyek voltak.

A ki nem volt képes az adósságait kifizetni, az egyszerüen agyonlötte magát. Azoknak a névsora, a kik a klubban ilyen okokból öngyilkossá lettek, ijesztően hosszu.

Egyik közülök, lord Mountford, valósággal tragikus véget ért. Miután ugyanis rengeteg vagyonát eljátszotta, valami alkal- mazást kért a kormánytól. Ezt nem kapván meg, elhatározta, hogy megöli magát.

Ebből a czélból Szilveszter-estére összes ismerőseit meg- hivta a klubba vacsorára. Vigan ettek, ittak, énekeltek és éjfé- lig whisteztek.

Mikor az óra éjfélt ütött, megnyilt az ajtó s belépett egy jegyző, hivatalos diszöltözetben.

Lord Mountford fölállt, tollbamondta a jegyzőnek végren- deletét s azt három tanuval aláiratta.

Erre félrevonult egy mellékszobába.

Egyszerre lövés dördült el, mire mindenki odasietett: Lord Mountford egy vértócsa közepén feküdt a földön, szétroncsolt koponyával, kezében hatlövetü revolverrel..

De voltak a klubban szerencsés játékosok is. Leghiresebb volt ezek közt Scott tábornok, a ki egyik leányát Canning György hires államférfiuhoz, a másikat Portland herczeghez adta feleségül. Scott tábornok, saját vallomása szerint, bámu- latos éberségének és annak köszönhette rendkivüli szerencséjét, hogy kitünöen tudott whistezni. Ebédje sültesirkéből, piritott kenyérből s egy pohár vizböl állt. Ilyen életmód mellett mindig frissen és vidáman ült a kártyaasztalhoz és hidegvérével any- nyira vitte, hogy tisztességes uton 2 és fél millió forintot nyert a whisten.

A klubban minden alkalomból és minden elképzelhető do- logra fogadtak. Ha az arisztokráczia köréből valamely fiatal leány férjhez ment, arra fogadtak, hogy elöbb vagy később fog-e lebe- tegedni, mint Z. grófné és fiut szül-e vagy leányt. Fogadtak a kormány tartamára, fogadtak arra, hogy a klub egyik tagja

§§

156

korábban fog megnösülni, mint a másik, vagy hogy a hires Marlborough herczegnö túl fogja-e élni Cleveland herczegnöt.

E mellett az életmód mellett természetesen a játékbarlang pinczérei is szépen meggazdagodtak. Az egyiknek átlag véve 10,000 frt évi jövedelme volt. Thomas Rumbold, a ki több éven át pincér volt a »klubban«, késöbb madrasi kormányzóvá lett és lovagi czimet kapott. Ennek a századnak a harminczas évei- ben a klub föhadiszállása volt a tory-knak, a kik itt hozták legfontosabb politikai határozataikat. S hogy a tisztes lordok olykor milyen kedélyesen jártak el politikai jogaik gyakorlásá- ban, kitünik a következő tényből. Egy nemes lordnak, a ki a klub tagja és több ócska falu tulajdonosa volt, egy alkalommal jelölnie kellett valakit a parlamentbe. Hamarjában nem jutván eszébe más név, Robert Mackrellet, a klub egyik pinczérjét nevezte meg jelöltül. Csakhogy elfelejtette a pinczér előnevét bejelenteni s igy a választást érvénytelenitették. Ujra választot- tak. A nemes lord ekkor bejelentette a pincér teljes nevét, a ki csakugyan be is jutott a parlamentbe... Különös alkalmakkor a klub fényes ünnepélyeket rendezett. Igy 1814-ben a szövetsé- ges monarchák tiszteletére rendezett bál a klubnak több mint 180,000 forintjába került. Három héttel később a klub passzio- lakomát rendezett Wellington herczeg tiszteletére, a mely a klubnak 40,000 forintjába került. Ujabb időben a klub elvesz- tette ugyan a politikai jellegét, de azért izröl-izre arisztokrata- klub maradt. A fiatal arisztokraták azonban az ujabb időben nem igen jól érezték magukat a White's Club -ban s átpár- toltak a >Malborough club-hoz, s ebből csináltak egy kis játékbarlangot.

Két másik hires angol játékbarlang volt egészen napjain- kig, a mikor is a rendőrség mindkettőt bezáratta, az Adelphi- club Maiden Laneban és az aristocraticus Field-club a Park Place-on. Különösen az Adelphi-clubnál kellett a rendőrségnek különös ovatossággal föllépnie, mert a clubnak több hivatás- szerü öklöző tagja van, az ajtónálló meg éppen dijakat nyert boxoló. Ez okokból először is annyi rendörrel hatoltak a club helyiségébe, hogy minden játékosra két-három markos legény jutott; másrészről a behatolás elött jóval egy kocsit küldtek a club helyisége elé, a melynek kocsisa huzamosb várakozás után, leszállt a bakról, kijelentvén a portásnak, hogy nincs kedve to- vább is várni s azért kéreti utasát, ki bement a clubba, küldje

§§

157

ki az ö fuvardiját. A kapus zavarba jött és megkérdezte tőle, vajjon megismerné-e az illetőt, kinek nevét nem tudja, ha látná? A kocsis igenlö feleletére, a mit sem gyanitó cerberus beeresz- tette a kocsisnak öltözött rendört, mire a lesben álló rendőr- felügyelö több rendörrel utánok ment, a kapust lefogták s a ját- szóterembe hatoltak. Lefoglalták a kártyákat és a club köny- veit, jegyzőkönyvet vettek fel a baccarat-asztalokról s egyéb játékra és fogadásra szánt eszközökröl, a játékosokat pedig kö- nyörtelenül elszállitották a rendőrségi törvényszék börtöneibe, a hol barátaik meglátogatták pórul járt társaikat s hiába kináltak pénzbeli biztositékot, az elfogottak az egész napon át fogva maradtak.

Jobban járt az az aristocrata társaság, melyet a St. James- ben tartóztattak le. Köztük Earl of Dudley, kinek excentricus atyja milliókra menö jövedelmet kapott köszénbányáiból s a kinek anyja a legdrágább gyémántok birtokosa Angliában; továbbá ott volt lord H. Paulet, báró Farina Terras, Samuel Lewis ismert bankár stb. Hogy mily magas összegben folyt ott a játék, kitü- nik azon körülményből is, hogy 12,000 font sterlingre szóló adós- ságlevelet és 20,000 font sterlinget képviselő játékbárczát kob- zott el a rendőrség. Éjfél után 2 órakor tört rájuk a rendőrség, Stronel titkos rendör egy régi clubtag bátorságával csengetett be, belépve felöltőjét átadta egyik szolgának. Nyomon követte a rendörfelügyelö. Minthogy a helyiség elötermeibe 50 rendör is bejött, a szolgák minden ellenszegülésről lemondtak s igy a tit- kos rendőr és a felügyelö bejuthattak az elámuló játékosok közé. Összeszedték a játékbárczákat és kártyákat, (nem kevesebb mint 500 ecarté-kártyacsomót) s baccarat-asztalhoz tartozó pénzla- pátocskákat s azokat a játék mellett talált urnákkal a rendőr- ségre vitték, a hol az illetők maguk közt mindaddig mulatoztak, mig a kezesség megérkezett s elbocsátották öket. Késöbb azon- ban jól megbirságolták öket.

Németország nem áll nagyon mögötte Angliának a játékbarlangokban, a német előkelő casinókban is nagyon divik a hazárd-játék s a német kormányoknak s különösen a katonai parancsnokságoknak majdnem minden évben kell kiadniok ren- deleteket a játékszenvedély meggátlására.

Midőn a játékbarlangoknak a szigoru rendelkezések foly- tán Francziaországban rosszul ment a dolguk, akkor kezdtek különösen Németországba átvándorolni, még pedig legelőször is

§§

158

a német fürdőhelyeket keresték föl s itt is irtózatos pusztitásokat vittek végbe.

Ezt a pusztitást persze csak egyes emberek személyére s egyes családok tönkretételére kell értenünk, mert az illető für- döhelyek különben rendkivül fölvirágoztak, miután a játékbar- langok a világ minden részéből oda csöditették a leggazdagabb és legkönnyelmübb embereket. Igy Németország számos virágzó fürdőhelye kizárólag játékbarlangjának köszöni szép kifejlődését.

Berlin, Lipcse s különösen Hamburg voltak a játék- barlangok tanyái s ezeken kivül a rajnamelléki városok.

Hires volt játékbarlangjáról a berlini Union-club, melynek termeiben egy porosz lovas tiszt, különben báró, egész vagyonát elvesztette s még ezenfelül egy este 300,000 márka becsületbeli adósságot csinált, ugy hogy tiszti rangjáról le kellett mondania.

Ugyanott vesztett el egy berlini gyáros 180,000 márkát egy éjjel. Egy német bankár egy ülő helyében 350,000 frtot vesztett el s veszteségéről váltót adott, midőn azonban a váltót később ki kellett volna fizetnie, ezt megtagadta s játszó partnerét be- perelte. A pört meg is nyerte, de a clubból kicsapták.

Egy porosz herczegért 2 és fél millió márka kártya-adós- ságot fizettek ki s midön ezt kiegyenlitették, még aznap 360,000 márkát vesztett váltóra. Nem sokára aztán e váltóért be- perelték.

A badeni casino, a Cercle de Bade« egyik fö fészke volt a hazardjátékosoknak s e club elnöke egy herczeg volt. A játék- szenvedély annyira túlcsapongott e clubban, hogy 1885-ben rendörileg be kellett zárni a club helyiségeit.

Olaszországban a szerencsejáték mindig kedvelt volt s úgy a hazárdjáték mint a hamis játék nagyon el van terjedve. Rómában egy időben a legelőkelőbb játékbarlang volt a >Club della Caccia. 1885-ben azonban becsukták e clubot, mert nyomára jöttek, hogy egy franczia származásu elökelö lo- vag, Callado hamis játékot üz.

Ez a Callado előkelő szerepet játszott Francziaországban is. III-ik Napoleon kegyeltje volt se kegyet különösen azzal érdemelte ki, hogy segitett a császárnak a szép Bellanger Mar- guèrit-tel való megismerkedésben. Napoleon közbenjárására lett a római quirinálban braziliai követ s mint ilyent leplezték le hamis kártyásul.

Napjainkban a hazardjátéknak s különösen a roulettenek

§§

159

igazi hazája a kis monacoi herczegség, melynek monte-car- loi casinojában van a világ leghiresebb és legveszedelmesebb roulette-barlangja.

Persze ez a barlang a legfényesebben berendezett casino, hova a világ legelőkelőbb emberei járnak elverni pénzeiket s aztán többnyire föbe löni magukat.

Az Olasz- és Francziaország között fekvő kis földdarab Monaco herczegének tulajdona s a játékbarlang az uralkodó herczeg engedélyével áll fenn, tehát ez az a pont a világon, a hol semmiféle zavartatásnak nincsenek kitéve a roulette hivei és áldozatai.

Az európai nagyhatalmak körében többször fölmerült az eszme, hogy Európának e fekélyét kimessék s közös actioba lépjenek a monacoi játékbarlang eltörlésére, de az ige nem vált testté.

A herczeg azon a kis földdarabon, mely uralkodása alatt áll, csakis a játékbarlang által fizetett óriási adó s a játékosok- nak országában való költekezésének segitségével tud uralkodni, nem valószinü tehát, hogy egy hamar megszünnék az a játék- barlang, melyhez hasonló még nem állott fönn a világon s való- szinüleg nem is fog keletkezni.

A monte-carloi játékbank áldozatairól minden hónapban közölnek a magyar napilapok is tudósitásokat, igy tehát ez alka- lommal nem irunk ezekről, mert a mi szerény kötetünk szük is lenne ezeknek a történeteknek befogadására.

Francziaországban napjainkban is nagyban üzi a születési és a pénz-aristocratia a kártyázást és a szigoru törvé- nyek daczára is számos játékbarlang áll fönn még ma is Fran- cziaországban.

A leghazárdabbul folyik Párisban a kártyázás a >Jo- ckey-club-ban, mely egyesiti magában Francziaország legelö- kelöbb és leggazdagabb férfiait.

Nagyban játszanak ezenkivül Párisban a következő clu- bokban: az »Impérial-ban, melynek tulajdonképeni neve > Cercle des Champs Elysée, azután a »Sporting- Club-ban s az »Union artistique-ban, mely »Mirli- ton melléknevéről ismeretesebb.

A franczia szellem, mely szeret mindent kigúnyolni vagy legalább is kitréfálni, egyes casinoknak, melyekben a kártyázás hazárdabbul folyik vagy a melyekben hébe-korba megfordulnak

§§

160

a kevésbé tisztességes kártyások is, gúnyneveket adott s az illetö clubok és casinok most már ismeretesebbek e gúnynévről, mint igazi nevökröl.

Igy van Párisban egy »Semmirekelök clubja« (»Gré- dins-club), Hamis játékosok bandája (Bande des Grecs ), >Kényszer-munka (Traveaux Forcés), >A zöld sapkások társasága (Association des Bonnets- Verts; a kényszer-munkára elitélt bünösök ugyanis zöld sap- kát viselnek s innen van a gúnynév), »Petit Mazas (a hi- res párisi börtön nevére), Petit Marathon (a görögök hi- res csatamezőjének Marathonnak mintájára a hamis játékosok (francziául grec, a mi görögöt is jelent,) csatamezője), >Cercle des Pannés stb.

mint e könyv egy

rendesen nem kész-

Mindezekben a játékbarlangokban másik helyén már röviden megemlitettük pénzzel játszanak, hanem külön e czélra készitett játék- pénzzel.

Ez a játékpénz rendesen apró elefántcsont lapocskákból áll, melyre a játékos beváltja az igazi pénzét a klub pénztárá- nál vagy a croupiernál, mielött a játékhoz fogna.

Az elefántcsont lapocskák különböző szinüek vagy alakuak a szerint, a milyen értéket képviselnek; még pedig legtöbbnyire egy louisd'or-os, továbbá 5, 20 és 25 louisd'oros lapok vannak. A játékpénz használatának azt az okát adják, hogy a já- tékpénz kezelése sokkal könnyebb mint az igazi pénzé, pedig ez nem áll, mert a kis terjedelmet elfoglaló bankjegyek kezelése sokkal kényelmesebb, mint egész marok elefántcsont lapocska kezelése.

A játékpénz használatának be nem vallott titkos czélzata az, hogy ez által a játék hazárdabbá váljék, mert könnyebben tesz a játékos egy marok elefántcsontlapot egy kártyára, mint egy marok aranyat, bár egyforma értéket képviseljenek is, de az az elefántcsontlap a játék hevében értéktelenebbnek lát- szik az aranynál s a játékos könnyebben »ugrik be.<<

Magyarországon par excellence játékbarlang nagyon kevés volt, hanem játékbarlangot rögtönöznek nálunk sok minden casi- nóból és kávéházból.

Legnagyobb mértékben folyik a kártyázás természetesen a nagy Széchenyi István gróf által alapitott Nemzeti casinóban, hol már nem egy ember ment teljesen tönkre, de nem egy em-

§§

161

ber szép vagyonra is tett szert. Mindazáltal nem megy oly mér- tékben itt a kártyázás, hogy par excellence játékbarlangnak le- hetne nevezni a clubot, mely hazánk aristocratiáját egyesiti magában.

S hár a Nemzeti casino nem sorolható a játékbarlangok közé, mégis kénytelenek vagyunk e fejezetben megemlékezni az ott folyó kártyázásról, mert könyvünknek nincs oly fejezete, melyben azt jobban leirhatnánk s ha nem ismertetnénk meg, hogy az ország ezen elsö clubjában hogyan folyik a kártyázás, hiányos lenne könyvünk. S épen ezen részletes ismertetéssel bizonyithatjuk be, hogy mily nagy különbség van a mi elökelö casinónk és a külföld hasonló clubjai között a kártyázás tekin- tetében.

A Nemzeti casino alapszabályainak legelsö paragraphusa a következőket irja az egyesület czéljáról: »A nemzeti Casino halhatatlan emlékű hazánkfia: gróf Széchenyi István által 1827. évben oly czélból alkotott egyesület, hogy a hazai társadalmi életnek központját képezze. Mint ilyen, a nemzeti Casino nem egyedül a társadalmi tisztességes élvezetek gyülhelye, de egy- szersmind a műveltség, közhasznú elmélkedés és eszmecserének előmozdítására szolgál; testületi müködése köréből azonban ki van zárva minden politikai jellegü tevékenység.<<

S mindjárt a 2-ik paragraphus a következő rendelkezést tartalmazza:

Helyiségeiben tilos minden szerencsejáték.< Ezzel meg van magyarázva, hogy itt rouletteröl szó sem lehet.

De azért valótlant állitanánk, hogyha azt mondanánk, hogy a hazárdjáték nem divatozik itt; sőt ellenkezőleg, játszanak itt majdnem minden hazárdjátékot, söt még sok társas-játékot is hazárdul játszanak.

A kártya adósságok rendezésére vonatkozólag a casino alapszabályainak 56-ik §-a a következő rendelkezést tar- talmazza: »Ugy a Casino helyiségeiben, valamint egyáltalában bárhol casinói tagok között lefolyt játékból eredő tartozások a játék végeztével vagy készpénz, vagy bon által egyenlítendök ki. Ha a kiegyenlítés bon által eszközöltetik, az a játékot követö nap déli 12 órájától számított 48 óra alatt rendezendő.

Ha a rendezés 48 óra alatt nem eszközöltetett, a követelő félnek jogában áll követelését az igazgatók egyikénél, esetleg azok helyettesénél a bon felmutatása mellett bejelenteni. Az 62-1889. Kártyakönyv.

§§

162

igazgató vagy helyettese köteles az adóst ennek lakására czím- zett ajánlott levélben azonnal felhívni tartozásának a vevény keltétől számított 8 nap alatti rendezésére.

Az, a ki ellen panasz emeltetett, míg adósságát nem tör- lesztette, a Casino helyiségeiben nem játszhatik.

Ha a tartozás kiegyenlítése ezen 8 nap alatt nem igazol- tatik, az intéző igazgató köteles az adós nevét a Casino hirde- tési táblájára azonnal kifüggeszteni és ha a tartozás a kifüg- gesztéstől számított 48 óra alatt sem rendeztetnék, az igazgató- ság az illető adóst a Casino tagjainak névsorából törölteti, mely tényt a választmány legközelebbi ülésében tudomás végett be- jelenti. Oly játékból eredő tartozás, mely iránt, a játékot követő nap déli 12 órájától számított 10 nap alatt a fentebb jelölt módon panasz nem emeltetett, rendezettnek tekintetik és többé a Casino elbirálása elé nem hozható.

Idegen bon általi kiegyenlítésnek elfogadása csakis a folya- matban levő játék befejeztéig és egyedül az esetben követelhető, ha az illető bon ugyanazon játékból ered.<<

A kártyák vásárlására nézve a házszabályok 29-ik §-a a következöket rendeli: »A kártyának nagyban beszerzése és eladása iránt szintén az intéző igazgató intézkedik.<<

A kártya dijak a Nemzeti casinoban a következők: Piquet és magyar kártya: Esti 10 óráig 1 frt 50 kr., 10-1-ig 2 frt, 1-3-ig 4 frt, 3-5-ig 8 frt.

Whist: Esti 10 óráig 2 frt, 10-1-ig 3 frt, 1-3-ig 5 frt 3-5-ig 8 frt.

Tarokk Esti 10 óráig 3 frt, 10-1-ig 4 frt, 1--3-ig 6 frt, 3-5-ig 10.

Besique: Éjfélig 4 frt, éjfél után 8 frt.

Quinze: Éjfélig 2 frt, éjfél után 5 frt.

Hogy mily mértékben folyik a Nemzeti casinoban a kár- tyázás, annak jellemzésére egy hivatalos adatot közlünk. Az 1887-ik évben ugyanis melynek pénztári számadása előttünk fekszik a nemzeti casino kiadott kártyákra 3906 frt 84 krt s ugyanez évben bevett kártyadijakból 14.235 frt

75 krt!

§§

IV. RÉSZ.

HAMIS JÁTÉKOK.

11*

§§

[Error processing: ]

§§

Hamis játékok.

A hamis játék.

leghazárdabb kártyajátékkal is, bármit mondjanak, le- hetséges olyan józanul játszani, hogy az ember tetemes megkárosodást ne szenvedjen. Csupán a hamis játék az, a melylyel szemben nincs védekezés, a mely minden körülmények közt megkárosítja az embert akár vigyáz a játéknál, akár nem. A ki egyáltalában rendesen kártyázni szokott, annak ép úgy meg kell ismerni a hamis játékot, a mint a rendes borivó kell, hogy megismerje, mi az igazi és mi a hamisított bor, mert a mig a rendes bor mérséklettel élvezve egészségére válhatik, úgy a hamisított bor kisebb adagokban is tönkre teheti egész- ségét. A hamis játékkal tehát meg kell ismerkednünk és a tisz- tességes kártyajátékok mellett le kell irnunk e könyvben a hamis játékot is, nem mintha ezek terjedését elő akarnánk se- gíteni, hanem épen azért, hogy a különböző csalási módok felöl a játszók értesitve legyenek, s alkalom adtán jobban vigyáz- hassanak magukra.

Nagyon csalódik, ki azt hiszi, hogy a hamis játék csak a legujabban divatos, és hogy hamis játékkal csupán az együgyü embert lehet reá szedni, az utóbbi idők eseményei meggyöztek arról, hogy a hamis játék a legelőkelőbb társaságokban is elö- fordul és hogy vannak existentiák, kik egész életüket a hamis játékra alapítják és igen szerencsés carriert csináltak ezen a téren, ha be nem jutottak a megérdemelt tömlöczbe.

A hamis játék nak valóban nagyon nehéz

vannak olyan finom nemei, a melyeket ellenőrizni és felismerni s különösen

§§

166

veszedelmes dolog az, ha az ember olyan kártya-kompaniába keveredett, a melyben nemcsak egy hamis játékos van, hanem ennek még társa és esetleg társai is vannak. A hamis játékok legközönségesebb neme az, mikor a hamis játékosnak egy kibicz czinkostársa van, a ki az ellenfél háta mögé állva, ennek a kár- tyájába belenéz és a czinkostársnak értésére adja különféle jelek- kel, hogy az ellenfél milyen kártyával bir. Hogy minő jeleket szoktak váltani a hamis játszók és a csaló gibicz, azt könyvben leirni nagyon bajos, miután e jeleket a tisztelt gazemberek nem szokták paragrafusokba szedni. S ahány ház, annyi szokás, ahány csaló, annyi csalási mód; mindegyik külön megállapítja a maga jeleit; ilyen csalási mód ellen egyetlen orvoslás az, hogy az ember nemcsak a játszótársa jellemét és annak mult- ját ismerje, hanem egyszersmind azokat a gibiczeket is s általá- ban mindazokat az embereket, kik körülötte és a játszó terem- ben vannak.

A legnagyobb könnyelmüség közé tartozik, ha valaki leül kártyázni idegen helyen, olyan emberek közé, kik neki nem barátjai vagy legalább is nem jó ismerősei, az ilyen ember el lehet reá készülve, hogy vele úgy bánnak, mint egy oroszlán barlangba jutott báránynyal, hogy ne mondjuk birkával, s az ilyen ember valóban megérdemli, hogy az idegen társaság min- dent elkövessen az ő megkoppasztására.

A csalások magasabb müvészete az, midön a hamis játé- kos tisztán a saját szakállára müködik s ezen csalásnak is több- féle módja van. Az első mód az, mikor a hamis játékos a játék- ban használt kártyán kivül még más kártyát is használ; a me- lyeket szükség szerint sanzsiroz és ismét eltüntet. Másik módja a csalásnak az, midön idegen kártyát nem csempész a játékba, hanem vagy megjegyzett kártyákkal játszik, vagy a teljesen ép és sértetlen kártyákat a játék közben olyan jelekkel látja el, a melyeket csak ö ismer. Mindkét fő csalási nemnek számos al- faja van. S amennyiben majdnem minden ipar-lovag a csalási módok ujabb és ujabb nüánszait találja fel, s a maga csalási módjába bizonyos individualizmust vegyít; az összes csalási nemeket leirni és az összes csalási módokra elöre figyelmez- tetni teljesen lehetetlen. A föbbeket itt röviden ismertetjük.

Ha a játékban a hamis játékos uj kártyákat nem akar be- csempészni, akkor különböző módokat használ arra nézve, hogy a kártyákat általa ismert jelekkel megjelölje. Sok hamis játé-

§§

167

kosnak van egy sajátságos gyürüje, mely a kővel ellenkező olda- lon picziny hegygyel bir. Midön a kártyát az első egykét játék- nál a kezei közt tartja a hamis játékos, a fontosabb kártyákat ezen hegy segitségével különböző jelekkel látja el s a legköze- lebbi osztásnál már tapintás utján felismeri a megjegyzett kár- tyákat. Ha a kártyacsomaghoz a játék előtt hozzá jut a hamis játékos, ugy már előre csinálhat észrevehetlen jeleket a kártyá- kon, még pedig akképen idomithatja a kártyák széleit, hogy a

kártya lap nem képez teljes correct négyszöget, hanem néme- lyiknek felső, másiknak alsó, harmadiknak a jobboldali, negyedik- nek a baloldali széleit ferdére vágja, homorúra vagy dombo- rúra, vagy teheti azt is, hogy a kártyákat homorúra, vagy domborúra összehajlítja, vagy pedig aszerint, amint a kártya hátsó lapjának szine megengedi néhány petytyel vagy a czi- rádák módositásával némely kártyát felismerhetővé tesz.

Hamis játékosok műszavai.

A hamis játékosok különös müszavakkal szoktak élni, me- lyeket egy magyar rendör-capacitás, Berkes Kálmán összegyüj- tött a tolvaj-életről irt munkájában. E kitünő szakértő tollából közöljük ezt a fejezetet.

A hamis kártyások a szervezett tolvajtársadalom kiegészitö részét képezik. A hamis kártyásoknak ép úgy meg van a saját müfogásuk, mint a többi gauner-fajoknak, ez náluk a kártya elöleges összerakásában, elemelésében, osztásában, titkos jelek- ben, tolvajszavakban és kifejezésekben áll, melyek segélyé- vel a hamis kártyások összejátszanak.

A ferblinél a következő szavakat szokták használni:

§§

168

Alsó makszín.

Tessék, belieben: zöldszín.

Glück: tök.

Doktor vörös.

Sie: hetes.

Samstag: nyolczas.

Olló kilenczes.

Malheur: tizes.

Sándor: alsó.

Lau, Laudon: felső.

Herrdoktor király.

Diesmal, Diebe: disznó.

Kobi 20.

Kóbi-ó vagy Kóbi alsó: 21.

Bé vagy Beckdie: két disznó:

Pitinger, pitinen, gi-mol: 24, 25 vagy 26 (háromszor).

Kobi sie kommen, vagy Kobi sie: 27.

Kobi Samstag: 28.

Kobi olló 29, (vagy Kobi arsch: 29.). Schläuschem: 30

Schläuschem alef-ó vagy alsó: 31. Gie-sie: 3 hetes.

Gie-Samstag: 3 nyolczas.

Gie-olló: 3 kilenczes.

Gie-malheur: 3 tizes.

Gie-sándorgassen: 3 alsó.

Gie-lau vagy laudongassen: 3 felsö.

Gie-herrdoktor: 3 király.

Gie-diesmal, Gie-die: 3 disznó.

Da-sie: 4 hetes.

Da-samstag: 4 nyolczas

Da-olló: 4 kilenczes.

Da-malheur: 4 tizes.

Da-Sándor: 4 alsó.

Da-lau: 4 felsö.

Da-herrdoktor: 4 király.

Da-diesmal: 4 disznó.

Gie-also: háromszor makkban.

Gie-belieben vagy gie-tessék: háromszor zöldben. Gie-Glück háromszor tök.

§§

169 -

Gie doktor: háromszor vörös.

Da-also: négyszer makkban.

Da-belieben vagy da-tessék négyszer zöld.

Da-glück: négyszer tök.

Da-doktor: négyszer vörös.

Gie-mol: háromszor.

Da-mol. négyszer.

Da-mol pitinen: legkisebb négyszer.

Da-molt alt: nagyobb négyszer.

Fulle-maas vagy Volles-maas: nagy négyszer, 40-41.

Herrdoktoren: királyok.

Pitinen: a ferbli első két kártyája leégett.

Szuli hívjál még vissza.

A huszonegyesben a következő szavak divatosak: Herrdoktor: 15.

Pittinger: 16.

Siekommen: 17.

Samstagmalheur: 18.

Olló: 19.

Kobi vagy Jakab: 20.

Kovelef: 21.

Milimári, troppa: több mint 21.

Altalában pedig a következő kifejezésekkel élnek a ha mis kártyások:

Also hében sie ab: csupán egy kártyát emeljen le. Kailens nach die chá vágja utána a kártyát.

Heben sie ab Herrmajer (vagy Herrbiegel): emeld el ott, a hol a kártya behajtva van.

Auf lógó hokken: a kártyát dugva a marokban vagy a térdén tartani.

Also spielen sie aus: játszék ki makkot.

Führ den chó nach schwéchat: itasd le ezen balekot.

Der hat in Samson bekommen, vagy der hat Samson Ciga- retten geraucht: valakit állásából elcsaptak, vagy az üzletböl kilökték.

A mi a titkos jeleket illeti, a következökben foglal- hatók öszsze.

Kezet a hasra tenni: 15. Kezet a mellre tenni: 16.

A szakálát vagy állát fogni: 17.

§§

170

A bajuszt fogni 18.

Az orrot fogni: 19.

A fejet fogni 20.

A hamis kártyajáték a következő üzletágakra oszlik a budapesti rendőrség birodalmában:

A három kártya.

Sipistáknak, jánosistáknak is szokták nevezni a három kártyásokat. A három kártya magában véve ártatlan szerencse- játék. Lényege: három különböző szinü kártyát vesznek, lerak- ják s fogadást tesznek arra, hogy a három kártya közül me- lyik a vörös.

Azonban a hamiskártyások müfogásokkal élnek a tevök félrevezetésére. Ez nyilvánul a tapasztalatlanok játékkedvének felélesztésében, a kártyának elvetésében, s ha szorul a kapcza, vagyis ha kiderül a csalás, ügyes menekülésben.

A vásáron, búcsún, falusi korcsmákban, vasúti állomások- nál az alsóbb rangú vendégszobákban, mert ily helyeken és alkalmakkor szoktak a hamis kártyások üzérkedni, kiveti a kár- tyáját az asztalra és felszólitja a tevésre az embereket.

Természetesen kezdetben tartózkodók a tevéstől.

Ekkor egy úrféle ember kerekedik elö a tömegböl, ki senki más, mint a hamiskártyás egyik czinkostársa. Tesz a kártyára folyton nagyobb és nagyobb összegeket. Többször nyer mint veszt. S elég tüntetőleg játszik, hogy a közelállókban a játék- kedvet feléleszsze.

Ezek lassanként az asztal körül csoportosulnak. Kezdenek tenni a kártyákra, folyton sürübben, midön aztán a czinkos látja, hogy a balekok belemelegedtek a tevésbe, elfordul on- nét, s társát magára hagyja a játszókkal, de folyton figyelem- mel kiséri, hogy ha esetleg valami baj találná érni, segélyére lehessen.

A kártyás pedig folyton nyer, néha egyes huzást enged a tevőknek is. A kártyát összekeveri, a tevök előtt folyton fel- mutatja a vörös színt, hogy lássák és kisérjék figyelemmel hová fog esni.

De abban a pillanatban, a mint kiveti a kártyákat az asz- talra, egyet csúsztat azokon, hogy a vörös szín p. o. elsö he- lyett utolsónak kerüljön.

§§

171

Többször úgy is csal a három kártyás, hogy kopást csinál a vörös szín szélén, de hasonló kopást csinál a másik színen is. Midön keveri a kártyát, úgy forgatja, hogy a tevő a kopásra figyelmes legyen, mintegy felhívja rá a tevő figyelmét, hogy az- után tegyen. Midön pedig a kártyákat kiveti, a vörös színt úgy fordítja, hogy rajta a kopást a tevő észre ne vegye, a másik színt pedig előtérbe csúsztatja, hogy rajta a kopás feltünö ie- gyen, a balek tehát erre tesz, s a tételt elveszti.

Ha már a hamis kártyás jócskán bezsebelt, nézi az alkal- mat, hogy mielőtt rajtakapnák a csaláson, elillanjon, vagy a pénzt legalább is megmentse. Ekkor ismét czinkostársa segít rajta, ki a kártya asztalhoz vetödik. Nagy összegeket tesz, s hamarosan elnyeri töle a pénzt. többször még a vesztesek na- gyobb gyönyörűségére és megnyugtatására pro forma meghur- czolják egymást, karra mennek. Biztos helyen pedig markukba nevetnek és az elnyert összegen megosztoznak.

A hurkosok fogása. (Zsinór<).

A hurkosok (Strangulisták) nem kártyával csalnak, hanem egy igen egyszerű eszközzel, fekete selyem zsinórral, melyet az asztalra fektetve, két gyürü alakot formálnak, s arra fogadnak, hogy a zsinór két vége összehuzatván, melyik gyürün támad csomó. Mivel a hurkosok fogását többnyire hamis kártyások üzik, azért soroztuk öket azok közé

A dragacsiren fogás.

Dragacsiren tulajdonképen a pénzt elcsenni, ellopni jelenti kártya közben. A hamis kártyások mellékfoglalkozása, s mint önálló üzletág is szerepel. A kártyások mellé ül a tolvaj »ki- bicznek, ujjait vagy pipáját megkeni viaszszal, péppel, hogy ragadjon. Aztán szóval tartja a kártyásokat, vagy segít annak, a ki mellé ült és ujjával vagy pipájával közbe-közbe a játszó előtt levő váltópénz-halmazt érinti, s belöle kikicsip enyves ujjaival egy-egy darabot. Sokszor lassanként az egész halmazt eleseni, a játszók pedig fel nem foghatják, hova lett az apró pénz.

§§

172

Csalás megjegyzett kártyákkal.

A megjegyzett kártyákkal való csalás a hamis játéknak legprimitivebb neme, hanem azért ez a leggyakoribb is.

Általában a kártyák megjegyzése majdnem annyiféle lehet, a hány a hamis játékos. El lehet mondani itt is: a hány ház, annyi szokás.

A hamis játékos rendesen maga választja meg a jeleket, melyekkel a kártyákat megjegyzi s rendesen maga talál ki jele- ket, mert ha az általánosan használt jelek közül találna válasz- tani, akkor könnyen rajta kaphatnák.

Épen ezért nem is lehet minden kártya-megjegyzési módot itt ismertetnünk; csupán a legáltalánosabb fogásokat ismer- tethetjük.

A kártyák megjelelésének sikeres módja az, mely a kár- tyák alakját változtatja meg.

A rendes kártyajátéknak egyes lapjait ugyanis a hamis játékos más alakura nyirja egy olló segitségével.

Az egyik kártyának jobb, másiknak bal szélét, vagy a felsö vagy az alsó oldalát homorura vagy domborura vágja vagy rézsútossá teszi s igy különbözteti meg már az osztásnál az egyes kártyákat e jelek után.

Hogy érthetöbbé tegyük a hamis játéknak ezt a módját, itt bemutatunk tiz ilyen különböző alakura nyirt hamis kártyát:

A rendes kártyás ember, ki megszokta, hogy mindig friss kártyával játszék, az ilyen csalásnak nincs kitéve, de nem min- den kártyás van abban a helyzetben, hogy mikor kártyával szó- rakozni akar, mindig uj játszmát vásároljon s igy »kijátszott << kártyánál mindig ki van téve az ilyen módon való megcsala- tásnak.

§§

173

A kártyákat már az osztás után a játék alatt is meg lehet jegyezni s ennek legsikeresebb módja a gyürüvel való megjele- lés (francziául maquillage), melyről már fentebb megemlékeztünk.

A hamis játékos a szeggel biró gyürüvel a játék közben megszurkál egyes kártyákat s aztán mikor az osztás sora reá kerül, könnyen fölismerheti a jelek után, hogy kinek milyen kártyát osztott ki s aztán ehhez alkalmazhatja saját játékát.

Ha a kártyának hátsó lapját jegyezte meg a gyürüvel a

hamis játékos, akkor az osztásnál jobb kezét a kártya felsö részén tartja s ujjaival igy tapogatja a jeleket.

Ha ellenben a kártya szinét jegyezte meg, ugy a kiosztan- dó kártyák alsó részét tapogatja jobb keze ujjaival a hamis játékos.

Figyelmes játékos azért mindig arra is gondot forditson, hogy a kártya teljesen sima legyen.

§§

174-

Csalás eldugott kártyákkal.

Ugy a hamis játéknál, mint a kártya büvészkedésnél szám- talanszor előfordul, hogy a hamis játékos több játszma kártyát használ se kártyákat e czélra készitett zsebekben tartja elrejtve. Hosszas irásbeli magyarázatok helyett itt lerajzoltattunk hét hamis játékost »levetkőztetve az eldugott zsebekkel együtt.

Az A-val jelelt kép ép olyan hamis játékost ábrázol, kinek zsebei mellényén elől vannak s innen szedi elö a neki szük- séges kártyákat s ide rejti a rá nézve »fölöslegeseket vagy alkalmatlanokat.

A B-vel jelelt kép pedig egy olyan hamis játékost ábrá- zol, kinek nadrágján van a két titkos zseb. Megjegyezzük, hogy a kártyabűvészek titkos zsebei rendesen igy hátul vannak.

§§

175

Csalás kézügyességgel.

A hamis játéknál minden csalási módhoz ügyes kézre van szükség, de van a csalásnak neme, mely kizárólag a gyors és ügyes kéz által idéztetik elő.

Igy tisztán kézügyesség kell ahhoz, hogy hamis eme- lést csináljunk, a minek az a czélja, hogy a kártya-emeléskor két felé osztott csomagból ne az a rész kerüljön felülre, a melyik- nek kellene, hanem a másik kártyacsomó. A csalásnak ezt a nemét münyelven voltenak hivják s lehet két kézzel és egy kézzel is kivinni, az utóbbi azonban sokkal nehezebb mint az elöbbi. A kétkezes volte a következő:

§§

176

A talont az ember jobb kezébe veszi, még pedig akképen, hogy a negyedik ujj arra a helyre kerüljön, a melyen a kár- tya-cserét eszközölni akarjuk. Ez a negyedik (gyürüs<) ujj tehát a talont két csomagra osztja; a többi négy ujj fenn van a talonon, még pedig a kis ujj, közép- és mutató ujj az egyik oldalán, a hüvelykujj pedig a másik oldalán a talon hátának, (1. ábra). Ekkor a bal kézzel ugy átfogjuk a talont (2. ábra), hogy bal kezünk ujjai az alsó csomagot fogják meg a felsöt sza- badon bocsátva. Ekkor a bal kezet fölemelve egy kicsit, a felsö csomagot az ujjai közé szoritva, a melyek között feküdt eddig lejjebb hozzuk s az eddig alul lévő csomagot fölemeljük (3. ábra); ekkor az eddig fennlevö csomag a) most alul van jobb tenyerünkben; hamarosan ráeresztjük (4. ábra) az eddig alul volt b) csomagot, aztán mindkét kézzel betakarjuk az egész játszmát s ez alatt negyedik ujjunkat a két csomag közé tesz- szük s előáll ismét a kezeknek azon tartása, mely a 2-ik ábrán látható s a volte« végre van hajtva, mert a két csomag hely- zete ki van cserélve.

A volte egy kézzel a következőleg vihető ki:

A kártyacsomagot jobb kezünkbe veszszük, épen ugy mint az 1. ábrán látható, a negyedik ujjunkat a csomag közepébe csusztatván. Ekkor a mutató ujjunkat megerösitve a csomag alá

§§

177

tesszük (6. ábra), aztán a kis ujj, közép ujj és negyedik ujj által tartott felsö vagy is a.-val jelelt csomagot fölemeljük és hüvelyk ujjunkat a szabaddá vált b. csomagra tesszük (7.); az a. csomagot még feljebb emelve, hüvelykujjunkkal és mutató ujjunkkal föleméljük az alsó vagyis b. csomagot; felső vagy is a. csomagot ekkor a tenyerünkbe visszaejtjük (9. ábra, az ábránál a kéz, hogy jobban látható legyen a müvelet, a má- sik oldalról van lerajzolva) s az alsó vagy is b. csomagot föléje emeljük, mi alatt a negyedik ujjat hirtelen a két csomag közé csusztatjuk, a többi ujjat a talon fölé helyezzük s ekkor a volte végre van hajtva, a kártyacsomagok helyzete ki van cserélve s a kéz helyzete épen olyan mint kezdetben volt (10. ábra). A födolog ennél a manipulationál, hogy gyorsan legyen végre hajtva.

Még egy voltet mutatunk itt be, melyet az asztalon lehet megcsinálni.

A játékos a két csomagra osztott kártyajátéknak első cso- magját ugy fogja jobb kezébe, hogy a mutató és hüvelyk ujj a a csomag alatt van, a kis ujj, közép ujj és negyedik ujj a cso- mag fölött vannak; ekkor a mutató és hüvelyk ujjal meg fogja az asztalon levö a. csomagot (11. ábra), a mutató ujjal villám- gyorsasággal átkapja az a. csomagot a hüvelykujjhoz (12. ábra), ugyane pillanatban a b. csomagot lefekteti az asztalra és erre aztán ráfekteti az a. csomagot: ezzel a volte« végre van hajtva.

62-1889. Kártyakönyv.

§§

178-

Csalás tükörrel.

A hamis játéknak még egy sajátságos neméről kell meg- emlékeznünk, melyet Magyarországon a budapesti nemzeti casino- ban talált föl egy szerencsétlen földbirtokos, ki ugy anyagilag mint erkölcsileg is épen ezen hamis játéka miatt ment tönkre.

Az illető ugyanis ugy üzte a hamis játékot huzamosabb idön keresztül, hogy csináltatott magának egy ezüst dohány szelenczét, melynek tetejét oly simára csiszoltatta, hogy való- ságos tükör gyanánt szolgált az. Mikor aztán elkezdett játszani, a dohányszelenczét, melyből koronként cigarettet sodort magá- nak, maga elé tette az asztalra; aztán mikor az osztás sora reá került, mindig ugy tartotta a kártyákat maga elött, hogy a dohány szelencze tükrében meglátta a kártyák alsó felét s igy mindig pontosan tudta, hogy ellenfelei milyen kártyával játsza- nak. Végre azonban rá jöttek a hamis játékra s az illetőnek csúfosan kellett pusztulnia az előkelő társaságból.

§§

V. RÉSZ.

KÁRTYA-BŰVÉSZKEDÉS.

12*

§§

[Error processing: ]

§§

Kártya-büvészet.

30000009

Egy kártyát leemeltetni, megnézetni és ismét a játszmára tétetni fölül, a kártya aztán egy más lesz.

Az egész játszmából három vagy négy kártya megfordít- tatik ugy, hogy a kártyák felülről és alulról fedve legyenek. Most az ember leemeltet egy kártyát felülről, megnézeti és vissza rátéteti, a csomagot gyorsan megfordítja és megmutatja, hogy a legfelső kártya egy másik.

Egy egész játszma kártyát az összekeverés után ugy rakni csomóba, hogy a legalsó lapok csak figurák vagy a legrosszabb kártyák legyenek.

Ehez kell egy játszma kártya, melyben a figurák alatt és fönn, a rosz kártyák pedig oldalt egy vonalnyira el vannak metszve. Ha azt akarjuk, hogy a figurák a legalsó lapok legye- nek, úgy széltében, különben hosszában emeltetnek le.

Egy játszma kártyával a fagottfuvást utánozni.

Egy kártyalapot hosszában háromszor egymásra kell haj- tani, az egyik végét a szánkba venni és azon egy melodiát fujni; de mégis egy kissé meg kell akadályozni, hogy a kártya doromboljon.

Hat kártya-csomót csinálni és aztán behunyt szemmel egy kártyát mutatni és megnevezni.

Az egész csomó kártyát az ember a kezébe veszi, gyorsan és észrevétlenül megnézi a legfelsö lapot és erre tetszés szerint hat csomót csinál. Az első csomó lapjait azután a többi fölött elosztja, az utolsó kártyát azonban behunyt szemmel mások felé nyujtja, hogy nézzék meg, majd hátat fordít az asztalnak, me-

§§

182

lyen a kártyák feküsznek és kéri, hogy a kapott kártyát az egyik csomagban a többi közé rejtsék el és ö azt meg fogja találni. Itt a födolog a bemutatás módjától és a megfelelő moz- dulattól függ.

Ha az ember egy játszma kártyát két csomagra oszt, hogy tudja meg, vajjon a kártyák száma egyik kézben páros-e vagy páratlan ?

Elég azt tudni, hogy a játszmában az utolsó kártyalap vörös-e vagy fekete. Erre az ember a játszmát két részre el- emeli. Ha most az elemelt lapnak legalsó kártyája olyan szinü, mint az utolsó, akkor a két csomó páros, különben páratlan.

Egy királyt mutatni, melyet ha az ember még egyszer megnéz, másik lesz. E müfogásra egy kártyakirály szolgál, mely a közepén át van metszve és egy másik király felével van kiegészítve, melyet mikor az ember mutatja, elföd, úgy hogy azt gondolják, hogy az a felsőhöz illik. Most e kártyát az ember alulról kihuzatja és az átváltozást mindjárt nem lehet felfogni.

Három kártyát megmutatni és azokat egymás mellett felállitva meg- nevezni.

A játszó a kártyákat legyező alakban osztja el magának oly módon, hogy azokból egy-két, vagy nagyobb emlékezötehetséggel három, esetleg négy kártyát és szomszédját úgy a köze pe táján meg- jegyez. Most arra kérjük emberünket, legyen szives és gondoljon a legyező-alakból három kártyát. Miután ez megtörtént, össze- keverjük a kártyákat, majd két kártyás sorokban felállítjuk. Most arra kérjük emberünket, mondaná meg, melyik sorban van az általa gondolt kártya. Ö három különböző sorban levő há- rom helyet fog mutatni. De a keresett kártyák bizonyára azok lesznek, melyek az általunk megjegyzett kártyák közvetlen kö- zelében vannak.

Öt kártyát, melyet öt különböző ember jegyzett meg magának, meg-

nevezni.

Egy piquet-játszmából vegyünk öt kártyát és azokat ösz- szefoglalva, mutassuk meg egy embernek, arra kérve öt, hogy egyet azok közül jegyezzen meg magának. Erre egyenként he- lyezzük el a kártyákat elfedve az asztalra. Ezután vegyünk más öt lapot és hasonlóan mutassuk meg egy más embernek, majd

§§

183

helyezzük az első kis csomagra. Igy teszszük ezt tovább a má- sodik, harmadik, negyedik és ötödik embernél is. Midön ez meg- történt, emeljük fel az egész csomagot és most nyitva helyez- zük el az asztalra, fentről lefelé menő sorokba. Most megkér- dezzük az embereket oly sorrendben, a milyenben a kártyákat mutattuk meg nekik, melyik sorban van az általuk gondolt kártya. Minthogy pedig az első sornak öt elsö lapja az, a me- lyek közül egyet az első ember gondolt, úgy természetes, hogy az általa megjegyzett sor elsö lapja is az általa gondolt kártya- Jap. Hasonlóan megy ez tovább is. E játék felette egyszerü és így nagyon könnyen kivihető. Ép ezért gyorsan kell azt végre- hajtani és ismételni nem szabad, mert nagyon könnyen kitalál- ható annak összefüggése.

Valaki által látott lap megnevezése.

Egy jól kevert kártyajátszmát az asztalra helyezünk, mí- közben az utolsó kártyát megjegyezzük magunknak. Erre az egyik ember által kártyát huzatunk és arra kérjük őt, hogy jegyezze meg magának. Most a kihuzott kártyára helyezzük az egész játszmát oly módon, hogy az általunk látott lap kerül közvetlen a játékosunk által kiszemelt lap mellé. Erre ismét keverünk, majd megnézzük a lapokat, mintha számolnánk, és természetes, hogy az általunk látott kártyalap melletti kártya az, a melyet játékosunk gondolt.

Tizenöt kártya közül gondolt egy kártya megnevezése.

Öt-öt kártyából álló három sor kártyát helyezünk az asz- talra és játékosunkat egy lap gondolására, majd arra kérjük, mondja meg, melyik sorban van. Erre a megjegyzett kártyasort felemeljük abban a sorrendben, a melyben a kártyák feküdtek és hasonlóan a két másik sorral, azokat egymásra helyezzük. Erre ismét három sorba kell helyezni a lapokat, de nem öt laponként, hanem oly módon, hogy az első lap az első, a má- sodik a második sorba és így tovább kerüljön. Most ismét azt kérdezzük, hogy melyik sorban fekszik a gondolt kártyalap, mire azt a sort a középre helyezzük. Erre ismét a másodikhoz hasonló módon állítjuk fel a lapokat és most a megmutatott sor középső kártyája lesz a gondolt lap.

§§

184

Tiz kártyából egyet megnevezni és eltüntetni.

A piquet-játszmából kiveszszük a coeur-dámokat és a disz- nókat és igyekezünk egy mással, treffel vagy caróval tizre ki- egészíteni. Most megjegyezünk magunknak egy kártyát, a mely- nek hátsó felületén szétválasztjuk mind a tizet. Emberünk által huzatunk egy kártyát és azt az elválasztott részbe keverjük bele anélkül, hogy azt megnéztük volna. Most keverünk és a huzott kártya természetes, hogy az általunk gondolt kártya közvetlen közelében lesz. Mikor ezt a kártyát megláttuk, igyekezzünk a hátramaradt játszmából ehez hasonlót találni és azt észrevét- lenül kivenni. Treffhez coeurt például, vagy caróhoz pique-et. Miután a gondolt kártyát, melyet idöközben a játszmából kivett kártya elé helyeztünk, megmutattuk, ügyesen elejtjük és a hátra- maradt kártyát teszszük a tizbe. Most átadjuk ismét a játé-- kosnak, arra kérve öt, hogy keresse meg ö is benne az általa gondolt kártyát, ha tudja. Persze az általa gondolt kártya nem lesz benne.

Egy kártyát emeltetni, megnézni és eltüntetni.

A piquet-játszmát két részre osztatjuk. A jobbik rész felsö kártyáját megjegyezzük magunknak, valamint a bal rész legalsó kártyáját is. Most a bal részből huzatunk egy kártyát és azt az általunk gondolt kártyára helyezzük oly módon, hogy annak felülete ragadjon ahoz a kártyához (ostyával szokták leginkább). Most megnevezzük a kártyát és egyszersmind felkérjük embe- rünket, keresné meg ö. Persze nem találja, mig mi, egy másik játszmából kivett ugyanazon kártya felmutatásával nagy meg- lepetést idézünk elő.

Egész társaság által gondolt tiz kártyát kitalálni és felvetni.

Ha nagy a társaság, úgy két játszmát keverünk, de le- hetőleg minden játszmát külön-külön. Most két-két csoportba osztjuk a kártyákat. Réseket is hagyunk, a hová a társa- ság tagjai által kivett kártyák visszahelyezhetők legyenek Most huzatunk az első ember által tetszésszerinti csoportból, a második, harmadik által és így tovább, de lehetőleg egyszerre. Mindegyik kezében tartja a kártyát, a mig az egész játszmát fel nem veszszük és összekeverve, mindegyikhez megyünk azzal a kéréssel, helyezze vissza a kártyákat. Mi rést nyitunk, vagy ha

§§

185

ez feltünnék, el is állhatunk töle. De vigyáznunk kell, hogy a kár- tyát ügyesen megforgathassuk. Igy teszszük ezt mindvégig, ügye- sen felforgatva a kártyákat. A kártyák keverésénél azonban vi- gyáznunk kell a visszaforgatásra és azon kell lennünk, hogy azok a hátlapjukkal kerülve jöjjenek az asztalra. Ez a játék kis ügyes- ség mellett rendkivüli hatásu, ha tiz ember által gondolt kártyá- kat minden látás nélkül megnevezünk. Most ujra kell kevernünk a játszmát, hanem csak a nélkül, hogy ránéznénk mit keverünk, hogy a kártyák mind helyeikre jöjjenek vissza. Ekkor ledobjuk a kártyákat, de a gondoltakat, minthogy mi azokat a megforgatásnál már láttuk, egyenkint nagy csodálkozásra megnevezzük.

Két különböző játszmából egy királyt és disznót gondolni és azt kitaláni. Két különböző játszmát keverünk és keverés végett odaadjuk a játékosnak is. Most megszűnik a keverés és keresünk két egy- máshoz közel álló királyt és disznót. De mi a keverést hátfelével gyakoroljuk, ugy hogy ne lássék, hogy mi látjuk a kártyákat. Most odaadjuk a játékosnak, kérjük öt, hogy gyorsan keressen és gon- doljon királyt és disznót. Bizonyos, hogy a két egymáshoz legkö- zelebb állót fogja gondolni, a mi kitünik onnan is, hogy soká keres vagy nem. Különösen lehet e játékot úgy végezni, hogy az összes disznót, királyt csoportosítjuk és négy kategóriába osztjuk. Kis ügyes számítással azután könnyü lesz kitalálni, hogy a játékos melyik kategóriába valót gondolta.

Négy kártyát kitalálni.

Egy piquet-játszmából kiveszünk négy-négy kártyából álló hat sort és a többi kártyát félreteszszük. Kérjük, hogy gondoljon egy sort, a melynek mind a négy kártyáját jegyezze meg magának. Mi elfordulunk és várjuk, mig a játékos jól megnézte a lapokat, hogy azokat megjegyezhesse magának. Mikor ez megtörtént, keve- rünk és ujra kérjük a sort gondolni. Most már az első sorral kezd- jük a keverést és oly módon igyekezünk a kártyákat felállítani, hogy a négy-négy kártya együtt maradjon. A forgatást csak addig végezzük, mig a gondolt négy kártya a közepébe kerül, a midön új keverést eszközlünk, mely után a négy kártyát kiveszszük és megmutatjuk.

Két játszmából egy kártyát gondolni s azt kitalálni.

Keverjünk össze két játszma kártyát és oszszuk azt két kü- lönböző csoportba. Nézzük meg most a felső kártyákat és kérjük

§§

186

a játszót, hogy a két csomag egyikéből huzzon egy kártyát. Midön ez megtörtént, keverjük a kártyákat össze és uj keverés után gondoltassunk egy kártyát. Ezt a másodikat igyekezzünk az általunk gondolt kártyák szomszédságába tenni és így nem lesz nehéz a kártyákat kitalálni Ha az első forgatás után még nem jött a kártya az általunk látott kártyák közelébe, úgy foly- tassuk e műveletet addig, mig ez természetszerüleg oda fog jönni.

A gondolt kártyákat elfelejteni.

Három ember által gondoltatunk három kártyát, melyeket összevéve, ügyesen rejtünk el A kéznél tartott másik játszmá- ból aztán három kártyával helyettesítjük a teljes játszmát, és nevezzük meg hamar a keverés után. Persze ellenkezni fognak, hogy ez nem volt az a három gondolt kártya, de meggyözni öket igen könnyü lesz.

Egy kártyával dobot utánozni.

A kártyát négyrét hajtsuk össze és forgassuk, mig szélei összetapadnak. Most fujjunk bele vagy köhögjünk és teljes nagy dobszerü hangokat fogunk produkálni.

Három embert egy általunk gondolt kártyáért kiküldeni.

Egy játszma kártyát ugy kombináljunk ki, hogy abban egy kártyából, p. a tökdisznóból, kettő legyen. Az egyiket még a mutatvány elött helyezzük el odakünn és a másikat hagyjuk benn a játszmában, de tegyük elöre. Most adjuk át egy ember- nek a játszmát és még két emberrel arra kérjük öt, hogy egy disznót gondoljanak mind a hárman. Világos, hogy a keresésnél a kezünkben levő tökdisznót fogják gondolni. A tökdisznót mos+ ügyesen távolítsuk el a játszmából, majd adjuk át a játszmát azzal a kérdéssel, hogy benne van-e a három ember által gon- dolt kártya. Persze hogy minden keresés hiába való lesz, mire nevezzük meg a kártyát és mondjuk, hogy künn van. Könnyen meg is fogják találni.

A gondolt kártya künn és benn is.

E játék ugyanazonos, mint az elöbbi, csak azzal a módo- sítással, hogy mig a három ember kimegy, addig helyezzük gyorsan vissza a kártyát a játszmába és az egész játszmát tegyük az asztalra. Most siessünk mi is ki velük és miután a

§§

187

kártyát megtaláltuk, kérjük vissza, mondván, kár most künn keresni a kártyát, a mikor az benn is megvan. Adjuk oda a játszmát az embereknek és azok a kártyát meg fogják találni nagy tetszésre.

Egy kártyát az asztal alatt feltalálni, melyet ketten gondoltak.

A piquet-játszmából kiveszünk egy kártyát, melyet előze- tesen az általunk gondolt kártya mellől vettünk ki (lehetőleg a közepéből). Két embernek mutatjuk meg, de nem úgy, hogy mi ne lássuk Mostan a kártyát visszakérjük, elhelyezzük a játsz- mába, de úgy, hogy a hozzánk néző fele kinézzen a játszmá- ból. Most keverjünk és a kártya ki fog esni és ekkor mi az általunk gondolt kártya segélyével azt könnyen megláthatjuk. Lépjünk rá a földön és adjuk át a játszmát az egyik embernek is és a másiknak is, hogy keresse meg az általa gondolt kár- tyát. Természetes, hogy egyik sem fogja találni, és hogy ne szá- míthassa a kártyákat, a játszmát két játszmából kombináljuk. Most nevezzük meg a kártyát és emeljük fel a földről, a mi nagy hatást fog kelteni.

Egy ember által gondolt két kártyát kitalálni.

Vegyük a piquet-játszmát és nézzük meg annak a legfelsö és legalsó kártyáját. Most huzassunk játékosunk által két kár- tyát és kérdezzük meg, hogy le vagy fel? A hogy tehát ö kivánja, úgy helyezzük el az általa gondolt kártyákat, az egyiket a legfelső (ha ö azt mondja fel), a másikat a legalsó (ha ö azt mondja le) alá; esetleg meg is másíthatja, de az nekünk nem határoz. Most keverünk és megnézzük a kártyákat. Világos, hogy a mi két kártyánk mellett lesz a két gondolt kártya, a melyeket egyidőben nevezünk meg.

Három gondolt kártyát egyszerre megnevezni.

A piquet-játszmát oszszuk három csomóra, melyeknek mindegyik felső kártyáját gyorsan és ügyesen nézzük meg. Most arra kérjük a játszókat, akik itt hárman vannak, hogy vegye- nek a csomóból egy-egy kártyát és helyezzék vissza. Minthogy a csomót megforgatni nem szabad, mindegyik a felsö kártyát fogja megnézni. Most kevertessünk és nézzük meg a kártyákat, majd nagy tetszés közt mondjuk el a gondolt kártyákat.

§§

188

Egy kártyát megmutatni és akkor behunyt szemmel a kártyát meg- nevezni.

A piquet-játszma csomó legfelsö kártyáját nézzük meg gyorsan és észrevétlenül, s akkor oszszuk az egész játszmát hat tetszés szerinti csomóba. A hat csomót, melyet csak a komplikáczió kedvéért csináltunk, most keverjük ismét össze, de úgy, hogy az általunk látott kártya jöjjön a közepébe. Ezt a kártyát most ügyesen fogjuk meg és behunyt szemmel mu- tassuk meg, majd keverés czéljából adjuk oda és azután kér- jük, hogy a játszmát a homlokunkhoz helyezzék. Most nevezzük meg a kártyát és a hatás el nem fog maradni.

Egy ember által gondolt tiz kártyát, melyek egész sorokban vannak elhelyezve, megnevezni.

A kártyák tudvalevöleg az egyik felületen más szegélylyel, keskenyebbel vagy vastagabbal birnak, mint a másikon. He- lyezzük el a kártyákat vékonyabb felükkel és képezzünk soro- kat, melyekben tiz kártya van felosztva. Most elfordulva, kérjük emberünket egy sor kártya gondolására és azt fordítsa fel. Mi ezt az első pillanatra felismerjük és keresve a kártyákat, abból a gondolt kártyákat megnevezzük.

Hogy lehet puszta méregetés által valamely kártyát kitalálni?

Egy kártyajátékban egy lapot huzatunk valakivel s meg- kérjük, hogy jegyezze meg magának a kihuzott lapot, melyet aztán megforditva ujjunkon mintegy méregetnünk kell. Tulaj- donképen valamely jelet kell a kártya hátrészén feltalálnunk, melyet megjegyezhessünk. Ezután bekeverjük a huzott kártyát a többi közé s az egész kártyacsomagot oda nyujtjuk valakinek összekeverés végett. Ha ez megtörtént, minden kártyát ujjunkon méregetünk, mig a jelzett kártyára bukkanunk, melyet kevés méregetés után felütve, a huzott kártyának mondunk.

Hogy lehet bekötött szemmel kitalálni, vajjon bizonyos kártya képes-e vagy nem?

Egy kártyajátéknak képes kártyáit mind átszurjuk egyik sarkukban finom tüvel, úgy, hogy hátrészükön kis emelkedés támadjon. Ha most beköttetjük is szemünket, kis tapintás után ráakadunk csakhamar a képes kártyákra.

§§

189

Hogy lehet egy kártyát fekete lappá változtatni?

Keverjünk össze egyenlő salétrom- s vizmennyiséget, öntsük a vegyüléket kevés higanyra s hagyjuk az egészet néhány napig állani. Ez által egy rokonszenves fekete tintát nyerünk, mely csak a meleg által lesz láthatóvá. Ha evvel most egy kártyát bemázo- lunk, a kártya szine semmiben sem változik, a mig az hideg marad, ha azt azonban átadjuk valakinek, hogy meleg kályhára helyezze, kevés idő mulva egészen feketének fog elötünni a kártya lapja.

A társaság több tagjainak megmondani, melyik kártyát választották maguknak.

Az ember vesz 20 kártyát s kett öt-kettőt egymás mellé téve, kiadja öket az asztalra, s fölkér többet a társaságból (vagy az egész társaság fölkérethetik), hogy jegyezzen meg magának két egymás mellett fekvő kártyát. Ezután összerakja az ember ismét a kártyát, de úgy, hogy a két-két összetartozó kártya egymástól el ne választassék. Mind a 20 kártyát most az asztalra rakjuk e szók szerint:

MUTUS

NOMEN

DEDIT

COCIS

E szavakat persze emlékezetünkben kell tartanunk. Következő tulajdonai vannak: először minden betü kétszer van e négy szó- ban s másodszor minden szóban két egyenlö betü foglaltatik, s végre a többi 3 betü úgy van elosztva, hogy pld. az első szó (MUTUS) egyik betüje a másodikban, t. i. M, egy másik a harma- dikban t. i. T, és a harmadik a negyedik szóban szinte föltalálható, t. i. S; s épen így van a többi három szónál is. E négy szó szerint úgy rakjuk az asztalra a kártyát négy sorban, hogy az eddig együtt levő kártyák egyenlő betű helyét foglalják el. Ha most minden kártya rendszerint el van helyezve, mindenkit egyenként megkér- dünk, melyik sorban van két megjegyzett kártyája. Ha most valaki azt mondja, hogy mindkettő az első sorban van, akkor nem lehet más, mint a második s negyedik kártya, mert csak a két U betü egyenlő; ha valaki az első és másodikban levőknek mondja meg- jegyzett kártyáit, nem lehet más, mint az első sorban az első s a második sorban a harmadik, mert az első sorban első betü az M, a másodikban pedig a harmadik, több M pedig nincs, s így tovább,

§§

190

mig minden kártya ki van találva. Hogy a kellő gyakorlatot e kártyafortélyban megnyerjük, legjobb, ha e négy szó betüit kré- tával az asztalra irjuk, s igy próbáljuk eleinte elrendezni a kártyákat.

Az elválhatlan 4 király.

Egy kártyajátékból kiválasztjuk a négy királyt, megmutatjuk az egész társaságnak s azután mind a négyet együtt az egész kártyacsomag alá teszszük, észrevétlenül azonban még a királyok alá is teszünk két két kártyát. Most e két kártyát, melyet min- denki két királynak fog tartani, a kártyacsomag közepébe tesz- szük, ugy hogy az egész társaság lássa, a mig a legalsó királyt a csomag legtetejére helyezzük, egyszer leemelhetjük a kártyákat, valakinek átvizsgálás végett odaadjuk, s ime a négy király (mi egyébiránt igen természetes) együtt fog találtatni, daczára a lát- szólagos osztásnak.

Egy kártyát kitalálni 21 kártyából.

21 kártyát kirak az ember, hét-hét kártyát 3 csomóban. Most azt kérdi: melyik csomóban van a megjegyzett kártya; a megje- lölt csomót, összerakva a kártyát, közepére teszszük, s ismét 3 rakásra osztjuk a kártyákat. Ezután kijelöltetve a csomó, melyben a kártya van, ezt megint a közepére teszszük, s harmadszor is. Ha most az összes kártyák kezünkben vannak, a 11-ik kártyának kell a megjegyzettnek lenni.

A 14 kártyás kör.

A tizennégy kártyát úgy kell mind megfordítani, hogy min- dig csak a 7-dik kártyát szabad megfordítanunk. Számítunk egytől hétig, a hetedik számu kártyát megfordítjuk és így tovább. Ha a kártyára visszatérünk, melyen a számítást megkezdtük s melyet persze meg kelle jegyeznünk, azt átugorjuk s a következő- nél kezdjük a számítást az elöbbi mód szerint, mig mind a 14 kártya meg van fordítva.

A tánczoló kártya.

A társaságtól egy kártyát kérünk s egy oly poharat, melyben a kártya könnyen mozoghat. E kártyát most észrevétlenül egy már előbb elkészített nöi hajra (mely jó hosszu) ragasztjuk; a haj mindkét végén t. i. kevés viasz van; az egyik végére a kártya jö,

§§

191

a másik végét pedig botocskára ragasztjuk; már most tánczdara- bot játszatunk vagy dúdolunk, a taktus szerint ugratjuk a pohárban a kártyát, mig végre erös rántással a pohárból kihajítjuk, azután fölemelve, a hajat a bot és kártyától hirtelen elválasztjuk s oda- adjuk mindkettőt a társaságnak, mely semmit sem fog az egész mütétről tudni, ha ügyesen viszszük véghez az egészet. Magától értetik, hogy a társaság s gyertyák kissé távol essenek a mutat- vány szinhelyétől.

Hogy lehet három egymás mellett fekvő kártya között a középsőt a nél- kül, hogy hozzá nyulnánk, elmozditani helyéből?

A három kártya közöl az egyik szélsőt a másik oldalára he- lyezzük, s így az eddig középső kártya már most szélsövé lett, a nélkül, hogy hozzá nyultunk volna.

9 kártyát s utóbb még hármat ugy az asztalra kirakni, hogy minden. sorban négyet leheesen számítani.

9 kártyát három-három kártyás sorban teszünk az asztalra, s valakinek azután szinte három kártyát adunk a kezébe s meg- kérjük, hogy ezt úgy tegye a többihez, hogy minden sorban négyet lehessen számítani. Nem egykönnyen fog valaki módjára akadni: egy kártyát az első sor első lapjára, a másodikat a középső sor harmadik lapjára teszünk, s így minden sorban minden oldalról négy kártyát számíthatunk.

Hogy lehet egy tojásból kártyát elövarázsolni?

Félig kifujván a tojást, valakivel egy bizonyos kártyát huza- tunk, melynek mását már előbb bele helyeztük a félig kifujt to- jásba. Azután egy egész tojást mutatunk a társaságnak amaz igé- rettel, hogy ebből ugyanazt a kártyát fogjuk elővarázsolni, mely elöbb huzva lön. Ügyesen fölcserélve a két tojást, a félig teltet összetörjük s mindnyájuk csodálatara kihúzzuk a kártyát belőle.

Vörös és fekete egyszem.*)

Két urat megkérünk, hogy álljon háttal a társaságnak. Most egy vörös egyszemet, melyre elöbb kis szappannal kivágott fekete egyszemet ragasztottunk, s egy fekete egyszemet, melyre előbb ki- vágott vörös egyszemet ragasztottunk, megmutatunk távolról a

*) E kártyajátéknál franczia kártyák használandók.

§§

192

társaságnak s megmondjuk, hogy például a jobbra álló urnak zse- bébe teszszük a vörös egyszemet, s mire kihuzza, fekete egyszem lesz, a balfelölinek pedig fekete egyszemet teszünk a zsebébe, mely vörössé lesz. A kártyát a mondott uraknak zsebébe is teszszük, de a betételnél leveszszük észrevétlenül a ragasztott egyszemet. Be levén téve a kártya, varázsszavakat rebesgetünk, s azután megmutatjuk a kártyát, mely természetesen, lehullván a ragasztott egyszemek, mást fog mutatni, mint a betett. Az egész fortély ügyességen alapszik, s a képességen a társaságot a műtét alatt szóval tarthatni.

Hogy lehet narancsban kártyát találni?

A narancsot megfelezzük, belehelyezünk egy kártyát, mely- nek mását kihúzatjuk, a narancsot ügyesen összeragasztjuk sa társaságnak egy egészet mutatunk, azután fölcseréljük a két narancsot, s az elsőben felvágás után kártyát fogunk találni.

A varázskártya.*)

(Előmutatunk egy kártyát.) Hogy hivják önök e kártyát, ugy-e vörös hármasnak? S én mégis azt állítom, hogy a vörös egyszem! (Elömutatjuk ugyanazon kártyát, csakugyan vörös egyszem.) De még azt is tagadom, mert ez vörös király! (Meg- mutatjuk a kártyát: vörös király!) Ebből láthatják önök, hogy semmit sem állíthat az ember teljes biztonsággal Megfejtés. Egy vörös hármasról levakarjuk finoman a felsö szemet, a kártya hátára pedig ragasztunk vörös királyt. Ha hármast mutatunk, a kivakart szemet ujjunkkal takarjuk be, s mindenki azt fogja gondolni, hogy a harmadik szemet eltakarjuk; ha egyest muta- tunk, az alsó szemet takarjuk be, s a felső üres helyet látni engedjük. Ha királyt mutatunk, ügyesen megfordítjuk a kártyát. Itt is gyakorlottság s az illő távolság kivánatos.

A varázskártyák.

Négy egyenlő kártya szükségeltetik egy kártyajátékban, pl. négy makk-király, ebből azután egyet huzatunk s megkérdjük: hányadik kártya legyen a huzott? Ha azt felelik ötödik, az ember 1, 2, 3, 4 kártyát számít elő, s ötödiknek egyet a négy legalólra helyezett kártyákból tesz ügyesen az asztalra (mert a

*) Ide franczia kártya szükségeltetik.

§§

193

huzott kártyát is vissza kellett kérni.) Ha más valaki kérdé- sünkre feleli, hogy harmadik legyen a kártya, számítunk 1, 2 kártyát, s harmadiknak ismét egyet teszünk a tudvalevő alól fekvő kártyákból. E műtétet négyszer lehet ismételni; ha most a nézők csodálkoznak, hogy fordulhat 1 kártyajátékban négy- szer ugyanazon kártya elö, fölveszszük az asztalról a négy kár- tyát s azon ürügy alatt, hogy a csomagba teszszük, ügyesen zsebünkbe csusztatunk hármat közölük, a negyediket pedig a csomagba teszszük, s ha most valaki átforgatja a játékot, bizo- nyára csak egy makk-királyra akad, mi a legnagyobb bámulatot idézendi elő.

Hogy lehet egy huzott kártyát hamar megtalálni?

Egy előbb jól megkevert kártyacsomagot asztalra helyezve, megjegyezzük magunknak az alsó kártyát. Erre valakivel huza- tunk egy kártyát, melyet jól megjegyeztetve az asztalra helyez- tetünk s az egész csomagot ráteszszük. Többször ovatosan le- emelve a csomagot, keresztül lapozzuk azt s megkeressük benne az azelőtt alul fekvö s általunk megjelölt kártyát, az előtte való azután a huzott kártya.

A varázstükör.

Kettős üveggel ellátott tükör szükségeltetik; az egyik olda- lára mézgával (gummi) kártyát ragasztunk s az üres oldalt a társaságnak megmutatjuk. Most valakivel a felragasztott kártya mását huzatjuk amaz igérettel, hogy a tükörbe varázsoljuk. A kártyát félreeső helyre letétetjük, a tükörre kendöt borítunk s ezalatt megfordítjuk azt; ha a kendőt leveszszük, természetesen a felragasztott kártya lesz látható, mi, ha ügyesség járul a mű- téthez, igen meglepő.

A felcserélt kártyák.

A kártyákat, melyeket látszólagosan fel akarunk cserélni, kétszeresen kell birnunk. Ha például zöld felső és alsó cserélje fel helyét, kétszeresen kell mindkettőt birnunk. A kártyákat közepén elválasztjuk s egymás hátára ragasztjuk, ugy hogy egy kártya előrészén a zöld felsöt, hátrészén pedig a zöld alsót lehessen felmutatni. Azután két kalapot helyezünk egymástól kis távolra egy asztalra. Erre felmutatjuk a zöld felsőt s azután az egyik kalap alá helyezzük se közben a kalap alatt a kár-

62-1889. Kártyakönyv..

§§

194

tyát meg is fordítjuk, úgy hogy már most majd a zöld alsó látszassék; azután felmutatjuk az alsót s a kártyát ismét a másik kalap alá helyezve, e közben ezt is megfordítjuk, úgy hogy már most majd a zöld felső látszassék. Ezután megkér- dezzük a nézőket, melyik kalap alatt fekszik a zöld felsö s melyik alatt a zöld alsó? Azután elteszszük a kalapokat s meg- mutatjuk, hogy a kártyák helyeiket változtatták.

Hogy lehet biztonsággal a kártyákat rendre megnevezni, ha az ember az egész kártyacsomagot homlokán tartja, s ugy huzza le a kártyákat, a nélkül hogy azokat látná?

A kártyacsomagot hátunk mögé tartjuk s két részre oszt- juk, úgy hogy a kártyák háttal feküdjenek egymáson; ama kár- tyát azután, melyet hátratevés előtt megjegyeztünk magunknak, elsőnek teszünk, s így azután homlokunkra helyezve az egész csomagot, könnyen megnevezhetjük azt. A mig ez történik, ismét azt a kártyát jegyezzük meg magunknak, melyet azalatt láttunk, mig a csomagot hátra dugtuk, evvel azután szintugy bánunk, mint az elsővel s így megnevezhetjük a fél csomag kártyáit egyenként, mi igen meglepő, ha az ember egy kis ügyességgel viszi véghez a különben igen egyszerü mütétet.

Hogy lehet egy kártya csomagot ugy a falhoz hajítani, hogy azon kártya, melyet valaki megjegyzett magának, rajta maradjon, mig a többi lehull?

Német kártyacsomagot úgy rakunk össze, hogy a képes s egyéb kártyák egyenlő rendben feküdjenek (fejjel fölfelé) s azután huzatunk valakivel egyet, ezalatt észrevétlenül megfor- dítjuk az egész csomagot sa huzott kártyát ismét beleteszszük. Lapozva a csomagban, a választott kártyára könnyen raaka- dunk, melyet azután már ujjunkon levö viasz- vagy péppel be- kenünk s azután a huzott kártyával elöl (mit persze észrevét- lenül kell eszközölni) az egész csomagot teljes erővel a falhoz hajítunk, bizonyára ott ragad a huzott kártya, mig a többi

ismét lehull.

Hogy lehet egy kártyát, melyet valaki megnézett s kezében tart, másra változtatni?

A kártya, melyet valakinek megmutatunk, a legalsó a cso- magban. Elöbb azonban, mintsem a kártyát megmutatnók,

§§

195

az elötte valót valamivel kijebb toljuk s négy ujjunkkal lefed- jük. Miután a megmutatott kártyát megneveztettük, észrevétle- nül kihuzzuk a kijebb álló kártyát s átadjuk más valakinek, hogy jól örizze meg; ez azon hiszemben lesz, hogy a kártya, melyet kezébe adtunk, nem más, mint a melyet elöbb megne- veztettünk, mig rövid szóváltás után általunk fölkéretve, felmu- tatja a kártyát, s egész másnak ismerteti, mint a megnevezett volt, mi természetes, mert mi mást adtunk kezébe s szóval tar- tottuk, hogy ártatlan csalásunkat észre ne vegye.

Egy kártyacsomagot a légbe röpíteni úgy, hogy az csak a földre eséskor hulljon szét.

Egy kártyacsomagot, melyet a társaságnak elömutattunk, gyorsan egy másikkal felcserélünk, mely egy emberhajszállal keresztbe kötve van. E hajszál a légbe hajítás közt a kártyá- kat össze fogja tartani, de a földre hullva szétpattan, anélkül hogy valaki által észrevehető lenne.

Hogy lehet egy megjegyzett kártyát bizonyos számban előmutatni?

Az alsó kártyát egy csomagban megjegyezzük magunknak, s azután megkeverjük a csomagot a nélkül, hogy a megjegyzett kártyát helyéből elmozdítanók. Azután kihuzatunk egy kártyát. megjegyeztetjük, az asztalra helyeztetjük s reá teszszük az egész csomagot. Erre emeltetünk s megkérdjük, hányadik legyen a megjegyzett kártya? Azután a kártyákat képpel szemünk felé megszámláljuk s a megjegyzett kártya az lesz, mely a legelő- ször alól fekvő kártya elött találtatik. E megszámlálást gyorsan az asztal alatt végezzük, s a megjegyzett kártyát a csomag tetejére helyezve alulról egy hiján annyi kartyát dobunk az asztalra, a hányadiknak mondatott a megjegyzett kártya, melyet utolsónak vetünk fel. A műtét, ha kellő gyorsasággal végeztetik, ép oly meglepő, mint mulattató.

Hogy lehet megtudni, melyik kezében tart valaki páros, melyikben pá- ratlan számu kártyát?

A jobbkézben levő kártyák számát hárommal, a balkézben levőket négygyel szoroztatjuk, mindkét eredményt összeadjuk s a végeredményt megnevezhetjük. Ha most az összeget kettövel elosztjuk s nem mutatkozik maradék, a jobbkézben páros, a balkézben pedig páratlan számu kártyát tartott a néző: ha

13*

§§

196

ellenben egy marad az osztásnál maradékul, a jobbkezében pá- ratlan, a balkezében páros számu kártya volt.

Megszagolni 3 kártya közül, melyiket érintette valaki?

3 kártyát egymás mellé teszünk és felszólítunk valakit, hogy érintse az egyiket, mig mi megfordulunk vagy az ajtó elé megyünk; mi a megérintett kártyát szagáról meg fogjuk ismerni. E mellett szükséges, hogy egy ismerőssel egyetértésbe jutottunk légyen. Ha az például kezét orrához teszi, annyit jelent, hogy a középső kártya az érintett, ha balszemére teszi kezét, annyit tesz, hogy a baloldali kártya érintetett; ha pedig jobb füléhez tartja kezét, annyit jelent, hogy a jobb oldal felöli kártya érintetett.

Tetszik hatos vagy négyes? (Franczia kártyával.)

Egy halosból az egyik oldalon kitöröljük a középső sze- met. Ha valaki hatost kiván, akkor a kitörölt szemre teszszük ujjunkat és senki sem fog kételkedni rajta, hogy csakugyan ha- tost mutatunk. Ha pedig négyest kivánnának, megfujjuk a kár- tyát és a meglevő középső szemre téve ujjunkat, a nézök a kártyát négyesnek találandják.

Hogy lehet négy személy megjegyzett négy kártyáját kitalálni?

16 kártyát veszünk s azt négy-négy kártyás csomagba rakjuk. Mindegyik csomóból más személylyel jegyeztetünk meg egy kártyát. Ezután az első csomót négyfelé osztjuk, erre rakjuk ismét négyfelé a második csomó kártyát, erre a harmadikéit s végre a negyedikéit. Minél gyorsabban történik ez, annál nagyobb- szerűnek tűnik elő a műtét. Most egy csomagot felvéve, egyet a négy személy közül megkérdünk, benne van-e ezen csomag- ban a megjegyzett kártyája? Ha benne van, akkor a megjegy- zett kártya, ha az első személyt kérdeztük meg az első, ha a második személyt kérdeztük - a második, ha a harmadikat - a harmadik, ha a negyediket, a negyedik kártya lesz. Igy teszünk a többi csomaggal is.

§§

VI. RÉSZ.

KÁRTYAMŰSZAVAK SZÓTÁRA.

§§

[Error processing: ]

§§

Kártya müszaki szótára.

A sorok végére tett számok az illető lapszámokat jelzik, hol bővebb fölvilá- gositás található.

Alsó: A magyar kártya egy tagja Block=töke-téte 104. 1.

1. Alsó a makszin a hamis játé- kosoknál 168.1. Amazonok egy patience játék
1. Ambo a kártyacsomag legalul fekvő tagja a nasi-vasinál 28.1. Anzágolás kimondás. A figurák

Brand, vagy brennolni

mikor a makaoban a bankár a fekvö kártyák egyikét eldobja 95. 1. Brisque Lásd bésique 123. 1. Bube a franczia és tarokk kár- tya egy tagja. Megfelel a magyar kártya »filkójának 10-12 1. Bujósdi Patience-játék 23. 1.

fölmondása vagy bedictálása. Carre mikor négy számmal Apre (a prez) A pointok egyenlő száma a makaoban

Aratás Patience-játék 21. 1. Atout (à tout): Lásd: Tromf. Banda Lásd: Duna. Bank az a pénzösszeg, melyet a bankár (a bankadó) kitesz az asztalra, hogy ellene tegye-

nek a játszók. Bankár vagy bankadó = az az egyén, a ki a bankot adja. Basta a treff disznó a l'hom- breban.

Bé, vagy beckelés

két disznó a hamis játékoknál 168. 1. Belle. (Bella, Béla) a klabriás kettes figurája 52-53. 1. Besserelni a betett visit meg nagyobbítani a ferblinél 34. 1. Bésique társasjáték franczia kártyával 119. 1.

Bête büntetés-pénz klabriás- ban s több más játékban 33. 1. Bettli a preferansz egy faja. (Lásd e játék leirását.) Blind a kóstát láthatlanban megadni a ferblinél 34. 1.

játszuk a rouletten 149. 1. Carreaua franczia kártya egy

csoportja (családja). Jelvénye piros négyszög 10. 1.

Carte blanche ha a 9 kártyá- ban nincsen figura. Lásd piquet és bésiquet leirását.

Codille lásd l'hombre 112. 1. Coeur a franczia kártya egyik csoportját (családját képezi, jelvénye a piros név). E szó coeur francziául szivet jelent 10. 1.

Colonel A játékbarlang tulaj- donosa 153. 1.

Colonne = oszlop. A roulette-

tábla egy számra 148. l. Contra = az ellenséges jelszó, melylyel az egyik játékos jelzi, hogy a másik ellen játszik s a melylyel egyszersmind a já- ték pénzbeli értékét is emeli. Ugyanilyenek a recontra és re- recontra. (Lásd tarok és kala- briás).

Contre couleur

ellenszin,

trent et quarante 151. 1.

§§

Család a franczia kártya egy- szinü összes figurái. Csöndes Ferbli.

Da 4, hamis játékosoknál. Igy aztán Da-Mé 4 kilenczes stb. 168.1.

Dáma (Dame) a franczia és ta- rokk kártya egy tagja 10-12.1. Da mal négyszer, a hamis já- tékosoknál 169. 1. Da mal pitinen soknál 169. 1.

hamis játéko-

Dörde mén 57. 1. Dies mal, Diebe-disznó, a hamis játékosoknál 168. 1.

=a kalabriás egy faja

Disznó

a magyar kártya legma- gasabb (de nem mindig legerö- sebb tagja. Mondják ász- nak is. A magyar kártyában 9. 1., a franczia kártyában 10.1. Doktor vörös, a hamis játé-

kosoknál 168. 1. Draperiren pénzt kapni kár- tyázás közben 171. 1. Duna Egy ferbli-figura 37. 1. Durák társasjáték magyar kártyával 91. 1. Németország- ban: Portugalen.<< Ecartálni kártyát kézből le- tenni.

Ecarté = társasjáték franczia kártyával 115. 1.

Elosztani: hibásan osztani. Elönyös Vorhand.

Emelkedő sorrend

az egyes kártyáknak sorrendje, melyben minden egyes kártya egy fokkal magasabb rangu, mint a sorban elözője. Emelni (couper) = a kártyacso- mag egy részét a keverés után ugy leemelni, hogy a felső rész kerüljön alulra s viszont. En deux-játék kettes játék. En trois-játék =hármas játék. Farao (pharao) - az olyan nasi-

vasi, melyet 52 whist-kártyával játszanak 89. 1.

Farbázni ferblizni. Felső = a magyar kártya egy tagja, mondják Filkónak is 9. 1. Ferbli csöndes. Magyar társas- játék (sok helyütt beillik ha- zárd játéknak is) 35. 1. Figura az a kártya, mely az érték-jelen kivül valamely alatt is van.

Filkó a felsö a magyar kár- tyában. Van ilyen nevü társas- játék is 80. 1.

Force a király a l'hombreban. Franczia kártya: 52 lapból áll,

ezeknek leirása a 10-ik lapon. Fucs a vesztésnek egy biztos

neme a huszonegyben 81. 1. Fulle-maas vagy Volles-maas nagy négyszer, a hamis játé- kosoknál 169. 1.

Futás a tétek kölcsönös visz- szavétele a huszonegynél 82. 1. Gazdás magános kártyajáték Gie 3, a hamis játékosoknál. magyar kártyával 18. 1. Igy aztán Gie-Sie három he- tes, gie-olló három kilenczes stb. 168. 1.

Gi-mal

26, a hamis játékosok-

nál 169. 1.

Girigáré négyes figura a ferb- liben 40. 1.

Glück

tök, a hamis játéko-

soknál 168. 1. Grandissimo-Solo granda. Lásd l'hombre 101. 1.

Guberálása tétet a játszó és bankár kiteszik s egymással szembe állítják.

Halberzwölf Társasjáték fran- czia kártyával 98. 1. Harmadkéz a sorban. Hármas

a harmadik játszó

a franczia kártya egy

tagja 10. 1.

§§

III

Hármas taroka tarok kártya

egy tagja 12. 1.

Harminczegy

sére s egyszersmind egy for- duló játékra is.

társasjáték ma- Kastély urnöje Patience-játék 28. 1.

gyar kártyával 83. 1.

Hatos a franczia kártya egy Kassza az a pénzösszeg, me-

tagja 10 1.

Hatos tarok a tarok kártya egy tagja 12. 1.

Házasság patience-játék 24. 1. Herrdoktor király, a hamis já- tékosoknál 168. l. Hetes a magyar és franczia kártyák egy tagja 9-10. 1. Hetes taroka tarokkártya egy tagja 12. 1

Herz Coeur.

Hierarchia a kártyáknak le-

lyet a játékosok összeraknak, hogy abból a nyereséget fizes- sék a nyerőnek vagy nyerők- nek.

Kaufolni a tétet vagy felét ujra befizetni. Lásd ferbli 41. 1. Kereszt-márjás a négyes már- jás 86. 1.

Kettes: A franczia kártya egy tagja 10. 1.

Kettes tarok a tarokkártya egy tagja 12. 1.

Keverni a kártyát osztás elött összekeverni.

menő vagy emelkedő sorozata. Kettös-virágzás = lásd nasi-vasi Híni általában kártyát ki- adni. A ferblinél pénzösszeg követelése (Hivok egy forin- tot!) A taroknál a játszó se- gitségül hív egy partnert (Hi- vom a huszast!) Lásd az illető játékok leirását.

Hinterhand =az asztaltól balra ülő játékos.

Hirsch a contrázás egy foka a tarokban 131. 1. Holt kártyák azon kártyák, melyek a játszmától kivétetnek a játék elött és félretétetnek 19. 1.

Huszas tarok

egy tagja 12. 1. Huszonegy

a tarok kártya

társasjáték ma-

gyar kártyával 81. 1.

Kézből kézből játszik az, ki nem veszi föl a talont. Kihívni egy kártyát kiadni (Hívj ki! > Adj ki!<) Kilenczes

a magyar és fran- ezia kártyák egy tagja 9-10. 1. Kilenczes tarok: a tarok kártya egy tagja 12. 1.

Kimegy (a kártya kimegy) ezt a kifejezést a magános kártya- játékoknál szokták használni, midön a játék sikerült 17- 30. 1.

Király a magyar, a franczia és a tarokkkártya egyik tagja 9-10-11. 1.

Huszonegyes taroka tarokkár- Király-játszma a hármas már-

tya egy tagja 12. 1.

Impair

a roulette-tábla egy

szakasza 147. 1.

Jakab

20, a hamis játékosok-

nál. Jasz tromfolni a klabriásban 51. 1.

Játszma e szót használják egy

csomag (pakli) kártya jelölé-

jás 86. 1. Királyság Patience-játék 30. 1. Kivirágoztatni lásd nasi-vasi 89. 1.

Klabriász (kalabriász, klaberjász, kalaber) társasjáték magyar kártyával 50. 1.

Kóbi 20, a hamis játékosoknál

168.1.

§§

Kóbi ó vagy Kóbi alsó = 21, a hamis játékosoknál 168. 1. Kocsis-játék huszonegy.

Korlátolt ferbli az a ferbli,

melynél meg van szabva a be- fizetések és hivások maximuma 35. 1.

Kóstáltatni a ferblinél kiadott második két kártyát díjaztatni 34. 1.

Kovelev

21, a hamis játéko-

soknál 169. 1. L'amour (szeretkezés) a disznó és tizes találkozása egy szin- ből a mariageban 84. 1. Landsknecht német társasjá- ték, melyet nálunk magyar kártyával játszanak 90. 1. Lau, laudon = felsö, a hamis játékosoknál 168. 1. Leemelni a kártyacsomagból a keverés után a szomszéd já- tékos egy csomó kártyát le- emel s az osztó aztán az eddig alsó csomót teszi felülre.

Légy

Patiente-játék 27. 1.

Lemenő sorrend =

lyedő sorrend.

Leütni

lásd: Ütni.

ban nem nyilatkoznak, hogy megadják-e azt 36. 1. Makao társasjáték franczia kártyával 93. 1.

Makk a magyar kártya egyik szine 9. 1.

Malheur tizes, a hamis játé- kosoknál 169. 1. Manille Menel.

Manque a roulette-tábla egy szakasza 147 1.

Magrillage a kártyáknak gyü- rüvel való megjelölése 173. 1. Markirozni jegyezni. Márjás (mariage, házasság). társasjáték magyar kártyával 84. 1.

Másodkéz a második játszó a sorban.

Matadore

általában a tromf.

A l'hombreban a két fekete disznó.

Matsch lásd Stichmatsch 70.1. Lásd l'hombre Mediateur

1. Megállok

lásd: Sü-

Megemelni

Licitálás versengés (az árve- relés mintájára a fölött, hogy ki legyen a játszó.) L'hombre

Társasjáték franczia

kártyával 99. 1. Lovas a tarok kártya egyik tagja 13. 1.

Madame a játékbarlang tu- lajdonosnöje 153. 1. Magános kártyajáték az olyan játék, melyet egy ember magá- ban is játszhat. Magyar kártya: A magyar kártya

reszt.

lásd: Leemelni.

Megnixelni lásd: Ferbli 35.1. Menel tromf kilenczes a kla- briászban 51. 1.

Milimári több mint 21, a ha-

mis játékosoknál 169. 1. Mosás Matsch 86 1.

Most lásd l'hombre 101. 1. Nasi-vasi (pharao) társasjáték magyar kártyával 87. 1. Négyes a franczia kártya egy tagja 10. 1. Négyes tarok

egy tagja 12. 1.

a tarokkártya

Nobel huszonegy = a huszon- egy -nek egy faja 81. 1. Noir fekete (lásd roulette).

32 lapból áll. E 32 lap leirása Nullimimo lásd l'hombre 10. 1.

a 8. lapon. Májzli az olyan vízi, melyet az első játékos markában rejtve tart, mig a többiek láthatlan-

Nyolczas a magyar és franczia kártyák egy tagja 9-10 1. Nyolczas tarok: A tarokkártya egy tagja 12. 1.

§§

Olscur 1. l'hombre 101. 1. Olt nyolczas figura a tart-

liban

Olló kilenczes, a hamis játé- kosoknál 168.1.

Óra

Point = számegység a kártyá-

zásnál.

Pointeur játszó.

Ponto mindkét vörös disznó, ha tromf, a l'hombreban. Portugalese Darik. Preferánsz (preferance) = tár- a sasjáték magyar kártyával. Quadrille négyes. Patience- játék 22. 1.

patience-játék 25-26. 1. Osztani a kártyákat az egyes játékok szabályai szerint játszók között kiosztani. Összefüggés játék-figura (péld. terz, quart stb.)

Ötösa franczia kártya egy tagja 10. 1.

Ötös tarok a tarokkártya egy tagja 12. 1. Pagat

a tarokkártya egyik

tagja 12. 1. Pagat ultimo

a pagátnak az utolsó ütésre kapása 129. 1. Pair a roulette-tábla egy sza- kasza 147. 1.

Pápa a contrázás legfelső foka

a tarokban 131. 1. Páros-páratlan Paar oder Un- paar. Magános kártyajáték 17.1. Partie játszma.

Passe a társasjátéknál azt je- lenti, hogy a játszó nem kiván több kártyát, vagy nem »mond< semmit. A roulettenél egy re- kesz neve.

Paskievicz népes tarok 127. 1. Patience franczia szó; jelen-

Quart négyes figura több já- tékban. (Klabriász Piké stb). Quartett négyszeres nyerés vagy vesztés a nasivasiban, lásd 89. 1. Quart-major disznó, király, felsö s alsóból álló figura (Piké).

Queé a négy játszmából álló piké egyes játszmái.

Quint

====

ötös figura több játék- ban. (Klabriász. Piké stb.). Quint-major =disznó, király, felsö, alsó s tizesböl álló figura (Piké).

Ráütés leemelés helyett gyak- ran az emelő ráüt a kártyacso- magra annak jeléül, hogy nem kiván emelni. Ferblinél az tilos, ott az emelés kötelező.

Rebesser

midön az utolsó já- tékos javítja meg a vizit a ferb- linél 34. 1.

tése: türelem. E könyvben a Recontra

lásd Contra.

hasonló nevü franczia kártya- Renonce hiányzó szin. Szin-

játékokat jelzi.

Pik Hatvanas« a pikében,

78.1.

Piké (piquet)

társasjáték ma-

eltagadás. Lásd Piké.

Replik »Kilenczvenes a piké- ban 78. 1.

Repülő bank mikor a bankadás a játszók között kézről-kézre megy.

gyar kártyával 74. 1. Pique: A franczia kártya egy csoportja (családja). Jelvénye Rerecontra lásd Contra.

fekete 11. 1.

Pitiren 25, a hamis játéko- soknál 168. 1.

Pitinger 24, a hamis játéko- soknál 168. 1.

Respect =lásd l'hombre 101. 1. Reszt jelszó a huszonegyben

annak jelölésére, hogy a játszó nem kér több kártyát. Retirálni a bankkal visszavo-

§§

nulni s a bankadást átadni más Spadille = a pique disznó a játszónak. l'hombreban. Rienne va plus a bankadónak Spadille forcé lásd l'hombre vagy croupiernak jelszava, 101. 1. mely után már tenni nem sza- Stichelni bad a roulettere 150.1. Rock vagy roccambole = lásd L'hombre 104. 1.

Rouge vörös. (Lásd roulette). Rouge et noire = kártyajáték,

Lásd roulette.

Roulette franczia eredetü ha- zárdjáték 146. 1.

Rubben lásd whist 125. 1. Rubicon-besigue lásd besigue 119. 1.

Samstag nyolczas, a hamis játékosoknál 168. 1. Sándor alsó, a hamis játéko- soknál 168. 1,

Sánta lásd ferbli 41. 1 Sans adout faja 68. 1. Sans prendre Solo. (Lásd

a preferansz egy

L'hombre 101. 1.

Schlager =ütés. Nagy schlager 9 point; kis schlager point a makaoban 91. 1. Schläuschern 30, a hamis já- tékosoknál 168. 1.

Schläuschern alex ó vagy alsó= 31, a hamis játékosoknál 168.1. Sept hetes figura a tartliban. Sequens összefüggés. Sext

Sie

hatos figura a tartliban. Hetes, a hamis játékosok-

nál 168, 1.

Sipi hamis játék 170. 1. Skart a félretett vagy tarta- lékba tett kártyák csomagja. Skíza tarokkártya legerősebb tagja. Képe egy bohóczot ábrá- zol 12. I.

ütni.

Stichmatsch. A teljes vereség a

pikében. Lásd a játék leirását 79. 1.

Super contra a contrázás egy foka a tarokban 131. 1. Sülyedő sorrend = az egyes kár- tyáknak oly sorrendje, melyben minden egyes kártya egy fokkal alacsonyabb rangu, mint a sor- ban előzője. Szinjáték ferbli.

Szuli »Hivjál vissza, a hamis játékosoknál 169. 1. Taille = bankadás. Talon a kártyáknak azon tar- talék-csomója, melyből egyes játékok szabályai szerint pótolják kártyáikat a játékosok. Tantus játékpénz 160. l. Tarok társasjáték tarok kár- tyával 136. 1.

Tarok fektetés ha valaki ta-

====

rokot tesz a skartba 133. 1. Társasjátékok oly kártyajá- tékok, melyekhez egynél több játékos kell. Használják e ki- fejezést »társasjáték a szolid kártyajátékok elnevezésére megkülönböztetésül a társasjá-

tékoktól.

Tartli = társasjáték magyar kártyával 69. 1.

Terz hármas figura a kla- briászban, pikében stb. Lásd e játékok leirását. Terz-ász-béla

figurája.

a klabriász egy

Terz-major disznó, király s felsőből álló figura a pikében.

Solo couleur = lásd L'hombre Tessék zöldszin, a hamis já-

Solo tout

l'hombre 101. 1.

tékosoknál 168. 1.

a tarokkár-

tya egy tagja 12. 1.

kijelentett volt. Lásd Tizenegyes tarok

§§

VII

Tizenhetes tarok

a tarokkár- | ütö erövel bir a többinél. Atout.

Adut.

a tarok- Ütni egy kártyát ugyanolyan szinü magasabb kártyával vagy tromffal fedezni. Mondják igy is: Leütni. (Üsd le !<<)

a tarokkár-

tya egy tagja 12. 1. Tizenhármas tarok kártya egy tagja 12. 1. Tizenkettes tarok tya egy tagja 12. 1. Tizenkilenczes taroka tarok- Vakon hívni kártya egy tagja 12. 1.

ferbli) 35. 1.

Tizennégyes taroka tarok- Virités kártya egy tagja 12. 1. Tizennyolezas taroka tarok- kártya egy tagja 12. 1. Tizenötös tarok: A tarokkártya egy tagja 12. 1.

Tizes a magyar, franczia és ta- rokkártyáknak tagja 9-10- 11. l. Tizes taroka tarokkártya egy tagja 12.1. Tourné

kis casco. (Lásd L'hombre) 101. 1.) Tout les trois a három honeur a tarokban 129. 1. Törzs az a kártyacsomag, a melyet az egyes patience-játé- kok szabályai szerint alkotunk

1. Tök a magyar kártyának egy szine. Társaságokban igy is hivják: sárga 9. 1. Töke-téte lásd l'hombre 104.1. Transversal de cinque mikor 5 számmal játszunk a roulet- ten 149. 1.

Treff a franczia kártya egy cso- portja (családja). Jelvénye fe- kete.

Treffle

Treff.

Trente et quarante ték 151. 1.

hazárdjá-

Tromf az a kártya, mely a játék szabályai szerint nagyobb

Blindelni. (Lásd

a ferbli alfaja 41. 1. Visszahínia ferblinél egy bi- zonyos pénzösszeg követelése. (Visszahívok egy forintot!<) az az összeg, a mit a ferb- linél az első játékos, mielött kártyáját megnézte volna, az asztalra tesz 33. 1.

Vizi

Vorhand az a játszó, a ki az

osztóhoz legközelebb ül s azzal a joggal bir, hogy először ad- hat ki.

Volat az ütések összesége a tarokban 129. 1.

Vole kilencz ütés a l'hom- breban.

Volte hamis emelés 175. 1. Vorpass = midőn a ferblinél az első játékos a » hívás he- lyett kijelenti, hogy nem ját- szik 35. 1.

Vörös

a magyar kártya egyik

szine 9. 1. Wenzel = Jasz. Whist = társasjáték franczia kártyával 124. 1.

Zöld a magyar kártya egyik szine 9. 1.

Zsinór hamis játék 171. 1. Zukassa =lásd ferbli 33. 1. Zupass (vagy röviden csak »Zu)

a második és utána jövö játékosok jelszava a ferblinél, ha nem akarnak játszani 35. 1.

§§

[Error processing: ]

§§

TARTALOM.

Lap.

Lap

Elöljáró sörczenet: Mondok. Mo-

kány Berczitöl.

Az első magyar kártyakönyv

A kártyajátékok története.

A kártyák leirása.

I Magyar kártya

II. Franczia kártya

III. Tarok-kártya

I. RÉSZ.

Magános kártyajátékok.

Magános játékok magyar kártyával.

Márjás...

. 84

1 Nasi vasi (Pharao)

5 Landsknecht

Durák.

. 87

. 90

Társas játékok franczia kártyával.

10 Makaó..

12 Halberzwölf

L'hombre

Ecarté.

115

Bésique

119

Whist.

124

Társas játékok tarok-bártyával.

Páros-páratlan

Gazdás

Tarok

126

Népes tarok (Paskievics)

127

Magános játékok franczia kártyáael

Patience.

Az amazonok

Az aratás

A quadrille

A bujósdi.

A házasság Az óra (L.)

Az óra (II.)

A légy

19 21

22 Roulette.

23 Trente et quarante

24 Játékbarlangok.

Hármas tarok

. 139

III. RÉSZ.

Tiltott játékok.

145

.151

153

IV. RÉSZ.

A kastély urnöje

A királyság.

II. RÉSZ.

Hamis Játékok.

A hamis játék..

165

Hamis játékosok műszavai

. 167

A három kártya

170

Társas kártyajátékok.

Társas játékok magyar kártyával.

Ferbli vagy Csöndes.

A viritós vagy nyilt ferbli"

A hurkosok fogása (Zsinór")

. 171

A dragacsiren fogás

. 171

Csalás megjegyzett kártyákkal

. 172

Csalás eldugott kártyákkal

. 174

41 Csalás kézügyességgel

. 175

Ferbli egy sántával

Csalás tükörrel.

. 178

A négy és öt sántával való ferbli

Klabrias

V. RÉSZ.

Preferáncz

Tartli

Piké

Filkó

Huszonegy

Harminczegy

Kártya-büvészkedés.

74 Egy kártyát leemeltetni megnézet- ni és ismét a játszmára tétetni fölül a kártya aztán egy más lesz. 181 83 Egy egész játszma kártyát az ösz-

§§

szekeverés után ugy rakni csomó- ba, hogy a legalsó lapok csak figurák vagy a legrosszabb kár- tyák legyenek.

Egy játszma kártyával a fagottfu- vást utánozni

Hat kártya-csomót csinálni és aztán behunyt szemmel egy kártyát mu- tatni és megnevezni

Ha az ember egy játszma kártyát két csomagra oszt, hogy tudja meg, vajjon a kártyák száma egyik kézben páros-e vagy pá- ratlan? Egy királyt mutatni, melyet ha az ember még egyszer megnéz, má- sik lesz.

Három kártyát megmutatni és azo- kat egymás mellett felállitva meg- nevezni.

Öt kártyát, melyet öt különböző ember jegyzett meg magának, megnevezni

Lap.

181

182

Valaki által látott lap megnevezése 183 Tizenöt kártya közül gondolt egy

kártya megnevezése

Tiz kártyából egyet megnevezni és eltüntetni.

Egy kártyát emeltetni, megnézni és eltüntetni.

Egész társaság által gondolt tiz kár-

tyát kitalálni és felvetni

Két különböző játszmából egy ki- rályt és disznót gondolni és azt kitalálni

Négy kártyát kitalálni

Két játszmából egy kártyát gondol-

ni s azt kitalálni.

A gondolt kártyákat elfelejteni

Egy kártyával dobot utánozni

Három embert egy általunk gon-

dolt kártyáért kiküldeni

A gondolt kártya künn és benn is Egy kártyát az asztal alatt feltalálni,

184

185

186

melyet ketten gondoltak . . 187 Egy ember által gondolt két kártyát kitalálni.

Három gondolt kártyát egyszerre megnevezni

Egy kártyát megmutatni és akkor behunyt szemmel a kártyát meg- nevezni

Egy ember által gondolt tiz kártyát, melyek egész sorokban vannak elhelyezve, megnevezni.. Hogy lehet puszta méregetés által valamely kártyát kitalálni? Hogy lehet bekötött szemmel kita-

188

lálni, vajjon bizonyos kártya ké- pes-e vagy nem?

Lap.

188

.. 189

Hogy lehet egy kártyát fekete lappá változtatni?.

A társaság több tagjainak megmon- dani, melyik kártyát választották maguknak.

Az elválhatlan 4 király.

Egy kártyát kitalálni 21 kártyából. A 14 kártyás kör.

A tánczoló kártya

190

18111

Hogy lehet három egymás mellett fekvő kártya között a középsőt a nélkül, hogy hozzá nyulnánk, el- mozditani helyéből?. ... 191 9 kártyát s utóbb még hármat ugy

az asztalra kirakni, hogy minden sorban négyet lehessen számitani Hogy lehet egy tojásból kártyát elövarázsolni? .

Vörös és fekete egyszem

Hogy lehet narancsban kártyát ta- lálni?

A varázskártya.

A varázskártyák

Hogy lehet egy huzott kártyát ha- mar megtalálni?

A varázstükör

A felcserélt kártyák

192

193

Hogy lehet biztonsággal a kártyákat rendre megnevezni, ha az ember az egész kártyacsomagot homlo- kán tartja, s ugy huzza le a kár- tyákat a nélkül, hogy azokat látná 194 Hogy lehet egy kártyacsomagot ugy a falhoz hajitani, hogy azon kár- tya. melyet valaki megjegyzett magának, rajta maradjon, mig a többi lehull ?

Hogy lehet egy kártyát, melyet va- laki megnézett s kezében tart, másra változtatni? Egy kártyacsomagot a légbe ripi- teni úgy, hogy az csak a földre- eséskor hulljon szét. . . 195 Hogy lehet egy megjegyzett kártyát bizonyos számban előmutatni? Hogy lehet megtudni, melyik kezé- ben tart valaki páros. melyikben páratlan számu kártyát? Megszagolni 3 kártya közül, melyi- ket érintett valaki?

Tetszik hatos vagy négyes?. Hogy lehet négy személy megjegy- zett négy kártyáját kitalálni?

VI. RÉSZ.

Kártya müszavak szótára.

196

Ultima actualizare: 22 aprilie 2025